Lassan egy héttel ezelőtt volt 100 éve, hogy Horthy Miklós bevonult Budapestre, és tetemre hívta a "bűnös várost". Ezzel együtt fellángoltak az érzelmek mind a két oldalon, de vajon melyik oldalnak van igaza? Ha ennyire egyszerű lenne a kérdésben igazságot tenni, akkor valószínűleg nem Horthy Miklós lenne az egyik legellentmondásosabb személy a XX. századi magyar történelemben. Kicsit próbáljunk meg a tények mögé látni, és megnézni, ki is volt valójában Horthy Miklós.

Horthy kormányzóságának értékeléséhez szerintem elengedhetetlen annak a kornak az ismerete, amelyben ő kormányzóként állt az ország élén, ugyanis az egyértelmű, hogy a mai politikai viszonyok között a kormányzói tevékenysége teljesen értékelhetetlen lenne.

Nos, Horthy egy rettentően művelt, sokat látott, széleskörű ismeretekkel rendelkező férfi volt. Ez annak volt köszönhető, hogy a többnemzetiségű Császári és Királyi Haditengerészetben szolgált, ahol a különböző népek keveredtek egymással Horthy a magyaron kívül anyanyelvi szinten beszélt németül, angolul, franciául, de megértette magát szerbhorvátul, csehül, szlovákul, és oroszul is. Ehhez párosult egy elég erős angolszász orientáció, valamint egy elég erős katonai tapasztalat. Viszont, és ez gyakran kiütközött, hogy az állam vezetéséhez szükséges tapasztalat egyáltalán nem volt megtalálható Horthynál.

Horthy sebesülten a Novarán (Fotó: Geocaching.hu)

1919-ben, a Tanácsköztársaság által nem ellenőrzött területeken csatlakozott a nemzeti kormány szervezéséhez, Aradon (ahol az esküvője is volt, és amit nem sokkal később a románok fognak megszállni), ahonnan Szegedre került, végül Siófokon rendezte be a főhadiszállását. Innen indult Budapestre a kivonuló román csapatokat felváltani.

Horthy legitimista volt, ezért lelkileg nagyon komoly dilemmája volt azzal, hogy nem adhatta át a hatalmat az egykori főnökének, IV. Károlynak. Helyesen döntött, a csehszlovák-jugoszláv mozgósítást ezzel tudta elkerülni, és az országnak akkor ez volt az érdeke. Az egy másik kérdés, hogy mind a két állam járadékot fizetett Károlynak ebben az időben. 

A háború után rögtön aláírták a numerus clausust. Ez egy olyan törvény volt, amely a hirtelen soknemzetiségűből kvázi homogén nemzetállammá váló Magyarországon származási alapon maximalizálta a hallgatók arányát. Ennek az elfogadása a mai szemmel nézve óriási hiba volt, viszont akkoriban nem ment szembe a nemzetközi trendekkel, találunk rá amerikai és kanadai példát is.

Nézhetjük a fehérterrort is Horthy hibájának, azonban nem biztos, hogy akkor teljes szuverenitással bírt a hadseregben. Akkoriban volt a Lajtabánsági kaland, a katonák pedig IV. Károly visszatérésénél szó nélkül a király mellé álltak.  Így az 1919-21 közötti szakaszban, ezek a különítmények Budapest belvárosában is tevékenykedhettek, úgy, hogy nem kellett az államtól félniük, vezetőik ugyanis nem tudták egymás erejét pontosan felmérni. A Soltra-gyilkosság után (ahol rendőrt öltek a különítményesek) számoltak le államilag az ilyen egységekkel.

Az állam megszilárdulása után végül egy gentleman aggréement-el fel lettek számolva a különítmények, de egyben amnesztiát is kaptak. Hogy ez jó döntés volt-e, ez egy érdekes kérdés. Bár a bűncselekmények elkövetőit nem vonták felelősségre, cserében lojalitást adtak az állam számára.

Ezután jött a Bethlen korszak, ami az ország gazdasági újjáépítését jelentette (1928-ban eltörölték a numerus clausust), bevezették a forintot, tagjai lettünk a Népszövetségnek, megalakult a Nemzeti Bank, egyszóval, elég sikeres korszakunk volt. És ez is Horthy alatt történt. Ahogy az is, hogy a baloldaliak, akiket a Tanácsköztársaság alatt történtekért felelősnek tartottak, lehetőséget kaptak arra, hogy továbbra is politizálhassanak a parlamentben csak a kommunista pártot tették illegálissá. Nos ez megint nem a legdemokratikusabb intézkedések egyike volt viszont az akkori ellenzék egy teljesen másik kategória volt a kormánypárt ugyanis adott az ellenzéki véleményekre. 

