Pár perc politika, egyszerűen, szubjektíven

2019.ápr.17.
Írta: gotenson Szólj hozzá!

Dugódíjról és mindenről, ami mögötte van

Rengeteget lehet hallani arról, hogy dugódíjat akarnak bevezetni, és sokan háborognak miatta. Valamely szinten jogosan, de az ellenérvek is legalább annyira meggyőzőek, sőt ha nem meggyőzőbbek, ezért érdemes lenne egy társadalmi vitát lefolytatni. Az egyértelmű, hogy a vita elmarad, a konfliktus pedig egyre csak fajul és kérdés, mikor jön el az a pont, amikor eldől a dugódíj sorsa. Mi is van a háttérben?

A nagy történet egyenlőre Budapest városát érinti. Ez viszont nem jelenti azt, hogy később más városok ne kövessék a példáját. Számos olyan kis ékszerdoboz található, ahol már meglépték, hogy nagyjából autómentes a belváros (Győr, Eger, de Miskolc is), de ezeket bőven lehetne bővíteni, és akár behajtási összegeket is kérni érte. Egy biztos, sem az emberi egészségnek, sem az épületeknek nem tesznek jót a benzin / dízelüzemű autók. 

Budapesten pedig évek óta húzódik a történet, hogy kell-e dugódíj, vagy nem kell. Egy kicsit talán ahhoz lehet hasonlítani, hogy kell-e fizetős parkoló, vagy sem. A társadalomnak kell megértenie azt, hogy egyszerűen se Buda, se Pest nem arra lett tervezve, hogy valaha milliós embertömeg él majd ott, és ha csak minden másodiknak lenne autója, akkor is napi 500ezer gépkocsi szántaná a betont napról napra. Ez ugye, sem az ott élőknek, sem az épületeknek nem egészséges. Ha egy város pedig tökre lelakott lesz, akkor egyszer olyan sorsra jut, mint szerencsétlen Notre-Dame (ugye, ott se volt fontos a teljes és alapos felújítás, most meg már késő). Ezért, minél gyorsabban szükséges a város radikális autócsökkentése. 

  • Ehhez viszont fejlesztések kellenek: 
    - Egy olyan kötött pályás tömegközlekedés, amellyel könnyen és gyorsan lehet eljutni A-ból B pontba. Erre Budapestnek amúgy remek adottsága lenne, hiszen maga a városszerkezet egy torzított pötty, tehát pókhálószerűen keresztül lehetne szőni metrókkal, és villamossal. A XX. század elején kiépített körvasútrendszer például teljesen érthetetlen, miért nem működik. Ahogy az sem, hogy miért nem tartozik minden, Budapest városán belül folyó tömegközlekedés egy cég alá, és miért nem lehet BKK bérlettel eljutni mondjuk a KöKiről Zuglóba. 
  • - Szintén szükség van P+R parkolókra. Valahol ugyanis le kell tennie azt az autót az agglomerációból érkező munkavállalónak, hogy beszálljon ebbe a kiépített tömegközlekedési rendszerbe. Ezeket azonban szigorúan a város határán kellene tartani, és kedvezményes bérlettel (érvényes forgalmihoz kötve például) tömegközlekedésre terelni a sofőröket. A baj, hogy a város úgy terjeszkedik, hogy az a P+R parkoló, amit most külvárosba építenének, az 10 év múlva már nagy valószínűleg nem a város peremén helyezkedik majd el. Erre sem árt gondolni. 
  • - Ha megnézünk egy kínai, koreai várost, ahol egy, max másfél év alatt vágnak fel egy metrót, addig ez nekünk kicsit több mint tíz év alatt sikerült (apropó, emlékszik még valaki arra, hogy Boros & Bochkor volt a két fúrópajzs neve?). A Ráckevei és a Csepeli hévnek is évek óta kellene a föld alatt közlekednie, valamint a hármas metróval párhuzamosan hiányzik egy budai oldalon futó alternatíva, illetve a külvárosok sincsenek rendesen bekötve ebbe a kötöttpályás hálózatba. Csak itt jegyzem meg halkan, hogy a Gödöllői hév már 1911-ben Gödöllőig járt (1888-ban adták át az első szakaszt, heló!), most meg 2019-ben azon megy a vita, hogy a 4-e metró elmenjen-e Budaörsig, vagy a Bosnyákig? Biztos akkor modernebb volt a technológia akkor. A hármas metrónak évek óta el kellene érnie a repteret, ahol kellene egy normális vasútállomás az agglomerációnak, északon meg egészen Dunakesziig kellene járnia. A kettes metró és a hév összekötése ugye szintén évtizedes vita, pedig mindössze nyolcvan méter távolságról van szó.
    Tök botrány az is, hogy elvileg ugye felújították a hármas metrót, de több helyen is olvasni, hogy az 1990-es színvonalat tudják csak helyreállítani, amit ugye, 1, az idő már rohadtul túllépett, 2, pedig azóta felbomlott a Szovjetunió, heló KGST, beléptünk a NATO-ba majd az EU-ba, mi meg közben tíz-százmilliárdokból majomkodunk a föld alatt. Az, hogy egyáltalán kérdésként felmerül ma az akadálymentesítés, szintén nonszensz. A Duna alatt is lehetne egy gerinc-metróvonal, amely bár hosszú lenne, igazi feladatának azt lehetne adni, hogy gyors átszállási lehetőséget biztosítana a többi metróra, ezért sok közös megállót kellene kialakítani.

Maga a dugódíj bevezetésre több okból is szükség van. Bár szívesen hangoztatják, hogy Demszkyék vállalták ezt, mint kötelezettséget, azt már kevesen teszik hozzá, hogy a 4-es metró megépítésekor az EU-s pénzért vállalták. Aminek nagy részét aztán elkartellezték, tiszta botrányos az egész, az államnak ha ezt vissza kéne fizetni, akkor biztos olyan helyről vonna el, mint egészségügy, oktatás, vagy akár megemelné egy icipicit a dolgozó ember adóját, hiszen valamiből finanszíroznia kell. Arra pedig, hogy a nagy halak, akiknél landoltak ezek a súlyos összegek,  fizessenek, arra annyi az esély, minthogy ma valakit itthon korrupcióért 10-20 év börtönre ítéljenek.  Maga a metró szép, hasznos, egy tök fontos pont Albertfalva-Kelenföld felől a Belváros felé, de a mögötte lezajlott dolgok megérnek egy misét. 

A másik ilyen történet pedig, a belvárosi felszíni közlekedés. Tiszta cink, hogy egy-egy lezárás idejében órás dugók tudnak kialakulni például Csepel és a 0-s környékén (járt manapság arra valaki? ne menjen!), valamint a körúti villamost is igazán körvillamossá lehetne alakítani a Moszkva Széll-Kálmán téren. Megoldható lenne, hogy a belvárost is zónákra osztani, amelyet sávosan lehetne fizetőssé tenni. Szépen, meg jól hangzik, hogy behajtási díj,de valójában azért kellene tenni, hogy jobban megérje tömegközlekedéssel bejárni, nem pedig csak nehezíteni az autós forgalmat. 

Meg lehet nézni a fiatalok munkáját ezen a téren. A VaLyo egyesület egyik feladata, hogy közelebb hozza a Dunát a városlakókhoz. Mindenki találkozott már velük, van akik mint VaLyo, van akik mint Szabihíd néven, amely a XXI századi modern Budapest valószínűleg legszimpatikusabb rendezvénye a nyáron. Valójában a Duna teljesen el van zárva a közlekedésre kiépült rakpartok miatt, és a gyaloglásra, az életre való terület is növelhető, de ennek a közlekedésre kiépített rakparton kárára kell történnie. Az egészséges élethez való jog ugyanis alkotmányos alapjog, és ennek az érvényesülése el kell, hogy kezdje kiszorítani a benzinüzemű járműveket a főváros útjairól. Ennek talán az első lépése lesz a dugódíj, amit a metró miatt mindenképp be kell vezetni (bár, mi magyarok élelmesek vagyunk, fél év múlva majd visszavonjuk, hogy nem vált be, így az EU-nak eladjuk, hogy be lett vezetve, itthon meg majd azt, hogy megszüntettük! - such a fucklogic!), aztán remélem, hogy magával fogja hozni a közösségi közösséget nem átalakító, hanem igazából újradefiniáló fejlesztéseket. 

Az EP-választásról, tabuk nélkül.

