Klímabaki, de miért ez a téma?

A héten a főpolgármester és a köztársasági elnök egymásnak szaladt kommunikációs síkon, és elég érdekes volt azt megnézni, hogy hazánk fővárosának irányításáért felelős ember, illetve az állam szimbolikus első embere miképpen vélekedik a helyzetről:

Mégpedig azért, mert egyiknek sincsen sok ráhatása a dologra.

Nagyon vicces a kommunikációt olvasni, hiszen tudjuk, mivel tudható és érezhető, hogy a 2020-as dekád legnagyobb politikai mozgatórugója bizony a zöldpolitizálás lesz. Ez egy olyan, a jelenlegi konzervatív pártoknak ideológiailag jelenleg emészthetetlen fogalom, amivel egyszerűen semmit sem tudnak kezdeni, leginkább annak örülnének, ha az egész nem létezne. De sajnos létezik, és az ehhez való hozzáállás a jövő generációjának az életére is hatással lesz, úgyhogy ügyesen kellene cselekedni.

Nos, (K)Áder János, aki hivatalosan független államfő, ő a konzervatív régióból érkezett és foglalta el azt a szimbolikus pozíciót, ahol sok minden mást nem csinál, minthogy kiszolgálja a kormánypártokat, és mindent aláír, amit elé raknak. Cserébe a pozíció és a fizetés az, ami egész életére járni fog neki (már ameddig el nem veszik). De Áder egy sportember, szenvedélyes horgász, aki előtt nem lenne szabad, hogy ismeretlen legyen ez a probléma. Egyszer részt vettem (de rég is volt) egy nemzetközi kiállításmegnyitón az EP-ben, ahol Ő nyitott meg egy, a tiszai ciánszennyezéssel kapcsolatos kiállítást, és megcsodálhattam az államfő angol nyelvtudását is (nem éri el az alapfokot). Viszont a kiállítás maga magyarul is olvasható volt, és remekül illusztrálta a hazai vizek értékét, és hogy milyen szerepet töltenek be a városok mindennapjaiban, a vízkészleteink utánpótlásában, stb.

Úgyhogy, a köztársasági elnök úrnak kellene, hogy legyen fogalma arról, hogy mit jelent az, hogy klímavészhelyzet, már ha az akkori szövegnek megfelelően tényleg részt vett a kiállítás szervezésében. És szerinte ez csak egy politikai retorika. Amiben nincs igaza, mert ma sajnos sokkal inkább számít az retorikának, hogy "vizsgáljuk a problémát", valamint az, hogy "megtesszük a megfelelő lépéseket".

A másik oldalról Karácsony Gergely mondta, hogy az államfő tudása hiányos, amivel lehet, hogy nem is lőtt messze. De sajnos, a Főpolgármesternek nincs annyi eszköz a kezében, hogy gyakorlatilag is tehessen valamit a klímaváltozás ellen. A pozíció, amit betölt, ugyanis csak tárgyalási lehetőséget biztosít a számára, de valójában nincs ráhatása azokra a folyamatokra, amelyek az országban zajlanak. Az ország pedig, sajnos nem csak Budapestből áll.

  • Tudjuk, hogy évek óta nem épülnek szélerőművek,

  • tudjuk, hogy az oroszokkal modernizáltatjuk Paksot (apropó, ők csinálták a 3-as metrókocsikat is, az első 6 felújítottat most kellett kivonni, mert megette a rozsda),

  • és azt is tudjuk, hogy a jogszabályokat sem tartják be, ha a Duna hőmérsékletét kell mérni. Ez egyrészt azért szomorú, mert a Duna például nem azért teremtődött, hogy atomerőművet hűtsenek vele, másrészt pedig pont az ilyen emberi önzőség miatt tartunk ott, ahol éppen tartunk. 

A folyamatosan fejlődő elektromos ipar ugyanis rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Egyrészt, ebből él Elon Musk, aki például fogadásból kisegítette az ausztrál gazdaságot egy villanyteleppel. Itthon is bőven lenne rá lehetőség. A napelemtechnológia évről évre egyre olcsóbb a modernebb alapanyagok miatt, azonban itthon ebben még azt látják, hogy sok pénzt ki lehet belőle venni, mégpedig úgy, hogy pályázatokat hirdetnek rá. Ahelyett, hogy az állam fizetné, fejlesztené, és az így termelt energiát pedig értékesíthetné külföldre (ha esetleg fedezné a hazai igényeket). Itthon a politikai oldalról azonban csak arra van akarat, hogy a Mátrai Erőművet újra állami kézbe tereljük.

Mátrai Erőmű. Biztos, hogy ez a legfontosabb? Fotó: Portfolio

Úgyhogy, mondhat bármit Áder, mondhat bármit Karácsony, jelenleg nagy nulla, amit Magyarország a zöldpolitikának nevezett területen produkál. Pedig ilyen vízvagyonnal, ami nekünk van, jobb lenne, ha az elsők között reagálnánk, hiszen nem sok minden maradt az országon belül, de később ez lehet a legnagyobb értékünk, amire jó lenne vigyázni.