Bethlen István (fotó:Pinterest)

Ami biztosan nem volt demokratikus az a titkos választójog nyílttá tétele. Ennek az volt az értelme, hogy a hatalom birtokosait kizárólag egy olyan réteg választhassa meg, akik lojálisak az adott kormányhoz. Bethlen István szerint az általános és titkos választójog ahhoz vezetne idézet:

""a nyers tömegek uralmához" vezet, s "azok az országok, ahol a tömegek uralma válik urrá az egész nemzet felett, a pusztulásnak vannak kitéve"."- Romsics Ignác publikációjából

Ez egy elég jó összefoglalója ennek a korszaknak.

Ugye, Horthy alatt volt egy Bethlen-korszak, egy Gömbös-korszak, egy Imrédy-korszak, tehát sokkal jobban is szét lehetne szedni, de ettől én most eltekintek, viszont fontosnak tartom megjegyezni, hogy az adott politikusok irányvonalát Horthyval összemosni, az nem helyes.

Nézzünk akkor konkrét döntéseket is:

- 1941 június 22 : Ugye beléptünk a háborúba ennek egyenes következménye volt a Don-kanyar, a hadiállapothoz pedig Horthy is hozzájárult. Ennek oka a kassai bombázás és a rahói vonat elleni támadás volt. Ugye, az, hogy ki támadta Kassát, a mai napig nem tisztázott, legelfogadottabb elmélet szerint eltévedt szovjet bombázás volt, Eperjes célponttal. A vizsgálat kimutatta a szovjet bombákat, de a spanyol polgárháború alatt tonnaszám osztogatták ezeket, úgyhogy bármelyik állam felvásárolhatta Francotol. Az biztos, hogy a válasz vagy Moszkvában, vagy Bukarestben keresendő (van, aki román provokációt sejt a háttérben), mélyen elrejtve a levéltárakban. Bárdossy László miniszterelnök eltitkolta Horthy elől, hogy Molotov (igen, az a Molotov....) sürgönyben érdeklődött Magyarország álláspontjáról, hiszen mi nem üzentünk azonnal hadat, és támogatásról biztosította a területi követelések értelmében az országot. Ezt a tényt Horthy nem tudta, így kétséget kizárólag szovjet agresszióra adott válaszként jött a magyar hadüzenet. Ez mint utólag kiderült, elég nagy hiba volt és leginkább Werth Henrik felelőssége volt, aki vezérkari főnökként az azonnali hadüzenet feltétlen híve volt. Ezért őt, ellentétben Horthyval, '45 után a szovjetek kellemes wellness-kezelésben részesítették élete hátralevő részében. A hadüzenetet Bárdossy mondta ki, Horthy jóváhagyása történelmi hiba volt.

- 1942 januárjában a magyar megszállás alatt lévő Bácskában partizánellenes tevékenység címszó alatt razzia indult, amelynek Újvidéken több ezer halálos áldozata volt, akik főképp szerb és zsidó nemzetiségűek voltak. A razzia országos botrányt kavart, és Horthy Magyarországán hadbírósági eljárást vont maga után. A tettesek nagy része a náci Németországba menekült, ahol megúszták a felelősségre vonást, de a háború után többeket kiadtak Jugoszláviának, ahol többeket ki is végeztek. Csak itthon indult hivatásos hazai alakulat ellen eljárás túlkapás miatt, Horthy ezt sem akarta eltussolni.

Az áldozatok emlékműve Újvidéken. Forrás: Wikipedia

- 1943-ra már látszódott, hogy a németeknek ide-vagy oda, de ez a háború nem szovjet kapitulációval fog végződni.  Már 1942-ben a nyíltan angolbarát Kállait nevezte ki miniszterelnöknek (akit a németek le is csuknak majd) Miután nyilvánvalóvá vált '43-ra, hogy a németek veresége csak idő kérdése, Horthy tudtával Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós Törökországban különbékéről tapogatózott, és mivel gondolom, ez a szovjetek előtt se maradt titok, így érezhették hogy Magyarországon nincs olyan erős elköteleződés a vezetői szinten a bolsevizmus elleni harc iránt. Az, hogy a 2. magyar hadsereg tragédiáját a nevéhez írni, nagy pontatlanság, hiszen a 6. német hadsereg elleni támadás mindenképpen megindult volna, és teljesen mindegy volt, hogy melyik ország katonái tartották ott a frontot. Mi voltunk, ezért Jány hadparancsát is visszavonatták és Horthy kicsapta a seregből.

