Ugye, az átlag ember mit sem tud arról, hogy miért és ki kedve miatt indult eljárás Magyarország ellen az EU-ban, egyáltalán mi okból. Ezeket majd egy másik bejegyzésben /bejegyzésekben/ részletesebben tárgyalom, azonban most az aktuális eljárásról, a Sargentini-jelentésről szeretnék pár szót írni.

Dióhéjban: Judith Sargentini írt egy jelentést, amiben egy csomó mindent leír a magyarországi folyamatokról. Ez ugye, a kormánynak nem tetszik, az ellenzék meg vagy odáig van érte, vagy fogalma sincs, hogy mit kezdjen vele (megrágja,kiköpi-effektus).

Mi a legfőbb baja a kormánynak a Sargentini-jelentéssel? 

Az, hogy minden olyan lépést, amit kritizál, az a kormány tudatos akarata volt, és hát kormányunk nem híres arról, hogy jól fogadja a kritikát.

Miért zavarja Sargentinit az igazságszolgáltatás helyzete? 

Egy normális államban (értsd XXI. századi modern államok) a hatalmi ágak el vannak választva. Tehát, a bírók, a parlament, és a kormány egymástól függetlenek. Ugye nálunk keleten egy kicsit a parlament és a kormány kapcsolata adott (de például Nagy-Britanniában a kormánytagok nem lehetnek parlamenti képviselők), de a bírósághoz a politikai szereplőknek semmi köze. Ugye, itthon a főügyész az ex-fidesz tag, és ha szétnézünk, akkor a kinevezettek között elég sok olyan van, akinek fidesz-tag a felesége, gyereke, szomszédja, tehát korrumpálható. Ez mondjuk Franciaországban kormánybuktatással járna, de mi elviseljük. Sargentinit zavarja. Okkal.

Miből gondolja Sargentini, hogy korruptak vagyunk?

A napnál is világosabb, azért. Képzeld el, hogy az országba bejön egy óriási mennyiségű pénz egy évben, amit ha elvileg rendesen elköltenénk (ár-érték arányba), akkor a gazdaság évi +8%ba lenne. (persze ez becslés, de lényeg h jobban pörögne). Ha megnézi az elmúlt 8 év elköltött EU-s pénzeit, észreveszi, hogy bizonyos üzletemberek a befolyó pénzek nagy százaléka fölött befolyást szereztek. Ezek az emberek a miniszterelnök volt koliszobatársa, a veje, a gyerekkori haverja, és folytathatnám a sort. Jól tud támaszkodni az OLAF (ami egy csaláselleni hivatal az EU-n belül, és eléggé kivesézett már pár projektet) jelentéseire, amelyek szintén nem hagynak kétséget a korrupció felől.

Mi a baja a médiaszabályozással?

Hát, külföldön a verseny nagy divat. És ha akadályozod a versenyt, akkor az nem oké. A médiaszabályozásért felelős hatóság vezetése túlságosan is kötődik a fideszhez (ok1), és az állami televízió vezetősége is kapcsolódik hozzájuk (ok2). A kampány során gyakorlatilag az M1-M2 fullba tolta a kormány szekerét, és az ellentétes véleményeknek nem igazán adtak teret (ok3). Ez mondjuk Angliában a kormánytagoknak a Temzébe való belevágásával jár, de mi ebben is külön utasok vagyunk.

Szétnézett a médiapiacon is, ahol azt látta, hogy mesterségesen generáltak forgalmat olyan termékeknek, amelyek magukat sajtónak nevezik, de sok közük nincs hozzá, majd ezeket a fennmaradásuk érdekébe kitömték állami hirdetésekkel. Ez ugye, az adófizetők pénzének az elsikkasztása, ergó korrupció.

Mi nem tetszik az oktatással? 

A CEU. A világ kb top50-jébe tartozó egyetemet azért csesztetik, mert az alapítója nem kedves a kormánynak. Namármost, a kormánynak a kormányzás a dolga, és nem a tudományos intézmények basztatása, és a mi kormányunk pont ezt teszi. Ez amúgy nyugaton teljesen kiveri a biztosítékot, nem csoda, ha Sargentini is megemlíti a jegyzékében.

Gyülekezési jog, egyenlő bánásmód, miért nem tartja jónak ezeket?

A gyülekezési jog számos téren korlátozva van. Lásd, védett személy érkezése 4.45-kor. Hacsak az nem a portás, aki miatt az egész Kossuth-teret ki kell üríteni, akkor érzékelhető, hogy mi nem tetszik egy nyugati demokráciának. A nők pedig botrányosan keveset keresnek a férfiakhoz képest, alul is vannak reprezentálva (nézd meg a fidesz frakció tagjai között a női nem arányát, majd nézd meg ugyanezt Finnországban). Az Isztambuli-egyezményt pedig, amely a nőket védené, a kormány nem ratifikálta. Semeddig se tartott volna, ez is sok mindent elárul.

És még ezenkívül számos más dolog is zavarja, de nem akarom lelőni a poént, akit érdekel, a bejegyzés elején belinkeltem a magyar változatot, lehet csemegézni belőle. A politikai pártok reakciója a fideszen kívül is meglepő, az LMP és a Jobbik képviselőinek a viselkedése számomra váratlan volt, és jelenleg nem is értem, hiszen mindkét párt politikai profiljába beleillett volna a jelentés támogatása, azonban, valamilyen oknál fogva ez nem történt meg. Az MSZP és a DK támogatása várható volt, az nem lehetett meglepetés, mintahogy az sem, ahogy a Fidesz tagok elutasító szavazatai sem.