Nagy csöndben voltam a kampányidőszak alatt, ami nem volt véletlen. Egy, jobb, ha az embernek van fontosabb dolga is :) másrészt inkább figyeltem az eseményeket, így lehet nyugodtan, objektíven értékelni.

Én nem fogom elpuffogtatni azokat a parafrázisokat, amiket az ellenzéki oldalon használnak, miszerint lejt a pálya a Fidesznek, óriási propagandával dolgoznak, meg miegymás. Ezek tények. De az is tény, hogyha kiáll valaki erre a terepre megküzdeni a Fidesszel, akkor legfontosabb dolga, hogy ezzel aláírja, hogy igen, bakker, ez a helyzet, ezen kellene nyerni.

Innentől kezdve ez egy idegőrlő sakkmeccshez kezd hasonlítani, ahol az egyik fél egy objektíven nehezen tartható állásban küzd. Ahhoz pedig, hogy sikert érjenek el, TERV szükséges.

Minden lépés egy terv eleme! - José Raul Capablanca, a sakk harmadik hivatalos világbajnoka

Ezt a tervet én hónapokon keresztül kerestem, de nem igazán láttam. Azt láttam, hogy az előválasztást Márki-Zay Péter megnyerte, ami szerintem egy bombajó fejlemény volt, és nagyon komolyan rávilágított arra, hogy az ország ellenzéki része mit is szeretne (hogy ne legyen a múlt ott), és hogy ezt az ellenzéki pártok figyelmen kívül hagyták.

Az első hiba, hogy magában az ellenzék fogalmában sem egyeztek meg. Ellenzékinek tartották ugyanis magukat, és önmeghatározással álltak ki, hogy ők azok, akik az országban a kormánypárttal ellentétes érdeket képviseltek. Ez, mint már tudható, nem volt igaz. Ha így lenne, akkor Márki-Zay semmilyen esetben nem nyerhetett volna előválasztást. Azért nyerte meg, mert felismerte (és utána Karácsony is), hogy az ellenzékhez tartozik mindenki, aki nem ért egyet a kormánypárttal, tehát a bizonytalanok is. Ha az előválasztáshoz hasonló flow-t április 3.-án is hozták volna, akkor ma nem biztos, hogy Orbán Viktor lenne az ország következő miniszterelnöke.

A második hiba a pártok vezetésénél van. Igazából ez egy olyan ordítóan brutális hiba, amit a magyar ellenzék idestova 12 éve képtelen megugrani. Pár szóban felsorolok ezekből a hibákból párat:

• Gyurcsány
• Jakab
• Kunhalmi
• Molnár
• Vadai
• Z. Kárpát

Ezek olyan politikusok, akik az elmúlt évtizedet ellenzékben töltötték. Segítek, hogy ez mit jelent sematikusan: Olyan politikusok, akikről a választók korábban úgy döntöttek, hogy nem valók kormányzati szerepre. Lehet itt most izélni, hogy ígyfidesz, úgyfidesz, attól a szavazó a szavazó. Egyáltalán nem azt mondom, hogy ezek a politikusok nem tehetségesek, vagy hogy teljesen hülyék. Mind a tudásuk, mind a vezetési képességük egyes részei hasznára lennének az országnak. A baj az, hogy a választó nem kér belőle. Ezt pedig tudomásul KELL venni. Nem lehet, hanem kell. Ameddig erre képtelenek, addig nincs miről beszélni.

Ide kell írnom, hogy a legmegdöbbentőbb események egyike volt Fekete-Győr András lemondása az előválasztás után. Ilyet, hogy a vereséget szenvedő (és ez a vereség valójában szimbolikus volt) politikus bizalmi szavazás után lemondott. Ilyet az ellenzéki politika sem előtte, sem azóta (!) nem látott. Lehet, hogy ez akkor visszalépés volt, ma viszont sokkal hitelesebbnek tűnik, mint bármely, akkor vele szemben álló ellenfele.

