Az EP -választásokat Magyarországon viszonylagos ismeretlenség lengi körül. Ennek oka, hogy valójában a politikusok nagy részének sincs pontosan fogalma arról, hogy mire szavazunk ilyenkor, és hogy egy európai uniós választás miért fontos Magyarországnak. Pedig, nemzetközi szinten az állampolgárok ilyenkor szólhatnak bele leginkább a folyamatok alakulásába úgy, hogy "megkerülik" a parlamentet, és közvetlenül küldenek képviselőket az EP-hez. 

• Az EP-be minden ország fix számú embert delegálhat. Ez a szám a lakosságszámtól függ, a legtöbbet a franciák és németek adják, számszerint 99-et. A többi tagállam változó mennyiségűt, ebben most rendesen belejátszik a brexit kérdése, hiszen az arányok a britek kilépésével változni fognak. Magyarországot a változás nem érinti, 21 képviselőt küldhetünk ezután is az EP-be
• A képviselők ott nagy pártcsaládok frakcióiban foglalnak helyet. Ezeket a frakciókat a pártok alapítják, általában ideológiai alapon. Ugye, minél nagyobb a frakció, annál nagyobb súlya van. Ma például a legnagyobb súlyt jelentő néppárti frakcióban függesztették fel a Fideszt.
• A nemzeti parlamenti képviselőknek elvileg semmi ráhatása nincs az EP-képviselő munkájára. Az előző időszakban ráadásul rendszeresen előfordult, hogy szocialista-fideszes képviselő dolgozott együtt egy ügyön, pártérdektől függetlenül jellemző volt, hogy a nemzeti érdekek a pártérdekeket felülírták az EP-ben.

Hogy lehet elindulni a választáson? 

Választó lehet minden nagykorú magyar állampolgár. Választhatóként azonban nem árt, ha nyilvántartott párt tagja vagy, és összeszedsz a pártoddal húszezer aláírást. Emellé, az sem árt, ha rajta vagy a jelöltek listáján ;) Miután ezt leadták, onnantól nyilvántartásba vagytok véve, lehet kampányolni, majd aztán májusban meg már szavazni. E hétig a Momentum, a Fidesz, és a Jobbik adta le a szükséges aláírásokat, de várhatóan ezt minden parlamenti párt meg fogja tenni. Amikor leadja egy párt az aláírási íveit, és nyilvántartásba kerül, onnantól nincs szüksége több aláírásra, hogy biztosan a listán legyen. A törvény nem kivételez, 20ezer aláírást kér csak.  Ide halkan megjegyezném, hogy ettől függetlenül a Fidesz továbbra is gyűjti az aláírásokat, de nem az EP választáshoz (ugye, arra már nem teheti), hanem arra hivatkozva a "Kubatov-listát" frissíti vele. Ez a jóhiszeműséggel való visszaélés egészen pofátlan, de sajnos senkinek sincs tiltva, hogy adatokat gyűjtsön, még akkor se, hogyha ehhez hazug érveket hoz be. E sorok írójához is becsöngetett egy Fideszes néni, aláírást kérve az EP-listához. Gyorsan le kellett szerelni, hogy már aláírtam, és láttam az arcán, hogy valójában ő tényleg elhitte azt, hogy az EP-listához kellenek az aláírások. Ezt csak úgy leírtam, ha esetleg valaki úgy gondolja, hogy náluk jó helyen van a voksa.

Mire szavazunk most? 

Az EP összetételére! Tehát burkoltan arra adunk felhatalmazást a magyar pártoknak, hogy bejutásuk esetén olyan frakciót alakítsanak/ létező frakcióhoz csatlakozzanak, amely leginkább elősegíti az EU fejlődését. A Fidesz például hiába kampányol a Néppárt színeivel, a Fidesznek nem érdeke a Néppárt jelen formájában való megőrzése. Ezt már többször kijelentette. 

A legnagyobb néppárti frakció után a S&D következik (ennek tagja az MSZP jelenleg), aztán az ALDE (ide a Momentum tartozik), valamint jelentős erőt képvisel a ECR, (ide a lengyel PiS tartozik), de innen a brexit miatt a britek biztosan távoznak, ezért kérdés, hogy a jövőben is létrejön-e ez a frakció. A Zöld frakció tagja az LMP, míg a Jobbik három tagja függetlenként politizált. 

