Annyi minden történt az elmúlt időszakban, hogy igazából csak a fejünket tudtuk kapkodni, de mégis, ha jól figyelünk, akkor azért kicsit talán jobban is láthatunk a pályán, mint ez előtt. Mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról indultak letámadások a másik ellen. Ellenzéki oldalról eddig se volt másképp, viszont ugyan ez kormánypárttól ennyire koncentráltan régen volt. Ennek az okai mögé kellene belátnunk, csak nem aggódnak? Pedig felmérések erre nem mutatnak. Na, de nézzünk szét!

Első kör, a Lánchíd.

Ugye, egyezzünk ki abban, hogy a Lánchíd legjobb állapotban lévő részeit Széchenyi idejében tették le,tekintve, hogy a két pillér néz ki igazán jól. A többi része egy festékes-rozsdás cucc, amit rendesen kikezdett az idő és annak járása. Tehát, az tuti, hogy fel kell újítani. E mellett van egy alagút, ami egészen beleragadt az 1930-as években, hiába tettek azóta rá egy mozaikfestést, csak menj át rajta motorral vagy bringával, és gyorsan rájössz, hogy bizony, oda is kellene egy csipetnyi a XXI. századból. Valaha volt benne egy szolgálati lakás. El tudod képzelni?

A kettő felújítása tök logikus dolog lenne egy kanyarral, hamár egymás mellett van a kettő, és ráadásul lehet látni, hogy a felújítás után tényleg szép hidakat lehet varázsolni, lásd a Margit-hidat, ami az egyik legszebb híd a fővárosban, de ehhez sokat tett hozzá a felújítás is. Úgyhogy a szándék oké, de jönnek a fránya anyagiak, ahol összecsapnak az ellentétek.

A kormány szerint 6 milliárdnak elégnek kellene lennie a felújításra, és amúgy is, van pénz az önkormányzat számláján. Nos, ez egy elég alacsony szám, ha belepillantunk, hogy ebbe bele kellene férnie az alagútnak is. Csak szemléltetésképp, egy új híd felhúzása Komáromnál 28 milliárd forintba került (nyilvánvalóan túlárazva, tekintve, hogy Lőrinc barát építi). Ennek az ötödéből kellene felújítani egy hidat kompletten, plusz a mellette levő alagutat. A reális összegek ismerete nélkül is lehet arányokból következtetni arra, hogy vagy a felújítás nagyon szegényes, vagy a beruházás túl drága, de biztos, hogy valahol kilóg a lóláb. Utóbbi elismerése persze a lopás elismerése lenne, úgyhogy logikusabb a 6 milliárdot elégnek tartani. 

Kukucs! Fotó: jarokelo.hu

A rohadó vasat a Köztársaság-éra alatt, Rákosi ráhatásával húzták fel, volt, hogy olyan részekből, amit a Dunából halásztak ki, úgyhogy érthető, hogy el van öregedve egy picit a történet. A rá kért plusz 4 milliárd persze első hallásra óriási összeg, de ha belegondolunk, hogy ez kisebb a legnagyobb lottónyereménynél, vagyhogy kb a tizenötöde az ide év kormányzati propaganda-költségének, akkor egyáltalán nem tűnik soknak az a 10 milliárd forint rá.

Persze, jó taktika az, hogy az önkormányzatnak van pénze, csak feladatai is, és igen, a feladatok végrehajtása pénzbe kerül, úgyhogy ha belegondolounk, hogy a főváros feladatainak a végrehajtása után marad-e keret erre, az erősen kétséges. Persze, jó dolog szidni szerencsétlen Karácsonyt, de azért nettó hülyének nézni a választót, lehet hogy nem kellene (kivéve, hogyha épp ez a cél, hogy hülye legyen a választó). Ugyanis a fővárosra kirótt plusz adóterhek mellé nem ártana plusz bevételi forrást teremteni. Hiszen, Budapest az ország fejőstehene, a GDP nagy része itt állítódik elő. Viszont a fejőstehenet is etetni kell, különben elpusztul.

Úgyhogy jelenleg az a helyzet, hogy valóban van Budapestnek pénze, viszont olyan kevés, amit úgy tudna villantani, hogy valahol ne csorbuljon a lakóinak az életminősége. Így is fájnak az útfelújítások a csepeli polgármesternek, aki úgy hisztizik, akár egy ötéves óvodás, és nem annak örül, hogy Csepel immár nem az egyik legrosszabb helyzetben lévő kerület, valamint annak, hogy a város még jobban elmaradottabb részei kerülnek szépítésre.

Ellenkör, a Nemzeti Konzultáció.

Szél Bernadett és Hadházy Ákos húzása, hogy begyűjtenék a Nemzeti Konzultációt, az egy elég ügyes gondolat. Ugye, tegyük hozzá, hogy a környezetemben se ismerek senkit, aki valaha visszaküldte volna, így el se hiszem az arányait. Viszont, az, hogy nem kaptak lehetőséget az ellenzéki képviselők a kitöltött ívek ellenőrzésére, adta magát a gondolat, hogy az egész egy nagy színház, egy bohócsapka, amivel szépen oda lehetett koppintani az ellenzék fejére. Így viszont, ha begyűjtenek pár százezres adagot, akkor gyorsan kiderül, hogy messze nincs annyi visszaküldött papír, mint amennyiről a kormány szívesen nyilatkozik fűnek-fának. Úgyhogy, ez egy jó alkalom rámutatni a hazugságra, hajrá hozzá. Így az én konzultációm is végre nem a jól megérdemelt helyén (a gyújtósban) végzi, hanem Hadházyéknál. 

Viktornak úgy is nagyon fontos a néphez szólnia, hiszen a nyelvvizsga-amnesztiában részesültek is meghallhatták a szavát (szerintem minimum erkölcstelenül, ha nem jogellenesen), és állítólag az érettségizettekhez is eljut az üzenete. Valószínűleg azért kellett becsempészni oda, mert ez a generáció alapból nem olvas propagandát (minek olvasna, nettó hazugságra nincs szükség...), így megszólítani se tudja őket.

Második kör, Index.

Ugye, kellene egy kicsit rugni az ellenzéken, és egyértelmű, hogy ma mindenki Indexet olvas, függetlenül a kormánypárti vagy ellenzéki beállítástól.

Ez az egyik utólsó olyan médium, amely megfelel a minimumnak, és van szerzője a cikkjeiknek, lenyomozható amiket írnak, és ráadásul van egy színvonala is az írásoknak. Nem ok nélkül gyilkolásszák évek óta a kormánypártiak, lásd a Blog.hu-s kavarás, ahol először minket, bloggeret támadtak, aztán ugye, Spéder és alapítványa, tehát pont elég nagy baj az  a kormánypártnál, hogy van, aki nem csak alternatív valóságról tájékoztat.

Index-barométer (Szabadindex.eu)

Nos, állítólag a gondok egy része elmúlt, viszont a pénz beszél, ("Majd megveszi nekem a Roszatom!") és próbálkoznak anyagilag kiszolgáltatottá tenni a szerkesztőséget. Eddig a főigazgató köszönt le, a főszerkesztő a helyén maradt, de biztos, hogy a tüzijáték folytatódik, több jövőkép is van, az index barométert kell figyelni, ahol ameddig nincs változás, addig baj van. Ha Dull Szabolcsnak távoznia kell, akkor gondolom, hogy teríteni fog, és kiderül, hogy az Index elesett-e, vagy sem.

Az utóbbinak mi, az előbbinek pedig a narancsos kollégák drukkolnak.