Az EP -választásokat Magyarországon viszonylagos ismeretlenség lengi körül. Ennek oka, hogy valójában a politikusok nagy részének sincs pontosan fogalma arról, hogy mire szavazunk ilyenkor, és hogy egy európai uniós választás miért fontos Magyarországnak. Pedig, nemzetközi szinten az állampolgárok ilyenkor szólhatnak bele leginkább a folyamatok alakulásába úgy, hogy "megkerülik" a parlamentet, és közvetlenül küldenek képviselőket az EP-hez. 

  • Az EP-be minden ország fix számú embert delegálhat. Ez a szám a lakosságszámtól függ, a legtöbbet a franciák és németek adják, számszerint 99-et. A többi tagállam változó mennyiségűt, ebben most rendesen belejátszik a brexit kérdése, hiszen az arányok a britek kilépésével változni fognak. Magyarországot a változás nem érinti, 21 képviselőt küldhetünk ezután is az EP-be
  • A képviselők ott nagy pártcsaládok frakcióiban foglalnak helyet. Ezeket a frakciókat a pártok alapítják, általában ideológiai alapon. Ugye, minél nagyobb a frakció, annál nagyobb súlya van. Ma például a legnagyobb súlyt jelentő néppárti frakcióban függesztették fel a Fideszt.
  • A nemzeti parlamenti képviselőknek elvileg semmi ráhatása nincs az EP-képviselő munkájára. Az előző időszakban ráadásul rendszeresen előfordult, hogy szocialista-fideszes képviselő dolgozott együtt egy ügyön, pártérdektől függetlenül jellemző volt, hogy a nemzeti érdekek a pártérdekeket felülírták az EP-ben.

Hogy lehet elindulni a választáson? 

Választó lehet minden nagykorú magyar állampolgár. Választhatóként azonban nem árt, ha nyilvántartott párt tagja vagy, és összeszedsz a pártoddal húszezer aláírást. Emellé, az sem árt, ha rajta vagy a jelöltek listáján ;) Miután ezt leadták, onnantól nyilvántartásba vagytok véve, lehet kampányolni, majd aztán májusban meg már szavazni. E hétig a Momentum, a Fidesz, és a Jobbik adta le a szükséges aláírásokat, de várhatóan ezt minden parlamenti párt meg fogja tenni. Amikor leadja egy párt az aláírási íveit, és nyilvántartásba kerül, onnantól nincs szüksége több aláírásra, hogy biztosan a listán legyen. A törvény nem kivételez, 20ezer aláírást kér csak.  Ide halkan megjegyezném, hogy ettől függetlenül a Fidesz továbbra is gyűjti az aláírásokat, de nem az EP választáshoz (ugye, arra már nem teheti), hanem arra hivatkozva a "Kubatov-listát" frissíti vele. Ez a jóhiszeműséggel való visszaélés egészen pofátlan, de sajnos senkinek sincs tiltva, hogy adatokat gyűjtsön, még akkor se, hogyha ehhez hazug érveket hoz be. E sorok írójához is becsöngetett egy Fideszes néni, aláírást kérve az EP-listához. Gyorsan le kellett szerelni, hogy már aláírtam, és láttam az arcán, hogy valójában ő tényleg elhitte azt, hogy az EP-listához kellenek az aláírások. Ezt csak úgy leírtam, ha esetleg valaki úgy gondolja, hogy náluk jó helyen van a voksa.

Mire szavazunk most? 

Az EP összetételére! Tehát burkoltan arra adunk felhatalmazást a magyar pártoknak, hogy bejutásuk esetén olyan frakciót alakítsanak/ létező frakcióhoz csatlakozzanak, amely leginkább elősegíti az EU fejlődését. A Fidesz például hiába kampányol a Néppárt színeivel, a Fidesznek nem érdeke a Néppárt jelen formájában való megőrzése. Ezt már többször kijelentette. 

A legnagyobb néppárti frakció után a S&D következik (ennek tagja az MSZP jelenleg), aztán az ALDE (ide a Momentum tartozik), valamint jelentős erőt képvisel a ECR, (ide a lengyel PiS tartozik), de innen a brexit miatt a britek biztosan távoznak, ezért kérdés, hogy a jövőben is létrejön-e ez a frakció. A Zöld frakció tagja az LMP, míg a Jobbik három tagja függetlenként politizált. 

A frakciók között a politikai tengely elejétől a végéig lehet találni, kisebb nagyobb formációkat. Még kommunisták is vannak, megdöbbentő, de nyugaton van annyira népszerű a szélsőbal, hogy saját frakcióval rendelkezzenek az EP-ben, sőt a csehek is delegálnak ide képviselőt. 

Érdekes lehet még a Salvini és Le Pen nevével fémjelzett új frakció, amely hivatalosan csak a következő EP-választás után fog megalakulni. Bár nagyon vonzó manapság kijelenteni, hogy egy igazi nacionalista-populista frakcióról lesz szó, azonban olyan törésvonalak vannak a tagok között, amely az egész együttműködést megkérdőjelezi. Például a szélsőséges pártok oroszbarátsága (és itt nem feltétlenül az önkéntesre célzok, hanem az anyagira) nem feltétlenül kompatibilis a szintén hírbe hozott lengyel kormánypárt masszív oroszellenességével, de a gyakran emlegetett bevándorlási kvóta-ellenesség, ami szintén népszerű, szintén teljesen szembemegy Salvini elképzeléseivel, aki egyenesen kötelezővé tenné azt. Úgy gondolom, hogy ez egy látszatkoalíció, amit csak a populista célok tartanak össze, és az egyéni érdekek fognak darabokra törni, inkább előbb, mint utóbb.

Mivel jár az EP-képviselőség?

Első kanyarból mentelmi joggal. Az EP képviselőt hazánkban hasonló jogok illetik meg, mint a parlamenti képviselőket. Ez az oka annak, hogy például KGBéla ügye is azért halad lassan, mert az EP szüttyögött a képviselő mentelmi jogának kiadásán. Pénzügyileg havi 6824 € nettót  kapnak, valamint jogosulttá válnak 63 éves koruk után EP nyugdíjra is. Emellett a hazai irodaköltségekre szintén elkölthet 4513 €-t , valamint elutazgathat az EU-n belül 4454 €-t, illetve fizetik a hazaút és a parlament közti tömegközlekedést, illetve 0,53€ /km díjszabással az esetleges autós közlekedését. Ezen felül bérelnek nekik lakást, is, mégpedig 320€/napos egységáron.

Mondjuk ki, ez azért egészen szép summa. És ez csak az official, nincs benne semmi egyéb juttatás a különböző bizottsági munkák után, ez a basic pack. 

Minden ország kijelölhet egy biztost is az Európai Bizottságba. Magyar részről volt már ilyen Kovács László, Andor László, most pedig éppen Navracsics Tibor látja el ezt a belpolitikailag jelenleg igen hálátlan feladatot. A biztosok egy adott területért felelnek, és nagyon fontos, hogy döntéseiknél nem vehetik figyelembe az őket küldő ország érdekeit, tehát szigorúan pártatlannak kell lenniük. Emiatt hálátlan Navracsics biztosi munkája, hiszen neki a Fidesz tagjaként kell védenie az Európai Bizottságot. Sikerül is, érveléseivel rendre leszereli a támadásokat, ami miatt rengeteg támadást kap a kormánypárttól, aki őt delegálta oda. 

Mit csinál az EP? 

Részt vesz, és biztosítja az EU működését napról napra. Most belemehetnénk, hogy hogy működik a törvényalkotás, de arról már írtam egy cikkben, úgyhogy másodjára nem részletezném. Ami biztos, hogy az EP a garanciája annak, hogy a demokrácia érvényre juthasson az európai döntések során. 

Mit tehetünk mi? 

Elmegyünk szavazni, és a meggyőződésünknek megfelelően szavazunk. A 21 képviselői helyet mindenképpen el fogják osztani, nincsen kvóta, ami alapján be lehet kerülni, itt minden leadott szavazat számít. Akkor kapjuk meg a legtisztább eredményt, ha minél többenaz urnák elé járulnak, úgyhogy csak biztatni tudok mindenkit, hogy ne csak ő, hanem a rokonai és a barátai is vegyenek részt a szavazáson. Ez nem csupán az ország, hanem Európa érdeke is.