A frakciók között a politikai tengely elejétől a végéig lehet találni, kisebb nagyobb formációkat. Még kommunisták is vannak, megdöbbentő, de nyugaton van annyira népszerű a szélsőbal, hogy saját frakcióval rendelkezzenek az EP-ben, sőt a csehek is delegálnak ide képviselőt. 

Érdekes lehet még a Salvini és Le Pen nevével fémjelzett új frakció, amely hivatalosan csak a következő EP-választás után fog megalakulni. Bár nagyon vonzó manapság kijelenteni, hogy egy igazi nacionalista-populista frakcióról lesz szó, azonban olyan törésvonalak vannak a tagok között, amely az egész együttműködést megkérdőjelezi. Például a szélsőséges pártok oroszbarátsága (és itt nem feltétlenül az önkéntesre célzok, hanem az anyagira) nem feltétlenül kompatibilis a szintén hírbe hozott lengyel kormánypárt masszív oroszellenességével, de a gyakran emlegetett bevándorlási kvóta-ellenesség, ami szintén népszerű, szintén teljesen szembemegy Salvini elképzeléseivel, aki egyenesen kötelezővé tenné azt. Úgy gondolom, hogy ez egy látszatkoalíció, amit csak a populista célok tartanak össze, és az egyéni érdekek fognak darabokra törni, inkább előbb, mint utóbb.

Mivel jár az EP-képviselőség?

Első kanyarból mentelmi joggal. Az EP képviselőt hazánkban hasonló jogok illetik meg, mint a parlamenti képviselőket. Ez az oka annak, hogy például KGBéla ügye is azért halad lassan, mert az EP szüttyögött a képviselő mentelmi jogának kiadásán. Pénzügyileg havi 6824 € nettót  kapnak, valamint jogosulttá válnak 63 éves koruk után EP nyugdíjra is. Emellett a hazai irodaköltségekre szintén elkölthet 4513 €-t , valamint elutazgathat az EU-n belül 4454 €-t, illetve fizetik a hazaút és a parlament közti tömegközlekedést, illetve 0,53€ /km díjszabással az esetleges autós közlekedését. Ezen felül bérelnek nekik lakást, is, mégpedig 320€/napos egységáron.

Mondjuk ki, ez azért egészen szép summa. És ez csak az official, nincs benne semmi egyéb juttatás a különböző bizottsági munkák után, ez a basic pack. 

Minden ország kijelölhet egy biztost is az Európai Bizottságba. Magyar részről volt már ilyen Kovács László, Andor László, most pedig éppen Navracsics Tibor látja el ezt a belpolitikailag jelenleg igen hálátlan feladatot. A biztosok egy adott területért felelnek, és nagyon fontos, hogy döntéseiknél nem vehetik figyelembe az őket küldő ország érdekeit, tehát szigorúan pártatlannak kell lenniük. Emiatt hálátlan Navracsics biztosi munkája, hiszen neki a Fidesz tagjaként kell védenie az Európai Bizottságot. Sikerül is, érveléseivel rendre leszereli a támadásokat, ami miatt rengeteg támadást kap a kormánypárttól, aki őt delegálta oda. 

Mit csinál az EP? 

Részt vesz, és biztosítja az EU működését napról napra. Most belemehetnénk, hogy hogy működik a törvényalkotás, de arról már írtam egy cikkben, úgyhogy másodjára nem részletezném. Ami biztos, hogy az EP a garanciája annak, hogy a demokrácia érvényre juthasson az európai döntések során. 

Mit tehetünk mi? 

Elmegyünk szavazni, és a meggyőződésünknek megfelelően szavazunk. A 21 képviselői helyet mindenképpen el fogják osztani, nincsen kvóta, ami alapján be lehet kerülni, itt minden leadott szavazat számít. Akkor kapjuk meg a legtisztább eredményt, ha minél többenaz urnák elé járulnak, úgyhogy csak biztatni tudok mindenkit, hogy ne csak ő, hanem a rokonai és a barátai is vegyenek részt a szavazáson. Ez nem csupán az ország, hanem Európa érdeke is.