AZ Állami Számvevőszék  héten kiadta a jelentését arról, hogy miképpen vizsgálta a választásokon résztvevő pártokat és ebből milyen következtetéseket vont le. Itt, akit érdekel, részletesen is elolvashatja.

A vizsgálat alapja és jogszerűségének az oka amúgy elég egyszerű. Ezzel szeretné a magyar állam egy szervén keresztül (ami épp az ÁSZ) azt biztosítani, hogy semmilyen más állam nem bizniszel innen egy pártot se, és nem hazaárulók kampánya folyik, hanem minden szépen úgy zajlik, ahogy a törvényben le van fektetve. Ez alapján az ÁSZ-nak joga van büntetéseket kiszabni a pártokra. 

A probléma az ott kezdődik, hogy a magyar állami szervek önállósága igen csak kérdéses. Az ÁSZ vizsgálata, ugyanis az ellenzéki pártoknál mindenhol talált valami stikát, a kormánypártnál azonban minden ellen szépen és jól volt lezongorázva.

Mi ezzel a probléma? 

Az ÁSZ jelentése nem írja le, hogy mik voltak a problémák, csak kijelenti, hogy ez meg az nincs alátámasztva, vagy esetleg nem úgy járt el. Ez ugye azért is kérdéses, mert sehol sem lehetett olvasni, vagy hallani arról, hogy esetleg hiánypótlásra szólított volna föl bárkit is az ÁSZ, pedig az életből tudhatjuk, hogy az állam azonnal hisztizik, ha valami nem elég oké neki.

A másik probléma pedig statisztikai. Még pedig az, hogy a kormánypárt minden esetben hibátlan, és az ellenzék pedig minden esetben hibás. Ez a szélsőséges megállapítás pedig irracionálisnak ható. Pártfüggetlenül is tudhat, hogy az emberek képesek és tudnak is hibázni. Ezért, nem is lehetetlen, hogy az ellenzéki pártok hibás adatokat nyújtottak be. Azt már jobban kétlem, hogy büntetőjogilag bármelyiknek megérné azt, hogy több tízmilliót buktázzon egy szavazás miatt. Ugyanis, anyagilag még mindig jobban megéri a parlamentben maradni, mint kiesve fizetni a büntetést. Minden parlamenti párt ugyanis, a képviselet alapján több milliós támogatást kap, tehát ez is az oka annak, hogy megélhetési politikusként próbál valaki pártban érvényesülni. A parlamenti részvétel mindenképpen megéri anyagilag, a büntetés pedig túlzott.

A probléma másik része a kormánypártok hibátlansága. Bár ez nem lehet lehetetlen, hogy egy párt hibátlan, de az, hogy mindig minden alkalommal hibátlan legyen, az egyszerűen valószínűtlen. És a körülmények szintén azzá teszik.

Miért? 

Mert az állami szervezetek vezetői nagyrészt Fidesz-tagok, vagy hozzájuk kötődő emberek. Egyszerűen szét lehet nézni az országban, nem kell hozzá varázserő:

- A pártok fölött álló köztársasági elnök nem független, hanem a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának a vezetője volt

- A Nemzeti Adó és Vámhivatal élén Tállai András állt 2018 első félévéig, aki szintén a borsodi Fidesz aranymadara.

- A médiát uraló MTVA elnöke Papp "hírhamisító" Dániel, aki a Pest megyei közgyűlés fideszes elnöke, majd a XVII. kerületi Fidesz mellett volt sajtófőnök.

És a legvégére hagytam: Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László szintén Fidesz-tag, mégpedig a frakcióvezető-helyettesi posztig is eljutott, a képviselőségről nem is beszélve.

Ez miért baj?

Azért, mert egy olyan, a pártpolitikához szorosan kötődő ember vezet több, magyarországi viszonylatban jelentős szervezetet, amelynek az a feladata, hogy a politikától függetlenül járjon el. De hogy lebutítsam, képzeld el, hogy kötelezően minősítened kellene a főnököd munkáját. Mit fogsz neki mondani? 

Ez amúgy a demokrácia egyik nagy problémája itthon, hogy a demokratikus fékek rendszere a megbízható embereknek köszönhetően gyakorlatilag nem létezik, szerepük formális, komoly hatalommal nem bírnak. 

Azok után, amit tavaly Orbán Viktor a Kossuth téren mondott, még súlyosabb a helyzet: 

Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is fogunk venni a választások után

Ha ezt ígéretnek vesszük, akkor láthatjuk, hogy most jön a politikai elégtétel. Az ÁSZ vizsgálata ellen ugyanis nem lehet bírósághoz fordulni. Magyarán, van egy olyan szervezet ma Magyarországon, amelyet egy fideszes képviselő vezet, és milliókra büntethet pártokat fellebbezési lehetőség nélkül. Ez természetesen szintén súlyos, hogy nem az igazságszolgáltatás mondja ki a végső szót. 

Az erkölcsi elégtétel napja február 6.-a lesz, amikor a Magyar Időket átnevezik majd Magyar Nemzetre, a jogi pedig akkor, ha felállítják a közigazgatási bíróságokat, amely szintén politikai vezetés alá kerül majd. 

Az Állami Számvevőszék 2017 januárja óta közel egymilliárd forintra büntette a legerősebb ellenzéki pártot, a Jobbikot. 

Az LMP, a DK szintén több milliós bírságot kapott, az Együtt gyakorlatilag a választás után felszámolta önmagát, mert nem tudta visszafizetni azt a pénzt, amelyet követeltek tőle.

Ha ilyen módon nézzük, akkor tényleg sötét helyzetben van a hazai demokrácia :(