Újabb nap, újabb erős beszólás a kormánypárttól. Az rendre megszokható, hogy általában az alacsonyabb pozícióban levők mesélnek nagy marhaságokat (lásd Nyitrai), de azért néha a nagyok is megszólalnak.

Súlyos napokat élünk, és az elmúlt 10 évben először kell dolgoznia a kormánypártnak, mert hol ereszen csúszkálnak a tagjai, hol pedig éppen az EU-s költségvetést kell megvétózni. Bizony, ezek nehéz dolgok, de közben itthon is fogalmaznak, mégpedig erősen. Úgy tűnik, kibújt a szög a zsákból.

Tegnap este nagyon felgyorsultak a folyamatok az Európai Unió költségvetési tárgyalásairól. Biztos, hogy Orbán Viktor nem sokat aludt, különben nem nyilatkozta volna azt, amit másnap reggel "rádióba mondott"

Olyan helyen élünk, ahol úgy tűnik, hogy végleg kigyűrűzik a gyűlölet, és egyre nyíltabban nyer teret és fertőz el eszmét. És ennek irányítója a hatalom, aki talán maga sem sejti, hogy mi az, amit szabadjára engedett, de az is lehet, hogy sejti, csak már gyenge ahhoz, hogy gátat vessen neki.

Manapság folyamatosan ömlik ránk, hogy hazánk vétózni fog a következő uniós csúcson, és már azt is tudni, hogy hivatalosan jelezte, hogy bizony, ez így nem fog működni. De ez most kötélhúzás, vagy mégis milyen következményekkel játszunk?

Azt eddig is tudtuk, hogy hazánk sokféle embernek az otthona: Kicsinek, nagynak, szőkének, barnának, egészségesnek, és bizony, sajnos sok tartósan betegnek is. Ez utóbbi egy hányattatott csoport, hiszen a kisebbséghez tartozik, mégis, sok többségi visszaél velük, ráadásul nagy részük igazából semmit…

Viszonylag ritkán szoktam külpolitikában megnyilvánulni, ennek leginkább az az oka, hogy nem élek egyszerre százvalahány országban, hogy értsem a pro és kontra érveket. Viszont a ritka kivételek azok a pillanatok, amikor ezeknek a dolgoknak magyar vonatkozása van. Most pedig újabb illusztris…

Kijött az első jogállamisági jelentés, amiben érdekes dolgokat írnak hazánkról, ráadásul úgy, hogy az egyáltalán nem tetszik az ország vezetőségének. De vajon hol az igazság, itt, ott, vagy esetleg félúton?

Az elmúlt időszak nagy visszhangot kapott akciója volt, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke fogta magát, és iratmegsemmisítőbe küldött egy általa nem megfelelőnek tartott könyvet. Az ellenző és a támogató oldalban ugyanaz a közös. Mind a kettő háborog, de miért?

Lassan, ahogy közeledünk 2022 felé, egyre inkább kezdik kimutatni az ellenzéki pártok, hogy mégis hogy szeretnék elképzelni ezt a nagy együttműködést. A Momentum már jelezte, hogy milyen gondolatai vannak, és most Ungár Péter is kijött, hogy mit gondol az LMP a jövőről.