(Ny)elvvizsga júniustól

Ma délután (04.26) a diákok tüntetést tartottak a Kossuth-téren, amelynek az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet, hogy a diákoknak milyen követelményekkel lesz lehetősége jövő évtől felsőoktatási tanulmányokat folytatni. A követelmények nem egy bonyolult rendszert rajzolnak fel:

Minden felsőoktatási jelentkezőnek kötelező a felvételiig egy nyelvből államilag elismert középfokú C-típusú nyelvvizsgát letennie. 

Ez ugye nem lehetetlen küldetés, ha megnézzük, mit is takar a B2-es szint, a Goethe-intézet szerint:

Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.

A nagy probléma az, hogy Magyarországon a közoktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy biztosan elérjék ezt a szintet. A legnagyobb baj az oktatási struktúrával van, mégpedig elég régóta:

  1. 1990 után számos orosztanárt képeztek át angolra. Miután az orosztanárok nagy része pocsék volt, hiszen mindenki tudta, hogy az orosz nyelvet azért tanuljuk, mert muszáj, ezért a kiinduló angoltanárok sem voltak a legjobbak. 

  2. Az angol nyelv oktatási struktúrája hazánkban köszönőviszonyban sincs a XXI. századdal. Valahol megpróbáltuk keverni a háború előtt örökölt poroszos szokásinkat a pocsék oroszból kinőtt angollal, aminek az lett a következménye, hogy igazi Shakespeare-i nyelvtannácikat képzünk, akik elég pengék lesznek az angol nyelvtani szabályokkal, de közben nem tudják megfogalmazni, hogy két kiló tejet kérnek a boltba. De, hogy melyik igeidőben kéne kérni, azzal nincs gond. Miközben van számos anyanyelvi angol ország, köztük a gyarmatok, ahonnan érkezők megesznek minket nyelvileg, mert lehet, hogy nem fogják pontosan betenni az igeidőt, viszont folyékonyan és magabiztosan fognak beszélni, és rohadtul nem érdekli őket, hogy appear, vagy appearS az adott mondattól függően.

  3. Amikor bevezették a kétszintű érettségit, az volt a terv, hogy a középszintű érettségi B2-es legyen, a felső pedig C1-es, erre az történt, hogy ameddig nem vagyunk rá felkészülve, addig könnyített lesz az érettségi. Nos, úgy kérünk ma nyelvvizsgát, hogy az érettségi ezt nem biztosítja automatice. Ez utóbbi ugye, nem más, mint egy nagy önbevallás a kormánytól, hogy nem képesek arra, hogy biztosítsák a megfelelő oktatást.

De miért nem éri el egy diák ezt a szintet? 8 éven keresztül tanulnak általában angolt, és nem megy?

  • A diákok nem találkoznak gyakorlati angollal. Nem találkoznak anyanyelvi emberrel, akikkel mindenképp meg kéne értetni magad. Ugye, ha nincs kifelé menő kommunikáció, akkor az egész el fog halni. 

  • A másik, amit nagyon szeretnek a nyelvvizsgák is, hogy írjanak levelet. Na ugyan minek? Miért fontos, hogy odáig jusson el valaki, hogy megírhassa, hogy megszületett a kiskutyám, mialatt nyaraltunk az ősökkel. Brutális, de ez idő alatt például lehetne eredeti nyelven olvasni, és olvasónaplókat írni. Lehet, hogy abban több hiba lesz, de biztos hasznosabb. 

  • Nem néznek filmet se otthon, se órán. Nincs kötelező nyelvi feladat, ami illeszkedik a fiatal mindennapos életében. Persze, nagyon fontos tudni, hogy van a petevezeték-elzáródás angolul (tényleg az !), de ha éppen ezt nem tudja, de helyette magabiztosan el tudja mondani hogy éppen mi baja van, az még fontosabb. Ma pedig a fiataloknak semeddig nem tart eredeti nyelven filmet nézni (csak szólok, hogy Romániában nem divat a szinkron, meg lehet nézni mennyivel jobbak nyelvtudás téren), de ameddig a magyar szinkront favorizálók ki nem pusztulnak, addig az eredeti nyelv főműsoridőbe sose fog betörni. Valóban kényelmetlen így tévézni, viszont kétségtelenül hasznosabb.

Tehát, a diákok azért tüntettek, hogy ne alkalmazzák azokat a szabályokat, amelyeket a minisztérium saját bevallása szerint sem tud alkalmazni. Ha végignézel a parlamenti önéletrajzokon, akkor látni fogod, hogy a 199 képviselőből 98-nak nincsen nyelvvizsga-bizonyítványa. Bár ez nem jelenti, hogy nem beszél egy idegen nyelvet se, de pont emiatt nem mehetnének ennyien egyetemre. Ez egy rohadt papír, ami iszonyúan diszkriminálja a diákokat.

Egy dolog, hogy az ország anyagi megosztottsága miatt egy barabási szülő nehezebben engedheti meg magának, hogy a gyermekét különórára befizesse. Ma a nyelvórák nagyon drágák, ez is annak a beismerése, hogy a nyelvet elsajátítók száma alacsony, akik megkérik a pénzt a tudásuk továbbadásáért. Ha az iskola nem tudja biztosítani a sikert, egy többgyerekes családnál esélytelen, hogy egyszerre több gyermeket is külön tanárhoz küldjenek, amelynek napi költsége elérheti a szülők egynapi nettó keresetét is! (/gyerek)

A másik pedig a nyelvvizsga-maffia. Ugye, ez olyan mint a jogosítvány, először biztos megbuksz, és semmiképp se fogják felfelé kerekíteni a pontjaid, hiszen a képlet egyszerű: egy komplex B-s nyelvvizsga 27ezer körül van. Aki pedig beszél nyelveket, az nem fog nyelvvizsgázni, mert a gyakorlat majd igazolja a tudását (Horvátországban nem ismerik a nyelvvizsga fogalmát! - pedig ugye beszélnek szerbül, és bosnyákul is perfektül!), azonban ha kell nyelvvizsgára mennie, akkor annak az árát ki fogja fizetni. Akár kétszer is, már ha ki tudja. Ha nem tudja, akkor pedig nem mehet egyetemre. Ez egy remek mód arra, hogy megöld a hazai fiatal álmait.

Az pedig a saját kormányunkat minősíti, hogy ahelyett, hogy kimentek volna hozzájuk, és rákérdeztek volna, hogy mi a para, miért nem lehet nyelvvizsgázni, amikor már a pénz is visszajár (ja, ha sikerült), ahelyett bedobták a varázsszót: 

Soros!

Úgyhogy a fiatalok köszönik szépen, a szülők meg ne lepődjenek meg, ha ezek után tényleg felnő majd egy teljes Skype-generációs unoka, akik csak nyaralni fognak hazajönni, ugyanis számos EU-s országban ingyenes a felsőoktatás. Itthon meg ameddig minden vitában döntő érv a RowerGeorge-hatás, addig a nyelvoktatásban sem jutunk előrébb.