Kormányablak, keretek nélkül

Egyre több, aggódó levél érkezik arról, hogy a kormányablakokban tömeges felmondások vannak, és ez a felmondási hullám májusban tetőzhet, mert akkor futnak ki az első felmondási idők is. Bár egy átlagember ebből nem sokat érzékel, valójában ez egy elég kemény törésvonal a kormány szólamai és a valóság között, és ezt több ok is magyarázza: 

  • A szakképzett munkaerő külföldre vándorol. Ez tény, a legjobbaknak meg sem fordul a fejükben itthon dolgozni, amikor megfelelő nyelvtudással a birtokukban 2-3x annyi pénz marad külföldön a zsebükben, mint itthon. 
  • Bár sokan gondolják, hogy a hivatalnok egy lusta disznó, aki semmit sem dolgozik, de ez azért távolról sem igaz. A magyar bürökrácia bürokrácia híresen nagy, és ember legyen a talpán, aki ezeket átlátja. Mivel a hivatalokban immár új, megnövelt munkaidő van, kicsit kevesebb szabadsággal, és jóval kevesebb fizetésért, ezért nem igazán vonzó a pálya. A feladatok természetesen nem lettek kevesebbek.
  • Ha megnézzük, hogy a kormányszámos hivatali létszámot csökkenteni akar, mert ugye nincs rájuk forrás a költségvetésből (ezért nincs cafeteria se, mert beépítik azt a Puskásba'). Ha lenne forrás, akkor nem kellene elvonni. A pénzügyi dolog része szerencsére egyszerű matematika, és ha szükséges valahonnan a források elvonása, az azért van, mert már nincs meg a régi keret annak fenntartására. Ez pedig, elég konzervatív fogalom, amit még az unortodoxia sem tud felülírni. A csökkentett állomány, a csökkentett fizetésével így egy olyan feladathalmazt kap a nyakába, amelynek köszönhetően az egy főre eső munka mennyisége majdnem másfélszeresére nő.

A kormányablak mellett ugyanez vonatkozik számos intézményre, köztük a nyugdíj-folyósítóra is, tehát, az, hogy nem jön időben a nyugdíj, nem csak a bank hibája, hanem ott már a rendszer is ropog. A keleti megyékben ez a helyzet még súlyosabb és még kiszolgáltatottabbá teszi a dolgozót, hiszen a munkaerő-piaci lehetőségek nem igazán nevezhetőek kecsegtetőnek. 

A szakszervezetek is kongatják a vészharangot. Az újabb 2500 fős tervezett csökkentés már a működésképességet fogja veszélyeztetni. Egyszerű sétával bármelyik kormányhivatalban felfedezhetjük a problémákat: 

  • 20 ablakból 15 általában üres /pedig lenne kit kiszolgálni/
  • Sorszámként megkapod a 40-est, és az alján kiírják, hogy nyolcan vannak előtted /fogadni merek, hogy ez el fog tűnni majd az aljáról/
  • Egy ember kiszolgálása az átlag 5 perc helyett 15-re növekedett 
  • Egy jogosítvány kiváltásáért szabadságot kell majd kivenned, akkora sor fog várni.
  • Ha időpontra mész, akkor megköszönik, leültetnek, és majd szólnak. A MAJD-on egy elég komoly hangsúly van.
  • Ha fényképet is kell, hogy csináljanak, akkor pedig jobb, ha beköltözöl. 

Kérdés, hogy meddig lehet ezt megcsinálni azokkal az emberekkel, akik az államigazgatást működtetik. Nem működő államigazgatással ugyanis a kormány saját maga alatt fogja a fát vágni, és  elég pofátlan dolog azokkal kicseszni, akik azért dolgoznak, hogy az ember el tudja intézni ügyes-bajos dolgait az állammal. A másik, hogy a piac is meg fogja érezni a folyamatokat, hiszen a bürokrácia mindenhová kiterjed (vettél már házat?) és ezek mind-mind a kormányhivatalon futnak keresztül. A piac pedig kényesen reagál az időveszteségre, ami pedig ebben az esetben az államon, és így rajtunk csapódik le.

Ideje lenne, ha a kormány nem csak az ablakokat, hanem végre annak a kereteit is helyretenné, legalább annyira, hogy a pályán lévők számára továbbra is vonzó legyen az ottlét, és ne csak azt érezzék, hogy a munka egy kicsit időutazás, mégpedig 1847 elé, a jobbágyság korszakába.

Henri-Bernard Lévy esete a közép-európai politikai vektorral, Viktorral.

Henri-Bernard Lévy, francia filozófus anno interjút adott az indexnek, amelyre válaszul Orbán Viktor elhívta beszélgetni. Nos, bár sok mindennel nem értek egyet amit a magyar miniszterelnök mond, de ez egy elég bátor gondolat volt, és mivel nem szokott részt venni olyan vitákon, ahol 90-esnél nagyobb IQ-val rendelkező ember az ellenfél, ezért kíváncsian vártam, hogy mi fog kisülni a beszélgetésből. 

Lévy állítása szerint pár órát töltött a miniszterelnök társaságában. Ezalatt a miniszterelnök neki felvázolt pár dolgot, amelyből szemlézem a fontosabbakat:

- Lévy szerint Orbán Viktor, a kilencvenes évekbeli, akit ismert, halott. Kicsit szofisztikálva, egyfajta magyar Anakin Skywalkerként átállt a sötét oldalra, megalapította a Birodalmat, és egyfajta új társadalmat épít fel. Ez utóbbi, viszont, nagyon sötét jövőképpel fenyeget. 

- Lévy szerint Viktor hisz az illiberális demokráciában. Úgy gondolja, hogy a demokráciának nem feltétele az emberi jogok tisztelete. Viszont, teszem én hozzá, hogy ha nem tiszteli, akkor kinek a feladata ezt megvédeni? Ebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy Orbán Viktor államának nem része a jogok tiszteletben tartása. Ezt némely szituációból látjuk is, lásd a felcsúti TAO-pénz. De, hogy nyíltan kimondja egy filozófusnak, ez új, és egyben félelmetes.

- Lévy megemlíti, hogy Viktor nagy országnak tartja Oroszországot, és Magyarországot kicsinek mellette, ezért szükséges, hogy meglegyen a jószomszédi viszony. Ezt továbbfonva, azt látjuk, hogy inkább lefekszik Putyinnak, minthogy kiálljon az érdekeinkért. Fel kell hívni a miniszterelnök figyelmét, hogy hazánk az EU tagja. Az EU minden téren képes arra, hogy megvédje az országot, és mint a NATO tagja, nem fenyegeti reális veszély katonai téren. Az, hogy Viktor félelmet lát, az azt jelenti, hogy sem a NATO-t, sem az EU-t nem tartja képesnek arra, hogy olyan biztonsági alternatívát jelentsen, amely szemben állhat ezzel a fenyegetéssel. Ebből következik az is, hogy Orbán Viktor nem megreformálni akarja az EU-t, hanem megsemmisíteni azt, és egy új alapokra helyezni az együttműködést, mint azt a StarWars-ba /ha már ilyen jól lehet vele jellemezni.../ Palpatine tette.

Személyesen úgy gondolom, hogy a miniszterelnöknek ez az elgondolkodása bizonyos szempontból korlátolt. Ez az, ami miatt veszélyes, amit eddig létrehozott, és ugyanez az oka, ami miatt el fog bukni a műve. Ugyanis olyan volumenű változásokat tervez, amelyre emberfeletti munkával ( és igen, ezért rengeteget dolgozott!) felkészített egy 10milliós országot, és ezt exportálni akarja, mint egyfajta know-how-t az egész EU-ra. Azonban, nem érzi azt az arányosságbeli különbséget, amely a 10 milliós magyar és az 500 milliós EU-s társadalom között van. Egyszerűen nem sikerülhet az elképzelése, mert nem lehet egy ennyire sokszínű és változatos társadalmat egy pórázra kötni, és egy szóra vezényelni. 

Ha megnézzük, Közép Európában sem áll jól a viktori politika (különben victory-politikának írnám):

- Szlovákiában Čaputová győzelmével a társadalom jelezte, hogy a fiatal, nyílt Európa-pártiság jelenleg sokkal fontosabb, mint a nemzeti, populista, agresszív belpolitika. Fico teljes bukása idő kérdése, ő pedig még Viktornál is régebbi motoros, de úgy tűnik, végre lejárt az ideje.

- Ausztria sem váltotta be a reményeket, Kurz kancellár ugyanis a büszke belpolitikát büszke európai politikává változtatta. Bár nem feltétlenül a legjobb módszerekkel dolgozik, az világos, hogy Kurz érdeke az EU megerősítése. 

- Romániában a PSD kormány hetente inog, és úgy tűnik, hogy ők lesznek a következők, akiket kivágnak az aktuális pártcsaládjukból. Még túltesznek rajtunk is, már amit a korrupciót és a lopást tekintjük. Ilyen partnerre még Viktornak sincs szüksége.

