Gruevszkiről, menedékjogról vol2.

Pár nappal ezelőtt említettem egy bejegyzésben, hogy a diplomáciánk nagy öngólt lőne, ha nem adná ki Gruevszkit, és úgy tűnik, hogy a labda a saját kapunkba landolt. Bár, sportnyelven mondva, csak akkor lesz gól, ha megadják, és ezt még teljesen nem adták meg. A macedón kiadatási kérelmet ugyanis még nem bírálták el.

Addig is, megpróbálom körbeírni - a blog címével ellentéttel kicsit objektíven - , hogy miért nagy gond, hogy befogadtuk Gruevszkit.

A menedékjog arra való, ha valaki a származási országában nem számíthat tisztességes eljárásra, üldöztetésnek van kitéve, vagy veszélyben van az élete, és azt az adott ország hatóságai nem tudják szavatolni, akkor a lehető legközelebbi biztonságos országban tudnak menekültstátuszhoz folyamodni az arra jogosultak. Gyakori a visszaélés vele, hiszen az adott ország hatóságának minden kérvényt el kell bírálnia. 

Gruevszki arra hivatkozott, hogy Macedóniában nincs esélye a tisztességes eljárásnak, és az élete veszélyben van. Ez adott esetben igaz is lehetne, csakhogy Macedónia a nemzetközi közösség szemében demokráciának tekinthető, hiszen működik a parlamentáris rendszer, a kormánya nemzetközi elismertséget élvez, a megválasztása a nemzetközi közösség szerint tiszta volt, valamint a három hatalmi ág szét van választva, és a nemzetközi kapcsolatai is fejlődő tendenciát mutatnak. 

 - A politikus attól tart, hogy nem számíthat tisztességes eljárásra hazájában. Ez nem igaz, hiszen a bírók nagy része az ő "idejében" lett kinevezve, és a bizonyítékok alapján döntöttek. Ha evidens lett volna a bűnössége, akkor minden ügyét egy perben tárgyalták volna, viszont azzal, hogy ez külön-külön történik, nemcsak neki ad időt, hanem arra is következtet, hogy pártatlan eljárásban van része.

- A politikus állítása szerint életveszélyes fenyegetéseknek van kitéve. Több okból is megkérdőjelezhető. Az, hogy mártírt csináljanak belőle, ugyanis senkinek sem érdeke saját magán kívül. A helyi rendőrség védelembe vette volna, ha valóban veszélyben lett volna az élete.

- Gruevszki maga menedéket keres, az igazságtalan macedón rendszer ellen. Ez is tévedés. Az albán zöldhatár átlépése után az első rendőrősön megkapta volna, azonban Ő direkt a magyar nagykövetségre ment, ahol a diplomaták gördülékeny közlekedést tettek lehetővé számára. Az, hogy a macedón rendőrség nem tartotta megfigyelés alatt és lehetősége volt elszökni, megint nem azt mutatja, hogy direkt rá lett volna szállva a helyi bürokrácia, épp ellenkezőleg, teljesen egyenjogúként vizsgálták a többi üggyel együtt az övéit is.

- Gruevszki menedékkérelmet adott be a magyar nagykövetségen. Több okból is nonszensz. Egy, élő példa Julien Assange esete, aki valóban menekült egy adott állam elől, és valóban menedékjogot kapott, de ő tényleg a nagykövetségen maradt (immár hat éve). Gruevszki ígéretet kapott arra, hogy politikai védelmet kap, ha magyar területre ér, ehhez pedig a legalitást a magyar diplomácia segítő keze adta meg neki. A montenegrói és a szerb rendőrség is tisztában volt azzal, hogy Gruevszki a magyar határ felé tart, de nem volt törvényes okuk feltartóztatni. 

A menedékjog megadása ráadásul kétes körülmények között történt. A nemzetbiztonsági bizottság ülésén ugyanis a Bevándorlási Hivatal (aki maga felelős a menedékjog megadásáért - papíron -) vezetője azt nyilatkozta, hogy a menedékjogi eljárás hosszú és terjedelmes folyamat. Ennek ellenére 1 (SIC!) óra múlva kiderült, hogy a menedékjogot megadták neki. Ez arra enged következtetni, hogy a Bevándorlási Hivatal kézi vezérléssel működik, amely a demokrácia nagyon komoly hazai problémájára utal.

A menedékjogi eljárást ugyanis a legelő biztonságos országban kell megindítani. Az eljárásnak ez egy elég érthető oka, hiszen így biztosítható, hogy a leggyorsabban megszűnjön a veszélyeztetett státusz, de ha ez nem történik meg egyből, azzal megkérdőjeleződik a menedékkérelem jogossága. A kormány erre hivatkozva utasított el eddig több száz menedékkérőt (egyébként, a nagy részét valóban jogosan), azonban Gruevszki menedékjoga következetlenségre vall. 

A magyar kormány számos oldalról nyomás alá kerülhet, hiszen mind a NATO, mind az EU felől támogatja Macedónia tagságát, azonban a menedékjog megadása Macedónia "biztonságos ország" - státuszát kérdőjelezi meg, ahogy erre Johannes Hahn, az EU bővítésért felelős biztosa is rámutatott. Ez azt jelenti, hogy a stratégiai Balkánon sikerült egy újabbat taposni, és ezzel biztos nem tettünk sokat a térség integrálásáért.

Számos olyan menekült van úton, akik nemi, vallási okból üldöztetésnek van kitéve, vagy egyéb okból nem tudnak hazájukban maradni (teljesség igénye nélkül:nők, melegek, keresztények, arabok, van ahol a muszlimok, ujgorok, koreaiak, kurdok, jazidok, és még sorolhatnám), akik teljes joggal szeretnének biztonságban élni. A nagy számok törvénye alapján páran fel kell, hogy bukkanjanak a határzárnál, és el kell, hogy ismerjük a menedékjogot (de a szerbek is elismernék, btw). Ezen emberek arculcsapása az, hogy egy egyszerű politikai bűnözőt befogadtunk, és megvédjük egy demokratikus eljárás eredményétől.

A végére pedig Nagysándor József tábornok Aradon elhangzott szavait tenném, a "Ma nekem, holnap Neked!" mondatot. 
Ha itthon fordulna elő ilyen, akkor az adott figura hova mehetne?