A harmadik, szintén a pártoknál lévő hiba, valójában a vereség nagy részét okozó hiba az, hogy ők nem voltak érdekeltek a győzelemben.

Ez egy elég súlyos kijelentésnek hangzik, mégis ha megnézzük, akkor nem tettek meg mindent a győzelem érdekében. Mivel az a győzelem nem az övék lett volna, hanem Márki-Zay Péteré. 

Ennek a kampány alatt is nagyon sok jele volt, és hiába basztatják Márki-Zayt azzal, hogy szarul kommunikált, valójában ő volt abban a legjobb, hogy ezt a hozzáállását az ellenzéki pártoknak ne hozza nyilvánosságra. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek ugyanis nem a kommunikációval volt baja, hanem a politikai kommunikációval. Ő megmondta azt, amit gondol, de úgy, ahogy gondolja, ezt pedig ki lehetett forgatni. Mindenkinek vannak gyenge pontjai, neki is, sőt, Viktornak is. Aki ezt nem hiszi el, az hülye.

Az egyik ilyen jel volt, hogy későn jelent meg a parlamenti ellenzék listája. Ezt lehet bárhogyan is kommunikálni, marha egyszerű magyarra fordítani: Verekedtek az ellenzéki képviselők, sőt, a pártok, hogy kinek mennyi hely jár a listán. Érted, egy összefogott ellenzék tagjai egymást mószerolták, hogy felkerüljenek az általuk biztos befutónak tekintett helyekre. Ez körülbelül olyan, mintha disznóvágás előtt te már megokoskodod, hogy a hurkát így meg úgy kell tölteni.

Segítek azoknak, akik nem értik, az ellenzéki pártok tagjait ilyen hozzáállásért vidéken egyszerűen pofánvágják. Pont úgy, ahogy aztán pofán is vágták őket április 3.-án.

Ha fölteszek egy kérdést, akkor gyorsan rá lehet jönni, hogy mi volt szintén egy ilyen, pártoknál található jel: Nincs 6ezer aktivistátok? 

Ellenzéki pártocskák, hatezer aktivista kellett volna, hogy kiballagjatok az ország ÖSSZES településére, és igen, minden héten ki kellett volna ülni, és beszélgetni a vidéki emberekkel. Valahogy úgy, ahogy az M1-en Bende (ex)tábornok is ontotta az igét. Mégis, mire számítottatok, hogy a kormánypárti propaganda fog titeket reklámozni?

Az én sanda gyanúm, hogy ha akartak volna, akkor lett volna erre hatezer ember. Ha volt 20ezer szavazatszámláló, akkor lett volna hatezer erre is. De ha csak minden második héten mész ki, akkor elég 3ezer is.

Ha a DK azt állítja magáról, hogy ők a legerősebb ellenzéki párt, meg a Jobbik, hogy az övék a nép pártja, és közösen nem tudtak kiállítani ennyi embert, akkor áruljátok már el marha őszintén, ki a fene támogatja őket?

Ha pedig a gyanúm él, akkor a DK meg a Jobbik azzal, hogy visszatartotta ezt az erőforrást, gyakorlatilag generált egy újabb Fidesz 2/3-ot. Vagyis, mostmár kicsit többet. Feri, Peti, erre mondják azt, hogy szépvolt. Mindig van lejjebb.

Az, hogy az ellenzéki pártok egymást ölték a hátunk mögött, nem segített, hogy nem igazán volt egy alternatív kormányprogram. Elég gyenge érv azt mondani, hogy a Fidesznek sem volt, dehát nekik 10 éve nincs, az ellenzéknek meg elég hamar fel kellett volna valamit mutatni. Ez elmaradt, és az látszott, hogy MZP sodródik az árral, míg a pártok nem sietnek a segítségükre.

Egyetlen egy pillanatig nem látszott az, hogy reális esély van a menekülésre. Amikor MZP kampányának a vezetője, Vékás olyan nyilatkozatot ad a Szeretlek Magyarországnak, amiben 57%-os ellenzéi többséget vizionál, akkor látszik, hogy ezek az emberek valahol más világban élnek. Más bolygón. Ekkora baromságot ugyanis ellenzéki szájból régen nem lehetett hallani.

