Hogy olvassunk?

Alapvetően nem azt szeretném itt felvezetni, hogy milyen pedagógiai módszert javaslok az olvasáshoz, hanem a lényeg kiszűrését. Ez azért is fontos, mert a magyar fiatalok 25%-a úgy jön ki az iskolából, hogy közben funkcionális analfabéta, tehát nem érti azt, amit olvas, és alapvető dolgokkal is problémája akad az életben (tájékozódás, számolás, stb).

A lényeg kiszűrése felnőttként sem egyszerű. Számos olyan dolgot tudunk olvasni, amely első blokkra is meghökkentő, majd aztán kiderül hogy egetrengető marhaság, s jól rá lettünk szedve. De hogy döntsem el, hogy most tényleg mit olvassak?

A kulcsszó a kutatás. Nézz utána, hogy tényleg mit írnak. Ja, és mégvalami, ezt tedd angol nyelven! Ha nem tudsz, nem beszélsz angolul, kérj meg valakit, vagy használd a GoogleTranslatet, ahova bemásolva a linket, kapsz egy több-kevesebb hibával rendelkező, de érthető fordítást. A magyar emberek nyelvtudása pocsék, ezért egy kalitkába vannak zárva, és mindent elhisznek, amit az "ismerősök" tényként közölnek. Ez az alapja a mindenegybeblog és hírorigó nevű tákolmányok sikerének, az ottani hírek 90%-a két perc kutatással megcáfolható.

De hogy olvassunk újságot? Ez már sokkal nehezebb, mert minden politikai oldal megbélyegez médiumokat, ezt ilyen, azt meg olyan beállítottságúnak tünteti fel.

Itt is a kulcsszó, a kutatás, az angol nyelvű hivatkozások elolvasása, gyakran két ellentétes oldal híreiből kell kiszűrni az igazságot. Nekünk magyaroknak ez egy ismerős szituáció, de például az USA-ban is kezdenek ismerkedni vele, hiszen a Trump kabinet az évtized viccét hozza kormányzás néven, és mindezt legitimálni kell, így ott is csak kapkodják a fejüket, és maga az FBI nyomoz az elnök után. Itt emberek milliói (!) megették, hogy Trump ellenfele, Clinton gyermekeket áldoz föl sátánista rituálékban, ezért nem szabad rá szavazni. Ennek körülbelül annyi az esélye, minthogy egy atomtengeralattjáró kiemelkedjen a Dunából, és lőni kezdje a Budai Várat.

Nálunk már egyre nehezebb olyan médiákat találni, amelyek között nincs összefonódás, leginkább 3 részre tudnám osztani a magyar médiát hírek alapján.

1. Függetlenek: index.hu, 444.hu, hvg.hu, 24.hu ...

2. Pártlapok: nyugatifény, Pestisrácok, 888,  ripost, lokál, bors, origo, magyaridők ...

3. Ködösek: Zoom, Blikk, Alfahír ...

Kezdjük az alaposabb átnézéssel:

Függetlenek: Független-e az index, 444, hvg 24 kvartett? Egymástól ellentétes érdekek mentén helyezkednek el (bár az index-444 hasonlóság nyilvánvaló, nagy átfedésben vannak az utóbbinál azok, akik valaha dolgoztak az előbbinek), azonban van egy közös ismertetőjelük, az pedig a hivatkozásuk, a leinformálhatóságuk, hogy minden cikkük mögött megtalálható az a tartalom, amely alapján a valósághoz legközelebb álló képet kaphatjuk. (Azt nem mondhatom, hogy biztos hibátlan, mert emberek írják a cikkeket, és az ember egyik legemberibb tulajdonsága a hiba).

Pártlapok: Minden habony lap pártlap. Ez egyértelmű, a finanszírozásuk mögött elvárások húzódnak meg, úgynevezett tartalomgenerációs elvárás van a szerkesztőség felé. Az elvárt tartalom pedig az anyag támogatást biztosítók álláspontját tükrözi. Ezeknél a lapoknál általában nincs nevesített újságíró (mert ugye megrendelésre készül), a cikkek csak egy helyről hivatkozhatóak, és a hivatkozási alap nemzetközileg is megbízhatatlan lapok cikkeire mutatnak (értsd, sose hivatkoznak a CNN, BBC, WP és egyéb nagyobb médiumokra). Azzal, hogy olvassuk ezeket a lapokat, csak a fennmaradásukat támogatjuk, mert a hirdetés, kattintásvadász cikkeikkel generált forgalommal jutnak reklámbevételekhez. A propagandatevékenységük káros, politikai motivációjuk elég régen mérgezi a magyar közéletet, és hozzájárul az emberek tudatlanságához. Ha bedobnak hozzád egy lokált, legjobban teszed, ha bevágod egy szelektív kukába.

Ködösek: Ugye, ez egy nehéz kategória, mert függetlennek ugyan egyiket se nevezném, mert ismertek a mögöttük álló személyek/mozgalmak, azonban a hírértékük ezerszer nagyobb, mint a pártlapoké, hiszen hivatkozott cikkek, újságírói munkák is találhatóak benne. Összevetve őket azonban más lapok cikkeivel hasznos tartalom és információ nyerhető ki belőlük. Az Alfahír is inkább ide sorolható, de nincs messze a pártlap kategóriától, azonban az utóbbi időkben inkább a független cikkek dominálnak.

Mit olvassak akkor? 

Olvass mindent! Na jó, pártlapot csak eleinte, hogy megismerd, miért nem kell olvasni, kb olyan lesz, mintha szemellenzőbe kanyarodnál, és bábú leszel agyilag hosszútávon, de minden függetlent, ködöset, ami csak a csövön kifér, olvass, mert felvilágosít, és véleményformáló erővel bír. A tudatos polgárság hiánya ma az országban elég nyomasztó, épp ennek kialakításában segít a rendszeres olvasás. Tudatos polgárként ha megfelelő mennyiséget olvasol, akkor nem fog rád hatni semmi propaganda, és rendelkezhetsz azzal a csodás képességgel, amit gondolkodásnak hívunk (ma elég kevés ember szokta rendszeresen gyakorolni, nézz csak körül) és így a jövőért felelősen cselekvő ember leszel. És olvastass a gyerekeiddel is, tedd őket naggyá! Én magam napi kb nettó 2-3 órát töltök olvasással, ennek nagy része az áthivatkozással megy el, hogy kiszűrjem az álhíreket a fent említett metódusok segítségével.