Történt kishazánkban 2017-ben egy eset, mégpedig Szekszárdon. A tolnai megyeszékhelyen található a Garay Gimnázium, ahol feltűnően jól értenek ahhoz, hogy magas szintre emeljék az emberrel való cseszegetést. Ezt megelégelve (nomeg Heilmann Józsefné igazgató egyeduralmát, gondolom) valaki csinált egy remek paródiát a Bukás című film legendás jeleneteit felhasználva, amelyek kivágták a tantestületnél a biztosítékot. 

Természetesen a mű megtette a hatását, és az igazgató-asszony megtalálta azt a diákot, akire az egészet rá lehet sózni. Egy remek riport olvasható arról, ahogy 1-1,5 órán keresztül, a hivatali hatalmát gondolom rendesen bevetve rávette végül az érintett diákot (akinek amúgy tudható a neve, de én nem szeretném leírni) hogy pingáljon alá egy papírt, amin az van, hogy ő készítette a videót, és akkor felhívhatja a szüleit. Tehát, gyakorlatilag megzsarolta azt a fiatalt, aki az ő nevelésére volt bízva. (Arról, hogy lazán korlátozta a személyi szabadságában, ne is beszéljünk)

Miután fiatalunk, aki bár nem ismerte el a megtörtént eseményekhez való közét (amúgy is, számít?) megtörten távozott arról a helyről, amit addig második otthonának nevezett, a felelős igazgató beballagott a rendőrségre, és feljelentette a saját diákját, néhány tantestületi kollégával együtt. Kérdezem én, hogy tanár az ilyen? Nos, miután nagyjából sejthetjük, hogy szociopata igazgató néni mennyire mellre szívta a dolgot, ugyanennyire robbant be az ügybe a híres magyar bürokrácia. Szerintem egy része kitalálható:

1. A bíróság ártatlannak vélte a diákot.

2. Az ügyészség ezt nem hitte el. 

3. A helyi tankerület (az a testület, amely szerencsétlen Klebersberg nevét csúfolja) kiállt az igazgató mellett.

4. A minisztérium is kiállt az igazgató mellett.

5. AZ eljárás még mindig tart.

Olyan szintre növekedett a dolog, hogy beszállt a gyámügy is, azzal a céllal, hogy el kellene venni a fiút a szüleitől (!!!), mert rossz környezetben nevelik. Ennek oka, hogy az iskolában valaki, valaki utasítására (ugye, milyen furcsa?) hirtelen beírt az e-naplóban olyan hiányzásokat, amelyek a valóságban nem léteztek. Ez pedig okirat hamisítás. Közjegyző előtti papírja van a diáknak arról, hogy akkor ő órán volt. De ugye, tudjuk, hogy az informatikai rendszerekbe bele lehet nyúlni (lásd választás), tehát totál egyértelmű, hogy ez a dolog se történhetett meg az igazgató tudta nélkül. De ugye, hogyha valaki hiányzik, azután eljárások indulnak, tehát az ügyet nem lehetett elsikálni.

Persze a gyámhivatali vizsgálat abszurdum, amit több vizsgálat is megállapított (bár ezek újra zajlanak a csodás ügyészségünk fellebbezése miatt), azonban innentől a dolog politika. Hogy a viharba tud az állam egy normális család életébe beleszállni páros lábbal? Így. 

Szerencsére a fiatalunk azóta egyetemista, akit így pártfogásba nem fognak már venni, de jól jelzi a helyzet abszurditását, hogy az eljárást továbbra is te fizeted, kedves adózó, aki ezt a bejegyzést olvasod. Az igazgatónő ellett kiállt az a Rétvári is, aki ma vezető pozícióban van.

Nagyon reméljük, hogy ilyen színvonalú igazgatónők elhúznak a fenébe, és azok is, akik engedélyezik az ilyeneknek a pálya(ámok)futást . Én is olyan általános iskolába jártam, ahol az igazgatóról pletykálták, hogy az átkosban azért kapta a titulust (és viselte bőven 2000 után is), mert a férje a megyei párttitkár volt. Később a levéltári kutatások során kiderült, hogy igaz volt a pletyka, a férj valóban betöltötte azt a pozíciót. Valami hasonló antitalentum lehet a fentebb említett hölgy is, akinek a pozíciója, tettei és azok következményei tökéletesen mutatják, hogy miért is tartunk ott, ahol tartunk.

Nektek pedig, kitartást az eljárás végéhez!