A bántalmazás nem lehet magánügy!

A konzervatív országokban gyakran uralkodnak konzervatív nézetek, amelyek abban az esetben is részei a mindennapoknak, hogyha régen elhaladt felettük az idő. A világban erre számtalan példa van, ilyen a saríában a megkövezés például. Nyugat-Európát azonban szerencsére elkerülik a vallási fundamentalisták, és ennek esélye sincs, hogy esetleg gyökeret verhetne a közösségünkben, így a gondokat magunkban kell keresnünk.

Most kereshetnénk nemzetközi statisztikákat, de őszintén, úgy gondolom, hogy tök fölösleges lenne. Ugyanis először mindenkinek a saját háza táján kell szétnéznie, így nekünk, magyaroknak is.

Nagy kört futott a hazai közösségi életben Orosz Bernadett története, akit a saját, amúgy katonatisztként dolgozó (ex)párja vert gyakorlatilag felismerhetetlenné.

Ez olyan dolog, amely mellett nem mehetünk el szótlanul, ugyanis nem csak őt érinti az országban ez a probléma, hanem sokkal mélyebben gyökerezik, és állami szinten ez ellen úgy tűnik, hogy nagyon keveset teszünk.

Ma Magyarországon még mindig tabu a családokon belüli problémákról beszélni.

Ez egy tény, és ez egy rohadt dolog, mert ma Magyarországon a szociális szférában rengeteg olyan tragédiát lehet látni, amely egy erős szociális hálóval simán megelőzhető lenne. Ezt a felelősséget az állam vagy nem tudja, vagy nem akarja a megfelelő szinten kezelni. A szociális háló dolgozói ugyanis annyi fizetést kapnak, ami 15 évvel ezelőtt talán versenyképes lehetett, és hiába lett ekkora az összeg a megemelés után, az egész ágazat az összeomlás szélén táncol. Ezt pedig sem elfogadni, sem pedig megtűrni nem szabad.

A nők elleni erőszakban minden negyedik nő érintett valamilyen szinten. Ez azt jelenti, hogyha van 8 nőismerősöd, akkor abból 2-t már valamilyen szinten ért erőszak olyan helyről, ahonnan azt nem várta. A nők gyakran teljesen kiszolgáltatva vannak a bántalmazó párjuknak, mert nincs egy olyan, az egész országot lefedő és megtartó rendszer, ami lehetőséget adna az azonnali menekülésre egy ilyen kapcsolatból.

Amennyiben Te, aki ezt olvassa, egy ilyenben élsz, nincs időd várni, azonnal hívnod kell segítséget, mert a helyzet magától NEM FOG MEGVÁLTOZNI!!!! Ide kattintva tudsz ezekről tájékozódni!

Fotó: 24.hu

A verbális bántalmazástól kezdve a lelki terroron át a fizikai erőszakig számtalan formája van ezeknek az erőszakoknak, amelyet senki sem köteles eltűrni! Ha pedig az ország társadalma úgy áll hozzá, hogy ez nem az Ő dolga, és közömbösen elfordítja a fejét, az nem lehet megoldás, és nem is helyes cselekedet. Az erőszak ugyanis soha nem magánügy, hanem a legnagyobb közügyek egyike. Mindenkinek alapvető joga (igen, alkotmányban garantált) hogy emberhez méltó életet élhessen, és ebben az államnak kötelessége segíteni. Az erőszak ugyanis soha nem lehet magánügy.

Azonban, még mindig nincsen elrettentő szabályozás:

- A családon erőszak legsúlyosabb esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Itt az első gond, hogy büntethető, és nem az, hogy automatikusan büntetendő. Mégpedig ez lehetőséget nyújt a bíróságoknak, hogy mérlegeljenek, esetleg a tettesnek, hogy az áldozatot fenyegetve a büntetőfeljelentés visszavonását érje el. Ez nem várhat tovább.

- A távoltartási végzés megszegőivel szemben is letöltendő börtönbüntetést kellene alkalmazni. Ez az egy mód arra, hogy valóban biztonságba lehessen tudni a bántalmazott felet.

- Létre kellene hozni egy olyan megújított ellátórendszert, ahová azonnal fel tudják venni a bántalmazottat és a gyermekeit. Azonnal, és mindenfajta felvételiztetés nélkül. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy ezek a házak telt házzal üzemelnek, és nincs elég férőhely új felvételekre.

Az anyagi oldala se várhat tovább. Egy ilyen ellátórendszer jól megfizetett szociális dolgozókat, pszichológusokat, gyerekgondozókat kíván, amelyből Magyarország igencsak híján áll. A szektor bérrendezése ha most történne meg, akkor is körülbelül 10 éves késésben lennének. Óriási baj van, és ennek csak egy jele, hogy egyre több helyen jelenik meg a szociális gondozók sztrájkjának a veszélye.

Ameddig a Fóti Gyemekvárosról sem a szakmai hírnév kerül be a híradásokba, hanem a megszüntetésével kapcsolatos hírek, addig óriási baj van!

Cselekedni kell, ezt várjuk a megválasztott képviselőinktől. Akik szintén anyák, apák és gyermekek. És értük kell dönteniük, és ráncba szedniük az egész intézményrendszert.