A fiatalok megjelenése a politikában egyre újszerű, néha úgy lesz az ember politikai témák főszereplője, hogy a véleményét hangoztatja. Ez történt Nagy Blankával, aki a kecskeméti ellenzéki tüntetés diákszónokaként szólalt fel még tavaly év végén.

Ma jött a hír, hogy a propragandagépezet megtalálta a 18 éves Nagy Blankát, aki elkövette azt a gimnazistáktól szokatlan dolgot, hogy nagy közönség előtt nyilvánította ki a véleményét. Azzal, hogy felszólalt, és azzal ahogy felszólalt, eddig páratlan hatást váltott ki az ország különböző helyeiről.

Amikor Blanka elmondta az ominózus beszédét, amely valójában egy radikális, gyújtó hangú beszéd volt, de megfelelően megalapozva, jogos félelmeket felvetve, akkor kevesen gondolták volna, hogy Blanka beszéde még hetekkel később is téma lesz majd a sajtóban. Azonban az ország egyszerűen képtelen arra, hogy lereagálja a szituációt, egyszerre bevágódik egy olyan szakadék a mai fiatalok és felnőttek között, ami később tovább mélyülve katasztrofális körülmények közé taszíthatja ezt az országot. 

Ez pedig nem más, mint a másik meg nem értése, ami egyre jobban beívódik a társadalom mindennapjaiba.

Teljesen egyértelmű az, hogy Blanka beszédének a tartalmával nem kell mindenkinek egyetértenie. Az viszont már problémás, hogy senki sem akar belegondolni, hogy mi késztetett egy fiatalt arra, hogy elmondja ezt a beszédet. Talán nem szereti ezt az országot, lenézi azt, ahol felnőtt, és nem tiszteli az itt élő embereket? Úgy gondolja talán, hogy az emberek a szavazatukkal egy rabló kormányt tartanak hatalmon?

Természetesen mindezekre a helyes válasz az, hogy Nem. Nagy Blanka beszédéből ugyanis pont az ellenkezője jön szembe. Ez a lány szereti a hazáját. Olyan érzelmekkel beszélt ugyanis, amely mindenkiben ott tombol, aki aggódik ezért az országért. Az, hogy Blanka ezeknek az érzelmeknek nem gátat, hanem szabad utat biztosított, azért dicséret illeti. A fiatalok ugyanis, attól, mert szeretik ezt az országot, élhetetlennek tartják. Számos oka van, főleg az, hogy a XXI. századi szocializáció nem versenyképes azzal a maradi stílussal, ami itthon a fejekben uralkodik. Itthon ugyanis, aki intelligens és megteheti, az ellép külföldre. Miért maradna, amikor itthon egy kezdő tanár kevesebbet keres, mint egy pizzafutár, ahogy az előző cikkemben leírtam? Miért baj az, hogyha a saját éveit úgy szeretné leélni, hogy közben a gyermekeinek is megtakarít, és rendes fizetést kap a munkájáért, és hasznosíthatja a tudást, amit saját munkával tanult meg? A magyar társadalom ezt nem érti, és emiatt a vesztébe rohan. És nem csak Nagy Blanka az egyetlen, aki így gondolja, hanem a sok száz fiatal aki készül gőzerővel arra, hogy itt hagyja a süllyedő hajót, és megtalálja a saját boldogulását, ha már itthon erre nincs lehetősége.

És ezek után indul meg a lassú támadás: 

- először a saját gimnáziuma határolódott el nyilvánosan a retorikai stílusától. Ami nagy hiba volt, hiszen magánbeszélgetésben is közölhették volna vele. Nem feladata ugyanis fiatal felnőttként, hogy ne hibázzon. A hiba ugyanis, emberi tulajdonság. Ehelyett a nyilvános elhatárolódás helyett elég lett volna annyi, hogy büszkék vagyunk arra, hogy az iskolánkba járó fiatalok saját véleménnyel rendelkeznek, amit vállalnak is, azonban ezzel az intézménynek nem feltétlenül kell egyet értenie. Ehelyett, jött egy apró támadás. Szerencsére az iskola gondolkodott, és utólag levette a postot.

Kedden pedig Bayer Zsolt, az ország uszítója, a helyi dantanasa-kórságban szenvedő képződménye nevezte prolinak, nyomorultnak és baromnak nyilvánosan a diáklányt. Bayer, akinek az uszítását a kormány is támogatja (Kereszttel, basszameg, államit kapott, mint Polgár Judit, és a két ember más galaxisból származik) úgy érezte, hogy itt az ideje a hatalmát és a befolyását megvillogtatnia, és nevelő célzattal a diáklánynak rongyolni. Amit tett, az nem más, mint egy undorító patkányság, hogy úgy támad meg valakit, aki alapból nem rendelkezik azzal a nyilvánossággal, amivel vissza tudna vágni. Ez a legsunyibb dolgok egyike. 

Ezután jött a fake-news média, a lokál-origo tengely, akik szintén névtelen cikkekkel kezdték meg a lány gyalázását, és újra a porondra rángatják, kitalált, vélt vagy valós (inkább az előbbi) hírekkel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy valaki a kormánypártnál (mert ugye a média kézivezérléssel működik) utasítást adott arra, hogy megtámadjanak egy 18 éves lányt annak a véleménye miatt. Ha most a dolgok mögé nézzük, akkor azt látjuk, hogy a média betámadott egy közel gyermeket, mert olyat mondott, ami nem illik bele a kormány sorvezetőjében. Bárkit, aki ellentétes véleménnyel van, mint ők, az szembetalálhatja magát egy ilyen támadással, vagy ellehetetlenítéssel. Bárki, aki nem áll a kormánnyal egy oldalon, az veszélyben lehet, hiszen sok embernek a megélhetése is veszélybe kerülhet egy ilyen támadás során.

Ez a magyar demokrácia legfeketébb korszakára emlékeztet, hogy a pártból valaki leszól, és azzal tönkretehet egy emberi életet. A magát függetlennek mondó médiák pedig óramű-pontossággal reagálnak, tökéletesen lehozzák a kiadott cikkeket, természetesen névtelenül, hogy minél uszítóbbnak tűnjön. És ez az, amit ha nem vesz észre a társadalom, akkor Magyarország olyan állammá alakul majd, amely 45 és 56 között volt, azzal a különbséggel, hogy lelkesen fogjuk ezt támogatni. 

Nagy Blanka, Tőled pedig ismeretlenül elnézést kérek azért, amit itthon át kell élned ezekben a napokban. Abban a Magyarországban, amelyben hiszek, abban nem történhet meg az, ami veled történt. Kívánom, hogy mindketten megtapasztalhassuk azt, amit egy sikeres, fejlődő Magyarországnak hívnak a jövőben.