- Szerbiában a viktori-modellt másoló Vucic ellen hónapok óta 100ezrek tüntetnek. Mivel Vucic nem reagál, mert nincs jó válasza a tüntetőknek, ezért nem lehet hosszú távú fennmaradásával számolni. Bár számára a vég még nincs olyan közel, mint Ficónak, de mégsem jelent stabilitást.

- Lengyelországban pedig a külpolitikai védőháló is veszélybe került, mert Kaczinskiék ugyanis már népszerűségi hátrányban vannak, és az EU választáson elszenvedett vereség belpolitikailag is bajba sodorhatja őket.

Tehát, bár veszélyes terveket szövöget a magyar miniszterelnök, valószínűleg az EP választások vereséggel érnek fel a számára, és szövetségesei nem lesznek elég erősek ahhoz, hogy keresztülvigyék az EU-n az akaratukat. Ez pedig, hosszútávon mindenképpen a felmorzsolódásukhoz fog vezetni. A populizmus, amit képviselnek, ugyanis nem más, mint egy "nyakkendős fasizmus", minden szépet és jót elmondanak, megoldanak minden problémát, aztán pedig hoznák a fejünkre azt a káoszt, amit még ők is csak szeretnének uralni. Aki nem akar ilyen rendszerben élni, annak pedig el kell mennie, és szavazni kell a választásokon. És nem rájuk. Bárkire, de ne rájuk. 

Hemingwayről, és amit magával vitt...

A heti hazai sporthírek egyike, hogy George F. Hemingway /szül: Szabó György/ eladta a Budapest Honvéd futballcsapatát. Akár el is lehetne engedni a fülünk mellett, mégis, Hemingway olyan dolgot testesített meg a magyar futballban, amellyel rajta kívül nem lehetett találkozni : 

Ő volt az egyetlen olyan sportvezér, aki amellett, hogy a piacról szállt be, és a saját pénzét tette kockára, rendszeresen kiállt a nyilvánosság elé. Hogy jól döntött-e, vagy nem, az majd később kiderül.

George F. Hemingway távozásával ugyanis kiszállt a nemzetközi piac a magyar futballból. Az Újpestet nem számítom ide, mert ott, ami az elmúlt években zajlott /lásd címercsere, meg egyéb botrányok/, inkább tűnik a belga pasi kelet -európai pénzmosodájának, mint profi, hosszútávú stratégiát követő futballklubnak.

Hemingway, amikor megvette a Honvédot, éppen egy csődközeli csapatot vett át, és rengeteg pénzt ölt abba, hogy a klub létezzen. Ez egy egyszerű, üzleti befektetés volt, amely akkor inkább tűnt őrültségnek, mint normális döntésnek, de az "Öreg" bevállalta, és végigvitte. Ő pontosan a piacról vásárolt játékosokat, és mindent pénzalapúan látott. Nem azt, hogy mennyit tud kivenni belőle, hanem azt, hogy az elköltött összeg hogy jön vissza a csapatnak. Ő volt az, aki leigazolta Lanzafamét annak bundabotránya után, majd magyar viszonyok között óriási pénzért adta tovább. /"megmondtam az árát, és a pasit felmosták a padlóról"/ Hemingway hozzáállása kb ötven évvel előzte meg a többi klubtulajdonost. Bár eleinte nagyon keményen fellépett a Honvéd szurkolóival szemben, főleg a rasszizmus és antiszemitizmus ellen, ahogy a szurkolók érezték, hogy az "Öreg" terve mellett halad előre a klub, úgy álltak be a sorba. Mint klubvezető, kiállt a szurkolókat ért büntetések ellen. Nem lett a legnagyobb futballklub a Honvéd, de az biztos volt, hogy egy esetleges kormányváltás után a Honvédnál biztos az NB I.-hez szükséges anyagi háttér, míg a 'Tállai-féle Mezőkövesdről, vagy a konkrét vicc-kategóriájú Kisvárdáról ez azért nem mondható el /Felcsút meg úgy jár majd, mint Scornicesti /.

Hemingay vlogolt (!), döntéseit amennyire akarta, megindokolta, és megalapította azt az ifiakadémiát, ami amúgy a független mérések szerint is a legjobb az országban. Ebbe is a saját pénzét ölte bele, úgy gondolta, hogy a saját nevelésű focistákkal is jó eredményt ér el a csapat, eladásukkal pedig működhet a klub. Ezen az elven működik amúgy a "mi kutyánk kölyke" horvát futballcsapatok nagy többsége, elég megnézni Modricot, Kalinicet, Rakiticet, Cornlukát, Mandzukicot, hogy honnan indultak, és hol tartanak most. Ez a projekt még nem érett be Hemingwaynek, de abban ő is biztos volt, hogy jó úton halad. Ő maga mondta, hogy van 4-5 ifije, akik már a nagycsapattal edzenek, és akiket később pénzé lehet tenni. 

Ügyesen manőverezett a politikával, sosem került bajba, és nyilvánosan nem dörgölőzött senkihez. Mindig mondta, hogy a Honvéd is pénzé tehető, és ha valaki besétál hozzá egy láda pénzzel, akkor viheti. Mint igazi amerikai, a pénzt is megbecsülte, úgyhogy nagy valószínű, hogy az "Öreg" nem járt rosszul a biznisszel. A magyar futball viszont óriásit veszített, immár nincs több piaci alapon működő klub, gyakorlatilag a magyar foci teljesen állami lélegeztetőgépre lett kapcsolva, amiből, ha elmegy a fenntartó áram, mindennek vége van. Bár ez csak egy egyszerű üzleti döntésnek tűnik /sőt, valószínűleg Hemingway számára az is volt/, hatásai azonban hosszú távon meghatározzák a focit. Azt a sportot, ami a fiatalok között a legnépszerűbb. Kérdés, hogy ezek után mi lesz az a független mérték, ami meghatározza, hogy mit ér a magyar fiatal a pályán? 

Dárdai szerint, aki a legnívósabb bajnokságok egyikében dolgozik, egy magyar fiatal sem ér fel gondolkodási sebességben a külföldiekhez. És ezután sem látni azt, hogy ez változna. 

Neked pedig, mindent köszönünk, és minden jót, "Öreg"!

Párhuzamos valóság, és a felfüggesztés

Tegnap nagy vihart kavaró frakcióülésre került sor az Európai Néppárt brüsszeli székházában. Hivatalos volt ide az összes tagpárt, és a frakcióülés kétségkívül legjobban várt döntése a Fidesz sorsának jövőbeli megítélése volt a pártcsaládon belül.

A több, mint 3 órás frakcióülés után (eredetileg mintegy másfél órásra tervezték) megszületett a végeredmény, ami azt jelenti, hogy a Fidesz (és csak a Fidesz, nem a KDNP) néppárti tagsága felfüggesztésre került addig, ameddig az EPP által kijelölt tanács jelentése megérkezik. Vannak feltételek, amiket teljesíteni kell, például annak elismerése, hogy a kormányzati kampány károkat okozott. A közösen kiadott közlemény az antibrüsszeles plakátokat "Fake News"-nak nevezi. Igen, az a közlemény, amit közösen fogadott el a Fidesz és az EPP elnöksége. Akit bővebben érdekel, az itt elolvashatja.

Ami fontosabb, az az, hogy mit jelent a felfüggesztés? 

A Fidesz mostantól nem vehet részt semmilyen pártbeli tagságban. Nem hívják meg a frakcióülésre, ergó, kicsukták minden folyamatból. Az még nem teljesen világos, de valószínű, hogy Szájer József sem töltheti be a Néppárt alelnöki tisztségét a tegnapi nap után, de Gál Kinga néppárti munkacsoporti jelölése is veszélybe kerülhet. Erről hivatalos közlemény még nem született, azonban a fentebb linkelt megszavazott határozatból ez következik. (Érdekes adalék megnézni az utóbbi honlapját, a magyar és az angol címlap nem igazán egyezik meg, angolul semmilyen álcivil szervezetekről nem lehet rajta olvasni.)

Azért nagy baj, hogy a Fidesz kikormányozta magát az EPP-ből, mert a legfontosabb döntések meghozatalánál a Néppárt mindig ott van. És eddig ez azt jelentette, hogy a Fidesz is ott volt. Noha politikailag nem kellett feltétlenül senkinek sem egyetértenie a Fidesszel, de az egyértelműen súlyos visszalépés, hogy az olyan viták előtt, mint a költségvetési vita, a végleges brexit-folyamat lezárása, a munkaerő-piaci döntések, és a migrációról, határvédelemről szóló döntések meghozatalából is szépen kibukott a kormánypárt. Ez pedig nem elsősorban nekik, hanem az országnak hátrányos, mert az itt meghozott stratégiai döntések nem elsősorban rövidtávúak, tehát hosszabb távon fog kárt szenvedni az ország abból, hogy mi most nem ülünk az asztal mellett. 