Horthy a frontról hazatérő katonákat tüntet ki. Forrás: Fortepan

1944-ben a deportálásokkal kapcsolatosan a legnagyobb az ellentmondás Horthyval kapcsolatban. Igazából sokat gondolkodtam azon, hogy merjem-e ezt a témakört boncolgatni, de úgy gondolom, hogy megpróbálom a rendelkezésemre álló tudás szerint összefoglalni a dolgot, mert ha nem tenném, mindenkitől ezt kapnám ellenérvnek.

Szóval, 1944 március 19.-én a német csapatok megszállták hazánkat. Egy nappal előtte Horthyt Hitler Klessheimbe hívatta, ahol közölte vele a megszállást, mint tényt. Ezt egy elég indulatos szóváltás követte (a németek hamis légiriadóval tartóztatták ott a kormányzói vonatot), aztán pedig Horthy belement abba, hogy marad a helyén. Valószínűleg ennek a ténynek köszönhette a budapesti zsidóság, hogy életben maradt.

Dr. Eliezer Rabinovich (korábbi moszkvai főrabbi fia) kutatásai alapján arra jutott, hogy Horthy Miklós valójában nem volt antiszemita, a zsidók melletti fellépései alapozták meg azokat a mentéseket, amiket Wallenberg végre tudott hajtani Magyarországon. Horthy ugyanis, ellentétben a németek által kinevezett magyar tisztviselőkkel, katonai erőt mozgósított a deportálások megakadályozásáért, miután a kezébe került az Auschwitz-jegyzőkönyv. Bár a Jad Vasem intézet is elismerően szól a Horthy-ajánlatról, azonban a viták még mindig zajlanak, hogy vajon meg tudta volna akadályozni az összes hazai zsidó deportálását, hiszen egy haláleset is ugyanakkora tragédia, mint az összes többi.

Lakhelyükről elüldözött zsidók a Wesselényi utcában (Fotó: Faupel, Bundesarchiv)

Tény, hogy a nyilasok hatalomátvétele után a kormányzó lemondott a hatalomról, és kinevezte Szálasit, ennek már az volt az ára, hogy a németek ne végezzék ki a fiát. Ezt tartották is, bár lelki megtörés miatt azt közölték Horthyval, hogy a fia már meghalt, de az ifjabb Miklós túlélte Mauthausent. Az idősebb Horthy Weilheim-ben került német fogságba, ahonnan az amerikai csapatok tartóztatták le, de egyszer sem vádolták meg. Nürnbergben tanúként hallgatták ki, a bírók kérdéseire a bírók anyanyelvén válaszolt.(francia, angol, orosz).

A háború után a szegénységből a Vatikán támogatta, valamint Montgomery amerikai (!) ex-nagykövet hozott létre alapítványt a családjának megsegítésére. Emellett magyar zsidók is támogatták, köztük Chorin Ferenc, aki körülbelül a leggazdagabb vagyonnal rendelkezett Magyarországon a két háború között, afféle Mészáros-vagyonnal, csak a saját tudásából szedte össze azt, és persze a nagy részét el is vesztette Rákosiék érkezésével.. 

Bár a kommunista propaganda mindennek elhordta (Sőt a nyilas is előtte!), de a történészek képében kezd kialakulni egy tisztább Horthy-kép, azonban valószínűleg évtizedek telnek majd el addig, ameddig nem tisztázzuk pontosan, hova is lehet rakni a volt kormányzót. 

Eredetileg a lisszaboni angol katonai temetőben temették el, a hazai újratemetésén koszorút kapott azzal a felirattal, hogy "egy hálás magyar zsidótól", ami nagy felháborodást váltott ki itthon. Ez is azt jelzi, hogy a személye érzelmes viták tárgya, és ebben sem ez a bejegyzés, sem a blogszerző nem kíván igazságot tenni, mindösszesen a véleményét írta le az egészről.