Hiányzott a tervből a vidék megszólítása. Ez piszkosul egyszerű matematika, elég, ha elvégzed hozzá a nyolc általánost. Magyarország lakossága ugyanis nagyon sarkítva úgy néz ki, hogy BP 2millió, vidék 8millió. Tehát 1-4hez az arány, vagy ha jobban tetszik, akkor 20%-a 80%-hoz. Ha most megnézed, akkor a következő parlamenti patkóban a fidesznek lesz kb 70%-a, az ellenzéknek meg 30. Felteszem a kérdést, nagyon csöndben, hogy mégis, az ellenzék mi a bánatos francot csinált vidéken 2010-2022 között? 

Hiányzott a mozgósítás is. A Fidesz a választásokon úgy mozgósított, mint az istenharagja. Minden körzetben volt delegáltjuk, főleg vidéken a kistelepüléseken, akik figyelték a névjegyzéket, adták le a drótot, hogy ki nem volt szavazni, és őket akkor ott helyben személyesen szólították meg. Pont tökmindegy, hogy lefizették-e vagy sem. A lényeg, hogy megszólították, hogy menj el és szavazz a Fideszre. Az ellenzéki delegáltak meg ültek, és lestek ki a fejükből, várták, hogy majd milyen ordenáré választási csalás lesz. Nem, nem volt. Az volt, hogy a kormánypárt felfogta, hogy mi a tétje a választásnak (az ország teljes lakosságának ma is kb 27%-a csak a fidesz támogatója), és úgy nyomta magát, mint aki az életéért küzd. Azt nem is figyelte, hogy van-e ellenfele.

Az ellenzék tehát csúfosan megbukott. Megbukott rajta az összes pártvezető, megbukott rajta minden egyes mozzanatuk. Az összefogás nem bukott meg, de őszinte leszek, csak azért nem, mert nem valósult meg teljesen. Ameddig olyan ellenzéki vezérek, mint Gyurcsány, Jakab, vagy bármelyik MSZP-s (kivétel Gurmai Zita és Ujhelyi István, akik meredeken kilógnak felfelé a pártból) szerepel, addig biztosítot a kétharmad. Ezeknek az embereknek személyes felelősségük van az elkövetkezendő 4 évért. Nem csak a politikáért, hanem a kivándorló magyarok újabb többtízezres hullámjáért. 

Groteszk parlament lesz ez, DK a legerősebb ellenzéki frakció, úgyhogy Feri nagyot nyert magának, és közben sikeresen bedöntötte az országot újra. Ellenzékből... Jár a taps. A második helyen a Momentumnak és az MSZP-nek ugyanannyi képviselője lesz. Én úgy gondolom, hogy az MSZP önerőből be se jutott volna a parlamentbe, így meg a legnagyobb frakciók egyikével bír. A negyedik helyen kullog a leszerepelt Jobbik, ami kockáztatott, és vesztett, míg a Párbeszéd nagyot nyert, köszönhetően az egyéni sikereiknek. Utolsó helyen ott van az LMP négy fővel (majd kapnak egyet a DK-tól, hogy lehessen frakciójuk), amit egyszemélyben Ungár Péter vezet. Ha így nézzük ez siker, de szerintem inkább szomorú.

Egyedül a Párbeszéd az, aki ottmaradt Márki-Zay mellett a vereségben való osztozásnál, ami azért is fura számomra, hogy ők egyéniben voltak erősek Pesten, amúgy mérhetetlen a támogatottságuk. Péter pedig vállalta a felelősséget a vereségért, ami viszont úgy tűnik, hogy csak részben az övé, a maradéktől a tisztelt pártvezetők úgy menekülnek, mint az ördög a szenteltvíztől. Ha nem lesznek személyi konzekvenciák, akkor az ország tovább laposodik az amúgy is mély társadalmi válságban. 

De sajnos, néha az egó nagy úr...