Természetesen a többi magyar EP képviselő oda fog kerülni a saját pártcsaládján keresztül, azonban az érdekérvényesítő-képességük messze nem lesz olyan szintű, mint amellyel a Fidesz rendelkezett, a feje fölötti EPP védőernyőnek köszönhetően. Ez pedig súlyos gond hazánk külpolitikai érdekérvényesítő képességeinek.

Mi ennek a kommunikációja?

Több, mint valószínű, hogy a kormányfő párhuzamos univerzumban él, ez jól kivehető volt a sajtótájékoztatóján, ahol egyszerűen kinevették az újságírók, azonban itthonra párhuzamos valóság jelent meg. Erre nagyon jó példa volt az ismert politológus, Török Gábor bejegyzése:

 Az itthoni kommunikáció szerint a kormánypárt maga kérte a felfüggesztést, ami annyiban igaz, hogy ő is belement ebbe, mint kompromisszumos javaslat. Hozzáteszem, hogy a bíróságon a beismerő vallomással kéri az vádlott saját magára a büntetést. Bár Gulyás Gergely a szavazás előtt elég "kivagyokén"- stílusban, elég arrogánsan és nagy szájjal közölte, hogy a Fidesz azonnal elhagyja a Néppártot, ha felfüggesztik, úgy tűnik, hogy ezzel azért várnak májusig, hátha át tudják venni az EPP-ben a hatalmat az illiberális pajtásaival. Erre azonban nem mutatkozik sok esély a közvéleménykutatók szerint. Sokat sejtető, hogy a Fideszes szakértőgépezet, Rogán, Hídvégi, Németh Sz. elég nagy csöndben van, egyiket sem láttam volna megszólalni a poszt írásáig. 

Mi lesz az EP-választás után?

Véleményem szerint a Fidesz el fogja hagyni a néppártot. Erre utalt a miniszterelnök is interjújában, hogy nem feltétlenül fog a Fidesz a néppárti frakcióba beülni. Nyílt szakítás nem várható, mind a két fél azt várja, hogy mi lesz a júniusi felállás, és ki hogy tudja pozicionálni magát. Úgy gondolom, hogy ott lesz a legnagyobb esélye, hogy a bevándorlásellenes , de inkább nevezném ANTIEU pártok frakciót alakítsanak, hiszen az alkalom nehezen vissza térő lenne rá. Azonban, ha ez mégsem következik be, akkor a hallgatással bölcsen jár a kormánypárt, hiszen a jelenlegi állapotnál lentebb úgy sem tud kerülni, csak fentebb. Azonban, mivel a páhuzamos univerzum szerencsére nem fedi le egész Európát, ezért az várható, hogy Viktorék nemzetközi szinten nem tudnak majd győzni.

Önnek is joga van tudni, mi alapján működik Brüsszel!

A kormány legújabb tájékoztató kampányában megjelent előttünk Juncker (két hét múlva felkészül Timmermans! - A PES jelöltje), aki az Európai Bizottság (EB) elnöke, és mögötte a "gazda", a modernkori "Binláden", "RowerGeorge", azaz Soros György, akik aztán rémisztgetik a magyar lakosságot, mégpedig ezekkel:

1. Még több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek.

2. Pénzzel feltöltött bankkártyákkal is segítenék a bevándorlást

3. Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát

És ettől a szentháromságtól természetesen remeg az összes embernek a lába, azoknak meg főleg, akik fideszes mikrofon mögül beszélnek az emberekhez.

Kérdés, miért hiszik el nekik? Miért hihetőbb az, minthogy egyből rákérdeznénk, hogy mégis hogy tudják ezt megcsinálni? Miért van ekkora hitelük a politikusoknak? 

Nos, azért, mert hazudnak. Mégpedig úgy hazudnak, hogy tudják, hogy egyszeri választópolgár szintjén nem fognak lebukni. Azért nem, mert egy egyszerű választópolgárnak fogalma sincs arról, hogy működik az EU, ezért nem is fog olyan információt kapni, amely hitelesen cáfolhatja majd azt, amit elmondanak. Ezzel párhuzamosan nem is erőltetik a mélyebb EU-s ismeretek megszerzését, hiszen azzal gyengülne a saját hitelességük is a választópolgárok előtt.

Tehát, nézzük szigorúan szakmaian (mint okleveles nemzetközi kapcsolatok szakértő):

Az EU-t két szerződés határozza meg, kvázi kis kézikönyvként mindennek ez az alapja. Ezek pedig az:

  1. Európai Unióról szóló Szerződés
    (Treaty on the European Union -TEU)



  2. Európai Unió működéséről szóló Szerződés
    (Treaty on the Functioning of the European Union - TFEU)


Akiket érdekelnek, itt és itt elolvasható mind a kettő, magyarul!

Ezek mellé még sok embernek mondhatnak valamit a különböző szerződések (maastrichti, nizzai), ezek mind elég lényeges változásokat hoztak az életünkben, mégis a mai körülményeket megalapozó szerződés az a Lisszaboni Szerződés, ami lezárta a modernizációs folyamatokat. Ez 2007-re zárult le, és elég sok ország, köztük számos közép-európai, mi több, V4-es izmozott (cseh elnök, valamint a lengyelek), de végül mindenki belement, és azóta is egy sikertörténet a dolog. Ez vezette be az Európai Központi Bankot, ez szabályozta az EU bíróságait (több is van, erről se szokott itthon sok szó esni), kicsit igazított a Miniszterek Tanácsában lévő szavazatokon valamint jogi személlyé tette az EU-t, akit külföldön az Európai Tanács elnöke képvisel (Ilyen volt Ashton, és most ilyen Mogherini is). Fontos megjegyezni, ezt sem szokták itthon kihangsúlyozni, hogy az Európa Tanács, és az Európai Tanács nem ugyanaz a szervezet, előbbi nem része az EU-nak!! 

A Lisszaboni Szerződés szövege elolvasható, magyarul, ha ide kattintassz!

Emellett le kell tisztázni az EU működési rendszerét is egy picit. Erről ma Magyarországon csak egyetemen tanulhatsz, még gimnáziumban is csak említés szintjére kerül, de nagyon fontos tudnod, hogy mire is hivatkoznak azok, akik naphosszat Brüsszeleznek. Két kérdéssel is ki lehet az összeset libbenteni az egyensúlyából, és világosan lehet látni, hogy vagy olyanról beszél, amihez amúgy nem ért, vagy csak nettó hülyeség hagyja el a száját.

Tehát, az Európai Bizottság, amelynek az elnöke most éppen a plakátokon van (és nem mellesleg a Fidesz testvérpártjának a jelöltje) az az intézmény, ami az EU-n belül javaslatot tesz egy jogszabály meghozására. Nem alkot jogot, sosem alkot, szigorúan hatástanulmányokat folytat le annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb előrejelzést tudja adni az éppen fennálló aktuális jogi problémára. Miután a háttér és hatástanulmányok, valamint az ügyben elkészített interjúk  közös vizsgálata után arra a következtetésre jut, hogy illene lenne egy jogszabályt alkotni, akkor felkéri arra az Európai Parlamentet! Ezeken a konzultációkon az állampolgárok is részt vehetnek, ide kattintva felugrik a hivatalos oldal. Tehát a Bizottság jogalkotás helyett véleményezési szemponttal rendelkezik. A Parlament és az Európai Tanács együtt alkot jogot, ami azt jelenti, hogy a Parlament és a Tanács is hoz egy-egy jogtervezetet, amit aztán összevetnek. Ezt hívjuk rendes jogalkotási eljárásnak. Ha az összefésülés során a két álláspont megegyezik, akkor a jogszabály megalakul, ha pedig nem, akkor összesen háromszor hozhatnak még javaslatot, különben automatikus az elutasítás. Fontos megemlíteni, hogy a Parlament és a Tanács közös munkáját számos egyeztetőbizottság segíti. 

