Bár az elmúlt időszakban nem nagyon írtam, ez nem jelenti azt, hogy nem létezek, csak figyelek, tapasztalok, hogy a látottakat leírhassam :)

Tehát, a történet ott tart, hogy utalványok százait szórják szét a nyugdíjasok között, hivatalosan azért, mert megtehetjük, gyakorlatilag amúgy tudat alatti marketingstratégiával a választásokra időzítvén ezt az osztogatást.

Ezzel alapvetően néhány baj van:

1. A hazai korfa nem hazudik, a nyugdíjasok száma pedig meredeken fog nőni a jövőt tekintve is. A nyugdíjrendszer eltartása sokkal kevesebb aktív munkavállaló feladata lesz, ami hosszú távon megoldhatatlan problémákat fog jelenteni --->értsd, nem nagyon lesz nyugdíj
   
   
2. A nagyobb tömegek választásokat fognak eldönteni, amivel az a baj, hogy konzerváljuk a házmester-társadalmat, és a fiatalok le fognak lépni emiatt külföldre. Ennek eredménye az előző pontban tárgyalt eseménysorozatban végződik.
3. Az ország a rezsiutalvánnyal, a 65 éven felettiek támogatásával (ilyet csinál Ferencváros, de a sokat tárgyalt Eger is) olyan bankókat állít ki, ami bár egyszer használatos, de rendesen meg fogja viselni az államkasszát. Ráadásul, táptalaja lehet az inflációnak, amire ugye, a 332-es €-árfolyam barátságos bizonyíték.

Az utalványok kézbesítése ráadásul postai úton történik, ami a kóros munkaerő-hiánytól szenved, így a karácsonyi nagy roham előtt pont egy ilyenre nincs szüksége a hivatalnak. Talán ez lehet az oka, hogy az utalványt mindösszesen egyszer fogják kézbesíteni, utána igényelni kell az adott kormányhivatalnál újra, és csak abban az esetben hozzák ki.

Az utalvány valóban sokat segít azoknak, akik elmaradt helyzetben vannak, vagy hátrányos életkörülmények között élnek, azonban az is tény, hogy ez csak tüneti kezelés, a problémájuk konzerválódása ettől az akciótól sem fog visszafordulni.

Ezt kellene az önkormányzatoknak megérteni, hogy egy ilyen akció településenként irgalmatlan pénzégetést jelent, hiszen ebből az összegből bőven lehetne olyan idős barát kezdeményezéseket támogatni (például ingyenes étkezést), amelyek valós segítséget tudnak nyújtani. Egy idős ember villanyszámlája ritkán annyi, mint amennyit az egész havi étkezésére költene. Ráadásul, ezzel biztosítva lennének a hirtelen történő balesetek ellen is, hiszen minden nap találkoznának emberekkel, ezáltal nem esnének bele a társadalom holtterébe.

Nos, ez az oka annak, hogy miért lehet kampányeszköznek, és nem valódi segítségnek tekinteni a "szeptemberi" nagy utalványozgatást.