Magyarországon az embereknek 87%-a abban az ingatlanban él, amelyben vagy ő, vagy a családja lakik. Ez amúgy tök jó magasan az EU átlag (69) felett vagyunk, tehát mondhatnánk, hogy a hazai lakhatási viszonyok eléggé rendezettek. 
Igen ám, de pont a maradék 13% az a része a magyar népességnek (10 millióra ugye 1,3 millió fő!) amelyre kiépül egy olyan piaci szegmens, hogy ALBÉRLETPIAC!

Ez az a szó, amely az emberek jó részét rendesen pánikba tudja ejteni, főleg az elmúlt évek tapasztalatainak köszönhetően, ugyanis olyan mértékű drágulás következett be az elmúlt 10 évben, amelyhez a gazdasági teljesítmény-növekedésünk is csak egy amatőr, és csak örülne, ha a felét sikerült volna abszolválni.

Nézzük tehát:

A magyar albérletpiacot el kell különítenünk két részre:

- fővárosi albérletekre

- vidéki albérletekre

Nos, utóbbiakkal ha elkezdjük, akkor hamarabb a végére jutunk. Az árak keletről-nyugatra emelkednek (ez mondjuk logikus, hiszen egy soproni albérletes valószínűleg nem ott dolgozik). Nyíregyházán a belvárosban éppen 150ezerért vesztegetnek egy lakást, de kicsit kintebb a feléért is álomra hajthatjuk a fejünket. Ezzel szemben Sopron (ha már példálóztam vele), úgy mutat, hogy a legkisebb (30m2 össz) és legrégibb (1950 előtti) az 80ezer, de aztán a belváros felé gyorsan találkozunk a közel 200ezres kategóriával, de egy három szobás ingatlanért már 400ezret kérnek el. Alapvetően mindig a régióközpontok, valamint a megyeszékhelyek a legdrágábbak, illetve BP közelsége is tolja föl az árszínvonalat.

De nézzük az előbbit, hiszen kis hazánk népességének egyötöde mégiscsak Budapesten él, és mint oktatási központ, így ideiglenesen a maradék 4/5 is nagy valószínűséggel ide fog kerülni, még ha csak ideig-óráig is. 

Lássuk: Az adatok tavaly májusiak, ingatlan.com-osak, az év második feléről a napokban kellene megjelennie egy tanulmánynak. Az adatok szerint a legdrágább az V: kerület, ahol egy átlag lakást 210 ezerért adnak ki (mindig-mindig plusz a rezsi, de ezt nem akarom hozzáírni), és egy kis garzon (ami kisebb mint 40m2) is 130 pénz. Ezzel szemben a XX, XXI. kerület 110 ezres lakásár, és 60-80ezer forintos kisgarzonnal számol. Aki képen is szeretné látni: 

Ez azt jelenti, hogy legolcsóbban kb 110-ezer forintból (ebbe már beleszámoltam a rezsit) lehet kijönni a fővárosban, de ehhez hozzá kell tenni, hogy a járulékos költségek (ideértve a BKV vagy a benzinköltséget, plusz ugye a parkolási díj) még rá fognak dobni, tehát nyugodtan rá lehet számolni még 20 ezer forintot, így kb 130 ezer forint a budapesti lét alja!

Átlagos albérlet 149 pénz, ehhez számold a bkvt, ami egy tizes (hacsak nem vagy diák!) , gondolj bele, hogy néha enni is kéne valamit, (napi 1-2e forint x30, az átlagba 45ezerre jön ki), és akkor még nem buliztál, nem taxiztál haza, meg úgy nem is igazán csináltál semmit. És elment, 30 nap alatt kb 205 ezer petákod. 

És ilyenkor, ugye, az emberek nagy része dolgozik, hogy ezt a pénzt előteremtse, hiszen sajnos nincs saját pénznyomdánk, és bele lehet futni az alábbi álláshirdetésekbe:

Ezek után teljesen meg vannak azon döbbenve az emberek, hogy kicsi országunkból egy nem kicsi tömeg él aktív nemi és/vagy társasági életet egy másik országban, abban a reményben, hogy a saját pénzéből ki fog tudni jönni.

Ezek után sokan betámadhatnak, hogy igen, de lakhattok ketten, és mindjárt jobb a helyzet, meg vehetsz ki szobát az olcsóbb, DE!, de ennyi erővel a mérleg másik oldalán meg lehet gyereked, sőt akár több is, akiknek azért kéne a külön szoba ( mi lenne, ha az öcsikéd végignézné ahogy felviszed a barátnődet?) tehát ahány ember megtehetné, hogy az olcsóbb megoldást válassza, ugyanannyi kénytelen a drágábbat választani, tehát így kalkuláltam a poszt írása közben. 

A végére egy kérdés (ha szét lesz trollkodva, akkor egy darabig így nem fogok kérdezni):