Ez azért segít nekünk, mert a Tanácsban, és a Parlamentben is ott vannak a képviselőink, előbbiben maga a miniszterelnök (illetve a köztársasági elnök, ez részletkérdés, mindkettőnek  joga van ) akik közvetlenül tudnak befolyással bírni az európai politika alakulására. Amikor azt olvasod, hogy Brüsszel erre meg erre készül, akkor tudnod kell, hogy a miniszterelnök is részt vesz ebben, hiszen szavazatával át kell engednie Brüsszel terveit! Nagyon ritka az az esemény, amikor minősített többség elég a Tanácsnak (a szavazatok 55%-a, ami az EU népesség minimum 65%-os képviseletét ellátóktól érkezik) a döntéshozatalhoz. Ugyanúgy fontos, hogy mind a Parlament, mind a Tanács mondhat nemet, és a nem az indoklást nem igényel, és visszavonhatatlanul nemet jelent. Lefordítva, ha a magyar kormány nemet mond, az szinte biztos nem. 

Mi az igaz akkor a plakátokból?

1: Nem a migrációt támogató szervezeteknek adnának több pénzt, hanem az úgynevezett NGO-knak (non-governmental organization), amelyek független, nem kormányzati szervek, és szakpolitikai tudásukkal hozzájárulnak Európa jövőjéhez. Van köztük migrációkutató, de ugyanúgy energiakutató, állatvédő, közlekedésmérnöki, és kismillió más. Az ilyen szervezetek támogatására szán Brüsszel arányaiban több pénzt, mint eddig, és csak 2021-től, addig ugyanis már van az EU-nak költségvetése!

2. Pénzzel feltöltött bankkártyás megoldást a tagállamok dolgozták ki, és nem a bevándorlás népszerűsítésére, hanem arra, hogy az anyagilag megreccsent Görögországot támogathassák, és levegyék a válláról az amúgy is nagy terhet jelentő, az országban ragadt bevándorlók ellátását, amit a görög állam finanszírozott. Ugye tudjuk, hogy a görög kassza olyan, mint a magyar tengerpartok összhossza, tehát eléggé minimalizálódott, és ez az oka annak, hogy az EU pénzét kiküldték. Egyfajta tehermentesítés, mert a kiküldött kártyák csak Görögországban használhatóak. Emiatt természetesen ezt mi is megszavaztuk, csak itthon kicsit másképpen kommunikáljuk le a  dolgot.

3.Bevándorlási kvóta: A fent említett eljárás még zajlik, amelynek egy részében valóban volt erről szó, és azt mi valóban le is szavaztuk. Miután az újabb körök nem zárultak le (és erre éppen politikai akarat sincsen, hiszen pl a Fidesznek létfontosságú, hogy napirenden maradjon), ezért kommunikálják, hogy a legutóbbi javaslatban benne volt, tehát "Brüsszel akarja". 

 

Olyan nincs, hogy Brüsszel. Olyan van, hogy Európai Parlament, Miniszterek Tanácsa, Európai Tanács és Európai Bizottság. Ezek mind Brüsszelben üléseznek, de önálló intézmények, záloga annak, amit demokráciának hívnak. Ne hagyd, hogy lebutítson a hazai kampány! Nézz utána, mint jelent az EU! A magyar is hivatalos nyelve az EU-nak, mindent meg fogsz találni magyarul is! Ha esetleg mégsem, jelentsd be nekik, és korrigálják! 

Ne hagyd, hogy az EU ellen uszítsanak, segíts másokat abban, hogy minél többet megtudjanak arról, hogyan is működik az EU. A félelmeink alapja ugyanis az, hogy valamit nem ismerünk rendesen, de ez egy kis utánajárással kiküszöbölhető!

Konzultáljunk a Palkovics-tervről!

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elég régóta próbálja átverni a tervét és az elképzelését a Magyar Tudományos Akadémián. Elég sok pro és kontra érv hangzik el, nézzük meg egy kicsit alaposabban, hogy hol tartunk, és hova juthatunk:

- 2018-ban kiderült a költségvetésnél, hogy az MTA pénze, ami eddig közvetlen a költségvetésből jött, ezután az Innovációs és Technológiai Minisztériumon keresztül érkezik majd az Akadémiához. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy az Akadémia kevesebb pénzt kap, azonban gyorsan látni, hogy egyszerűen ki is végezhetik ám ezzel a javaslattal:
Pénz ugyanis csak arra, van, amit az ITM hasznosnak gondol.

Ez egy elég nagy probléma. Ha előre tekintünk, akkor láthatjuk, hogy a szervezeti átalakítás egyik mozgatórugója az új EU-s költségvetés. A 2021-től érvényes új költségvetési tervezetekből ugyanis erősen kilátszik, hogy a K+F+I tevékenységre fordított részösszeg arányaiban nőni fog (hiszen eddig is nőtt!), és ezt teszi az olyan területek kárára, amely Magyarországot eléggé érinti (például az agrárium). Miután új pénzek jönnek, és ezek merőben központosított pályázati rendszerrel együtt fognak érkezni, ezért a kormány nekilát annak, hogy a saját szempontjainak megfelelően tudja majd "fogadni" ezt a pénzt piciny hazánkban, és így arányaiban ugyanannyi EU-s pénzt tudjon lehívni, mint eddig tette. 

Alapvetően ez azért baj, mert a kormány tagjainak nem feladata a kutatás, és ezzel együtt nem feladata a kutatás-fejlesztés területén zajló piaci folyamatok kontrollálása sem. Viszont, erősen ráhatással lehet olyan, számára ideológiai okokból nem megfelelő tudományok finanszírozására, mint mondjuk a társadalomtudományok, de ismert példával illetve ilyen a gender-szak is. A tudományos élettől pedig nagyon idegen ez a hozzáállás, az eddigi próbálkozások minden esetben kudarccal végződtek (emlékezhetünk arra, amikor volt olyan, hogy szocialista tudományok, de  az eugenika virágzásáról se jelen időben kell hogy beszéljünk, szerencsére...), viszont súlyos, évtizedes hátrányt jelentettek egy-egy intézetnek, vagy akár országnak, arról pedig nem is beszélve, hogy mennyi pénzt vágtak ki ezzel az ablakon.

Vannak pro és kontra érvek:

  1. A pró oldalon láthatjuk Dél-Koreát, és jogosan említik meg azt, hogy az ipar tudatos alakításával a 70-80-as években elért teljesítménynek köszönhető az, hogy ma hol áll az ország. Azonban nagyon nagy hiba azt úgy kijelenteni, hogy elemeznénk azt, hogy néz ki az eredeti felállás, tehát honnan indult Dél-Korea. Innentől megvizsgálható az, hogy a két ország teljesen eltérő szellemi és kulturális háttere miatt ez a módszer nálunk csak radikális módszerekkel, súlyos károk árán lehetne megvalósítani. Ezért, bár szépen hangzik az irányított terv, azonban a piac szellemiségét és a piaci környezeti változókat is bele kell kalkulálni az átalakítások folyamatában. Miután ezek a folyamatok nem feltétlenül egyeznek meg a kormányéval, ezért nem biztos, hogy a központi irányítás egy remek dolog lenne.

  2. Kontra érvek a francia, a finn és egyéb, versenyalapú K+F+I országok (bár a finnek kicsit mások, de a verseny ott is él) versenyszférája, ahol a kutatások és az eredmények pontosan olyan versenyben vannak egymással, mint itthon a piacon a paprika meg az uborka, akinek a legjobbak az eredményei, azokat fogják megvenni. Kicsit lebutítva, de így zajlik a kutatás is, csak olyan kutatások jutnak el a megvalósítási szakaszig, amelyek az adott tudományt előre viszik. Erre most Magyarországon egy intézmény, az MTA a  kulcs, ahol a kutatók semmi mással nem foglalkozik, mint azzal, hogy a legjobb magyar tudósok a lehető legtöbb hasznot tudják hozni az országnak. Jelenleg vissza is értünk az első problémához, mégpedig ahhoz, hogy miért is baj, hogyha ennek a pénznek a felhasználásáról nem az akadémia, hanem mások akarnak dönteni.

Az MTA érzi a veszélyt. Az elnöke, Lovász László a világ egyik legjobb matematikusa, világszinten elismert, óriási szaktekintélynek számít, díjai, elismerései és tudományos tagságai méltán teszik a Magyar Tudományos Akadémia elnöki székébe. És mint gyakorló professzor, több országban is az adott Tudományos Akadémia tagja, pontosan látja, hogy a piacra való beavatkozás micsoda veszélyeket hordoz magában. Lovász Lászlónak itt ebben az esetben nincs politikai véleménye, hanem a szakma szigorú tényein keresztül áll ki egy olyan pástra, amelyen a másik oldalon a politika, Palkovics László személyében öntve áll.

