Attól függetlenül, hogy az elmúlt időszakban kisebb alkotói válságban voltam, a magyar közélet (ó, az a drága) gondoskodik arról, hogy ilyenek mint egy múló gondolat, úgy tűnjenek el, és pörögjenek a gondolatok, és pattogjanak a billentyűk.

Bár írhatnék arról, hogy a világ vezető országává váltunk (a COVID-halálozást tekintve) és a miértjéről is (azért leginkább, mert a kedves választópolgárok eme roppant kompetens kormányt választották meg, aki így teljesítette a feladatát - de legalább jár a felcsúti kisvasút, na) de erről írnak mások, és szerintem eleget is.

Az elmúlt időszakban azonban felütötte a fejét egy viszonylag új dolog, ami mellett nem tudok elmenni, az pedig a nyilvános vélemények megfogalmazása, és azok fogadtatása. Ilyen eddig, ilyen szinten nem volt.

Az elmúlt időszakban a hazai közélet belesüppedt a Gulácsi-Hrutka-Petry háromszögbe, és az első kivételével világtalan igazságot kiáltanak. Jó részüknek igaza van, jó részük téved, érv minden mellett van, viszont a tálalás azért merőben különböző. És ez az, ami a végeredményre leginkább kihatott az utolsó esetben.

Gyorsan elspoilerezem az elején, ha csak idáig akarod olvasni, hogy én nem rúgtam volna ki Petry Zsoltot. Ha tovább is érdekel, akkor megtudhatod, miért.

Most pedig nézzük:

Olyan, hogy Magyarországon a világelitet képviselő sportoló megnyilvánuljon közéleti témában az aktív pályafutása során, eddig nem nagyon volt. Ebben totálisan újított Gulácsi Péter, aki egyrészt a magyar futball-válogatott kapusa, a világ egyik legjobb kapusa, nemzetközi példakép. Ő kiállt a szivárványcsaládok mellett, ahogyan a többségi társadalom is teszi ezt Európában (igen, mi nem tartozunk a többségihez, csak ezt itthon kevesen fogják fel). Gulácsi több mint egy évtizede külföldön él, Liverpooltól hosszú útja vezetett Lipcsébe, de hát egyik se Magyarország, egyik se hazai színvonal, hanem fényévekkel előttünk járó társadalom. És ez a különbség az, ami óriásit csattant itthon. 

Mivel Gulácsi véleményétől egy darab magyar ember se lesz több, se kevesebb, ezért a nyilatkozata a kisebbségi érzésünkbe vetett egy gerendát, és gyorsan rákapaszkodott a politika. Pedig, van néhány dolog, amit ideje lenne itthon társadalmi szinten eloszlatni:

- A sportoló ember. Ezt nagyon sokan nem értik, csak azt látják, hogy ot van a tévében, játszik és kész. Hát, ez azért annál sokkal több, él, gondolkodik, véleményt formál, és igen, hangoztathatja is. Ez nyugaton alap dolog, szélsőségestől kezdve (diCanio például lazán közölte, hogy ő fasiszta, rémlik?) a normálistól, konzervatívtól a marxistáig minden szinten.

Van közöttük bizony nagy számmal olyan, aki a saját neméhez vonzódik, lásd a profi kézilabda vagy tenisz női szinten, itt több házasságról is lehet tudni. Ugyan ez a férfiakra is igaz, viszont a nyomás miatt sokan csak pályafutásuk után vallanak erről. 

- A normális sajtó plurális. Ez itthon sajnos az elmúlt néhány évben igazán eltűnt, a sajtó és a tájékoztatás is kicsit egyirányúsodott. A kormánypárti oldalon megszűnt a sajtó, viszont a sajtó tájékoztatása megszűnt a közmédiában.

Ezeket figyelembe véve kell nézni, hogy ki hol és mit beszél.