Palkovics László egyenlőre nem siet. Pontosan tudja, hogy van még ideje, és hogy a végén sikerrel fog járni. A folyamat alatt az MTA-nak nincs más lehetősége, mint a rendelkezésre álló eszközökkel jobb belátásra bírni a minisztert. Ez azért nagyon nehéz, mert a kormányon belüli támogatottsága erős (bár éppen az új Magyar Nemzetben kapott kemény bírálatot), és a kormányzati terv végrehajtására még több, mint egy év áll a rendelkezésre. Ez az idő tűnhet úgy, mint egy demokratikus intézmény és a kormány közötti vita, azonban a miniszter már villantott, hogy számukra a konfliktus egy alá-fölérendeltségi viszonyban lévő konfliktus: Befagyasztotta az MTA számára az első negyedévre szánt anyagi erőforrásokat (ezzel valószínűleg törvényt sértett, hiszen a költségvetés szerint jár a pénz az Akadémiának). Ezzel a nettó zsarolással egyértelmű jelét adta annak, hogy a végén Ő fog győzni. Épp ezért minden tiszteletet megérdemel Lovász László és a körülötte állók, akik voltak elég tökösek, és így is megmondták Palkovicsnak, hogy ők egy dolog pártján állnak, ez pedig a tudományé.

Ha a Palkovics-terv sikerrel járna, onnantól nem lenne Magyar Tudományos Akadémia, csak egy ilyen néven létező szervezet, amelynek vagyonát és gazdálkodását egy olyan alapítvány kezelné, amely kurátori tagjainak 75%-át a kormány delegálná, az akadémia mindössze 50+1%-ban szólhatna hozzá ahhoz, amit a kormány 75%-al egyszer már eldöntött. Bár szépen hangzik az 50+1%, azonban nem szabad elfelejteni, hogy még Áder Jánosnak is alá kell írnia azt, amit másodjára az asztalra tesznek, és itt sem hiszem, hogy máshogy terveznének.

A harangot kongatják, a Lendület program kutatói, akik külföldről direkt azért értek haza, hogy itthon szerezzenek dicsőséget, nyílt levelet írtak a miniszterelnöknek, aki válaszában Palkovics Lászlót jelölte meg tárgyalópartnerként. Az MTA-val kapcsolatos terveknek köszönhetően a kormányközeli Professzorok Batthyány Köréből is kiléptek ketten, és az alapító Pálinkás József, az MTA előző elnöke, volt oktatási miniszter szerint is felháborító az, amit Palkovics megenged magának Lovásszal szemben.

Mit gondolsz ezután Palkovics tervéről? Mit gondolsz a magyar tudomány jövőjéről?

A magyar nő megint szép lesz, méltó régi...

Az elmúlt időszakban annyi minden történt, hogy hirtelen nem is lehetett mindenre reagálni. Laikus szemlélő sem érthette pontosan, hogy mi történik, és így, egy héttel később már kicsit tisztázódtak a dolgok, de még mindig vannak szürke foltok.

I. Miniszterelnök úr évet értékelt a Várkert-bazárban.

Fekete kordonok mögött szólt az évértékelő, amelyet csak a kiváltságosok hallgathattak élőben. Még maga a miniszterelnök is megdöbbent rajta, hogy milyen sokan vannak, noha valószínűleg tudta, hogy csak olyan káderek lehetnek jelen, akik lekötelezett pozícióban vannak. Maga az évértékelő az előző linkben elolvasható, nem tudtunk meg belőle semmi újat, már amit a nemzetközi helyzetről lehetett.

Soros, migránsok, Brüsszel, náci-szoci frigy és persze az hogy mi mindent megnyerünk (arról, hogy a náci szó "ci" végződése alapból a szocialista rövidítése, valószínűleg erről nem tájékozódott).

Az évértékelőnek ennek a része nem volt más, mint a saját elképzelt teljesítmény felnyalása a pódiumra. Nagyon szomorú, hogy a miniszterelnök az ország problémáival nem szembesül, nem szembesíti a hallgatóságát, és még kevésbé sem akar küzdeni ellenük. /egészségügy (nem fejleszteni kell, hanem felzárkózni, ha az megvan, van honnan fejleszteni ) korrupció, elvándorlás, stb.../ A gazdasági növekedés meg annyira érezhető, hogy reklámozni kell plakátokon. Ugye, no comment? 

II. Volt viszont a miniszterelnöknek az évértékelő részben egy olyan rész, amitől egy egyszeri hírolvasó leülhetett, ez pedig a családtámogatási rendszer gyökeres átalakítása. Szemmel látható /vagyis inkább füllel hallható/ volt, hogy ez a része a beszédnek az, ami eléggé ki van dolgozva, azonban eléggé el van ködösítve, és csak a szép szavakat hallani.

Nézzünk a dolgok mélyére!

1. Bevezetik a fiatal nők gyermekvállalási támogatását: 1. házasságnál minden nő 10 milliós hitelt kaphat, aminek a törlesztését az első gyermeknél 3 évre felfüggesztik, a másodiknál a tartozás egyharmadától eltekintenek, a 3. gyermeknél pedig spongya a kölcsönre.

Nos lapvetően ez egy nagyon szép elgondolás, mégis populista a mögötte álló indok:

A mai fiatalok nem igazán szeretnek házasodni, annak ugyanis van egy jelentős költsége, amelyet a család nem feltétlenül tud előteremteni. A 10 milliós kölcsönt attól függetlenül fizetni kell a harmadik gyermek megszületéséig, de minimum 9 hónapig. Ez alatt a kilenc hónap egy része alatt a család férfitagjának a terhére zuhan a kölcsön visszafizetése, hiszen egy terhes nő alapvetően nem fog a terhesség alatt végig dolgozni. A három gyerek eltartása is komoly költség, hiszen ahogy nő, úgy kell rá egyre többet költeni, és a jelenlegi fizetések mellett ez egyre nehezebb lesz. 

2. Bővítik a csokot, 2 gyermek után 22 millió, 3 után pedig 35 millió forint támogatást kapnak.

Ez ugye egy patent dolog lenne, de a sikere igazából 10 év múlva lesz látható, hiszen 10 év alatt kell vállalni a 3 gyereket. Az, hogy  a program mennyire lesz sikeres, csak egy évtized múlva derül ki. Mindenesetre, olyannal reklámozni magunkat, ami csak 10 év múlva fog látszódni, az biza' populizmus! Arról szó se esett, hogyha valaki önhibáján kívül nem esik teherbe (meddőség), akkor mi lesz a pénzzel?

3. Átvállalnak a jelzáloghitelekből a 2. gyermeknél 1, a 3.nál 4, a többi után meg plusz 1-1 millió forintot.

Ez megint nagyon szép gesztus, viszont alacsony a száma annak a potenciálisan számításba jövő családnak, amelyek többmilliós jelzáloghitelük van, és gyermekszüléssel tudnának ebből menekülni. Ennek oka prózai, nem tudsz is helyre szülni, 10 millióból új házat nem kapsz, és bár a CSOK-nál nem kizáró ok a jelzáloghitel, de a bank nem hiszem, hogy örülni fog a beugróknak. Másik oldalról azt is figyelni kell, hogy akik gyermek reményében veszik föl a jelzáloghitelt, majd nem jön össze a gyerek, akkor az adósságspirál egész komolyan fojtogatja majd a családokat.  

4. Azok az anyák, akik szültek 4 gyermeket, annak nem kell SZJA-t fizetni többé.

Ez megint szép, de egy gyerekhez általában apa is kell. A másik, hogy ellentmond a kormány önmagának, hiszen egy anya több férfitól is tud gyereket szülni, pedig a támogatási rendszer a családtámogatásra épül, és nem  a mostohagyerekekre. Ettől függetlenül ez egy szép dolog, de inkább tudom azt elképzelni, mint adó-visszatérítés formájában visszaadni a befizetett SZJA-t, mint azt, hogy külön könyvelik majd a 4 gyermekes anyákat. És fontos megjegyezni, hogy adóvisszatérítés annak jár, aki igényli, tehát ha valakié beragad, az beragad...

5. Nagycsaládos autóvásárlási program: 2,5 milliót adnak rá. 

Erről már többet tudni, 1 milliós beugró kell rá, minimum 7 személyes autót kell venni,és nem lehet a 2,5 millió az eredeti ár 50%-nál több. Itt egy jó kis elemzés, hogy az állam ezzel a támogatási formával nem fog rosszul járni.

6. Megvalósítják a teljes bölcsődei lefedettséget. 2022-re minden szülő viheti a gyermekét bölcsibe. 

Ez ugye megint gyanús, mert nagy valószínűséggel nem Budapesten a legmagasabb a népességszaporulat százalékos arányban. Emellé pedig szükséges lenne a képzett munkaerő, amelyből már most is hiány van. Ahogy az ország a hiányzó informatikusokat, úgy a bölcsődei dajkákat sem fogja tudni kitermelni 3 év alatt. Az ígéret nagy valószínűséggel nem tartható, így ez is populista javaslatnak tekinthető. Az elképzelés alapból helyes lenne, de a mai magyar bérekért az anyák kevés gyermeket fognak szülni. Előbb kilátás kéne, aztán munkaerő, aztán ez az amúgy tényleg jó elképzelés.

7. Nagyszülői gyed bevezetése

Valójában annyi fog történni, hogy egy ma is széleskörűen létező tevékenységet az állam pénzzel fog honorálni. Igazán időszerű, jó gondolat, a legnagyobb baja, hogy kb 10 évvel vannak elkésve vele. De jobb később, mint soha!

8. A fiatalok nyelvtanulásának támogatása

Ez talán a legsurmóbb intézkedés, több okból is. Egy, csak a 9. és a 11. évfolyamra jár. Tehát, aki idén 11.-es, és jövőre végez, és kötelező a nyelvvizsga, az nem vehet részt a programban. Ez egy elég görény dolog ezzel a korosztállyal. Kettő, pályázat alapján kell eldönteni, hogy ki az, aki részt vehet rajta. Ez szintén egy szemét dolog, hiszen egy vidéki gimnáziumból sokkal nehezebb kijutni, mint egy budapesti, vagy esetleg megyeszékhelyi gimiből. A harmadik, hogy ahelyett, hogy beismernék, hogy az itthoni nyelvoktatás egy csőd, és változtatni kéne, ahelyett a gyereket küldik ki (ez még jó is!), de az itthoni rendszer változatlanul életképtelen marad. 

Arról pedig nem is akarok egy szót se írni, hogy mi lesz akkor, ha valaki mind a két pályázatán elbukna... Sokkal ésszerűbb döntés lenne a 10. és a 12. évfolyamra kiírni az egészet, hiszen 9.-be már tanulhatna, amit 10-be kinn kamatoztathatna, valamint a 12.-es nyelvvizsga előtt sem ártana egy kis emlékezetfrissítés. Vagy már most azzal kezdik, hogy honnan lehetne pénzt spórolni, és ez a megoldás, hogy mondjuk egy évjáratot simán ki lehet hagyni belőle?

Összefoglalva az egészet, a bejelentett intézkedések egy része inkább jól hangzik, és jól is ki lehet jönni belőlük, az azonban messze el van hallgatva, hogy nem kötelező jól kijönni belőle. Kicsit hazárdjáték, hiszen mégis csak a fiatalok jövőjével játszanak, és nem ígérnek a jövőre biztosra semmit se. Úgy pedig nehéz tervezni, hogy nem tudod, hogy hova és milyen körülmények közé szülsz egy gyermeket. Nemde?

ÁSZ egy vizsgálat

AZ Állami Számvevőszék  héten kiadta a jelentését arról, hogy miképpen vizsgálta a választásokon résztvevő pártokat és ebből milyen következtetéseket vont le. Itt, akit érdekel, részletesen is elolvashatja.

A vizsgálat alapja és jogszerűségének az oka amúgy elég egyszerű. Ezzel szeretné a magyar állam egy szervén keresztül (ami épp az ÁSZ) azt biztosítani, hogy semmilyen más állam nem bizniszel innen egy pártot se, és nem hazaárulók kampánya folyik, hanem minden szépen úgy zajlik, ahogy a törvényben le van fektetve. Ez alapján az ÁSZ-nak joga van büntetéseket kiszabni a pártokra. 

A probléma az ott kezdődik, hogy a magyar állami szervek önállósága igen csak kérdéses. Az ÁSZ vizsgálata, ugyanis az ellenzéki pártoknál mindenhol talált valami stikát, a kormánypártnál azonban minden ellen szépen és jól volt lezongorázva.

Mi ezzel a probléma? 

Az ÁSZ jelentése nem írja le, hogy mik voltak a problémák, csak kijelenti, hogy ez meg az nincs alátámasztva, vagy esetleg nem úgy járt el. Ez ugye azért is kérdéses, mert sehol sem lehetett olvasni, vagy hallani arról, hogy esetleg hiánypótlásra szólított volna föl bárkit is az ÁSZ, pedig az életből tudhatjuk, hogy az állam azonnal hisztizik, ha valami nem elég oké neki.

A másik probléma pedig statisztikai. Még pedig az, hogy a kormánypárt minden esetben hibátlan, és az ellenzék pedig minden esetben hibás. Ez a szélsőséges megállapítás pedig irracionálisnak ható. Pártfüggetlenül is tudhat, hogy az emberek képesek és tudnak is hibázni. Ezért, nem is lehetetlen, hogy az ellenzéki pártok hibás adatokat nyújtottak be. Azt már jobban kétlem, hogy büntetőjogilag bármelyiknek megérné azt, hogy több tízmilliót buktázzon egy szavazás miatt. Ugyanis, anyagilag még mindig jobban megéri a parlamentben maradni, mint kiesve fizetni a büntetést. Minden parlamenti párt ugyanis, a képviselet alapján több milliós támogatást kap, tehát ez is az oka annak, hogy megélhetési politikusként próbál valaki pártban érvényesülni. A parlamenti részvétel mindenképpen megéri anyagilag, a büntetés pedig túlzott.

A probléma másik része a kormánypártok hibátlansága. Bár ez nem lehet lehetetlen, hogy egy párt hibátlan, de az, hogy mindig minden alkalommal hibátlan legyen, az egyszerűen valószínűtlen. És a körülmények szintén azzá teszik.

Miért? 

Mert az állami szervezetek vezetői nagyrészt Fidesz-tagok, vagy hozzájuk kötődő emberek. Egyszerűen szét lehet nézni az országban, nem kell hozzá varázserő:

- A pártok fölött álló köztársasági elnök nem független, hanem a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának a vezetője volt

- A Nemzeti Adó és Vámhivatal élén Tállai András állt 2018 első félévéig, aki szintén a borsodi Fidesz aranymadara.

- A médiát uraló MTVA elnöke Papp "hírhamisító" Dániel, aki a Pest megyei közgyűlés fideszes elnöke, majd a XVII. kerületi Fidesz mellett volt sajtófőnök.

És a legvégére hagytam: Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László szintén Fidesz-tag, mégpedig a frakcióvezető-helyettesi posztig is eljutott, a képviselőségről nem is beszélve.

Ez miért baj?

Azért, mert egy olyan, a pártpolitikához szorosan kötődő ember vezet több, magyarországi viszonylatban jelentős szervezetet, amelynek az a feladata, hogy a politikától függetlenül járjon el. De hogy lebutítsam, képzeld el, hogy kötelezően minősítened kellene a főnököd munkáját. Mit fogsz neki mondani? 

Ez amúgy a demokrácia egyik nagy problémája itthon, hogy a demokratikus fékek rendszere a megbízható embereknek köszönhetően gyakorlatilag nem létezik, szerepük formális, komoly hatalommal nem bírnak. 

Azok után, amit tavaly Orbán Viktor a Kossuth téren mondott, még súlyosabb a helyzet: 

Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is fogunk venni a választások után

Ha ezt ígéretnek vesszük, akkor láthatjuk, hogy most jön a politikai elégtétel. Az ÁSZ vizsgálata ellen ugyanis nem lehet bírósághoz fordulni. Magyarán, van egy olyan szervezet ma Magyarországon, amelyet egy fideszes képviselő vezet, és milliókra büntethet pártokat fellebbezési lehetőség nélkül. Ez természetesen szintén súlyos, hogy nem az igazságszolgáltatás mondja ki a végső szót. 

Az erkölcsi elégtétel napja február 6.-a lesz, amikor a Magyar Időket átnevezik majd Magyar Nemzetre, a jogi pedig akkor, ha felállítják a közigazgatási bíróságokat, amely szintén politikai vezetés alá kerül majd. 

Az Állami Számvevőszék 2017 januárja óta közel egymilliárd forintra büntette a legerősebb ellenzéki pártot, a Jobbikot. 

Az LMP, a DK szintén több milliós bírságot kapott, az Együtt gyakorlatilag a választás után felszámolta önmagát, mert nem tudta visszafizetni azt a pénzt, amelyet követeltek tőle.

Ha ilyen módon nézzük, akkor tényleg sötét helyzetben van a hazai demokrácia :(