Hrutka például kiállt Gulácsi mellett, ezért mennie kellett a kormány pénzén fenntartott csatornától. Valójában azért kellett megválnia, mert ő, mint Hrutka János nyilatkozta, hogy egyetért Gulácsival (ami lehet, nem véletlen, Hrutka is Németországban volt légiós, tehát látta a "nem-magyar" életszínvonalat és társadalmat is). Ez természetesen abba a világba, ami itthon van, ahol minden közszolgáltatást a magyar kormány felé mutatott kitettség és hűbéresség határoz meg, egyszerűen nem fért bele. Nem csak a véleménye, hanem az sem, hogy önálló gondolkodásra képes. Mert, valljuk be őszintén, aki megír, és aki lead egy olyat, hogy az újságíró provokál a kérdésével, annál ezek a készségek (gondolkodás, kritika) teljesen hiányoznak. Még jó, bakker, hogy a tűzoltó nem provokál a tűzoltással... Bár, csak nálunk történik meg, hogy a mentős provokál azzal, hogy étkezik, de szerencsére ha a hazai társadalomnak kell gondolkodnia, és nem a kormánynak, akkor még tudjuk, mi a helyes reakció.

Petry Zsolt esete borzasztóan hasonló, viszont pont ebbe a tükörképbe bukott bele. Mert ő évtizedek óta nem él Magyarországon, így nem biztos, hogy tisztában volt azzal, hogy ha a kormánypropaganda megkeresi, akkor annak nem feltétlenül a hiteles tájékoztatás a célja.

De, és ez az óriási különbség, hogy a propaganda az, ami miatt elbocsájtották az állásából. A Magyar Nemzet az ominózus cikkében úgy vezeti fel Petryt, mint a Hertha kapusedzőjét. Ezzel azt a hatást kiváltva, hogy ő a Hertha nevében beszél. Ilyet ő amúgy biztos nem tett, és az sem váratlan, hogy a Hertha ezért elbocsájtotta az állásából, miután megkapta az interjú német fordítását. Bár a Magyar Nemzet megjelentette  fordításban a cikket, angolul úgy hogy "Az interjú, ami után a Hertha kirúgta Petryt", addig sem a magyar, se a francia fordításban nem vette ki a Herthára való utalást ("Dárdai magyar segítője", és "assistance de Dardai"). Nem kell hozzá atomfizikusnak lenni, hogy lássa az ember azt, hogy nehéz megítélnie a Herthának, hogy most akkor mit és hogyan is mondott Petry. 

Az pedig tök egyértelmű, hogy ha a csapat nevében nyilatkozol, arra engedélyt kell kérni. Még Messinek is, pedig azért ő mégicsak egy istenféle, aki lejött focizni az emberek közé. De ez a nyugati profi sportban alapvető protokoll, és biztos vagyok abban, hogy ezt Petry Zsolt is tudta. Ahogy azt is nagyon sejtem, hogy ő magánemberként nyilatkozott, csak hát a magyar propaganda szeret túlozni, és úgy voltak vele, hogy kicsit felnagyítják, így lett Petry Zsoltból Petry Zsolt, a Hertha kapusedzője. Ezt pedig a munkaadó nem tolerálta.

Magyarországon te, aki ezt olvasod, te se nyilatkozhatsz úgy egy csapat nevében, hogy nem kértél erre előzetesen engedélyt. Ha ezt teszed, és ráadásul olyat beszélsz, amivel a csapat egyet se értene, téged is kirúgnának. Ilyen a piac, a főnöknek mindig igaza van. Hrutka esetében talán nem beszélhetünk erről, hiszen ő sosem nyilatkozott úgy, mint a Spíler szakkommentátora. Az viszont mind a kettejük esetében közös, hogy maga a magyar kormány által irányított propaganda áldozatai, függetlenül attól, hogy eltérő véleményen vannak.

Zárásképp, épp ezért nem rúgtam volna ki Petryt, mert tudom, hogy ahová nyilatkozott, ott nagyon ritkán jelenik meg szó szerint az, amit mond az ember.

Utóiratként: Az, hogy a magyar kormány az esetet politikai szintre emeli, az megint csak nevetségessé teszi önmagát nyugat előtt. Ha ez volt a cél, akkor azt gyorsan elérte.