Érlelődés, avagy mit is jelent ma az érettségi

Szerdai hír, hogy kiszivárgott a történelem érettségi esszétételeinek témaköre, tehát egy kis készüléssel elég patent középszintűt össze lehetett hozni. Bár sok felnőtt nem igazán érti, hogy ennek mi is a lényege, egy dolgot biztosan megmutat: 

Napjainkban semmilyen adat sincs itthon totális biztonságban, avagy kicsit módosítva Murphyt: Ami kiszivároghat, az ki is fog szivárogni.

Az egész érettséginek a mai lebonyolítása tiszta para. Írtam a nyelvvizsgáról, mint problémás részéről, de a többi is kiröhögi a tanulást, és vele együtt a magyar oktatást is:

  • A magyar érettségi egy egyszerű szövegértés. Aki azt nem tudja rendesen elolvasni, és megírni, attól hogy várod el, hogy egy elé tett szerződést megértsen? Érettségi után továbbtanuláshoz pedig bankszámla kötelező, tehát meetingelni fog legalább egy papírral (a röghöz kötő papír előtt). A második részen a 3 választható feladat tartalmaz irodalomtudást, de akinek jó a dumálókája, az az érveléssel simán átbombázza magát legalább 4-essel, hisz ahhoz egy vélemény kell, és az, hogy meg tudd fogalmazni rendesen a pró/kontra érveid. Ha belegondolsz, hogy Antigonétól kezdve gyakorlatilag Varró Daniig bezárólag tanulsz egy csomó dolgot, akkor durva, hogy egy 3 oldalas érveléssel hazaküldöd az érettségit, miközben szerencsétlen tanárok Petőfi, Arany, Radnóti méltán híres költészetéből próbálnak a diákok műveltségéhez tenni valamicskét. Tisztelet a kivételnek, de a mai fiatalok nagy része nem tudna fejből 10 memoritert felmondani, majd megfogalmazni, hogy miről is szólnak.
  • A matek első része egy egyszerű józan paraszti logika, a második meg olyan feladatsor, amelynek a feladatait az utolsó évben tanulod. Tehát, ha az utolsó évben penge vagy, akkor nagy gond nem érhet. Kérdés, mi van akkor, ha épp az utolsó évben kerülsz kórházba, vagy épp megtörik a matematikával folytatott közös pályád, akkor 4 év tanulása megy/mehet a levesbe. Igazságtalan, hogy egy 4 órás dogára készítenek föl 4 (5) év alatt, aztán ez dönt a sorsodról.

  • A történelem is túlságosan történelem, noha a tantárgy neve társadalomismeret is. Bár rengeteget lehet itt is tanulni, de el kell ismerni, a kutyát se érdekli, hogy mi volt az urbura, ahogy azt sem fogod soha megvillantani, hogy Caraffa volt az az ipse, aki lövette a munkácsi várat. A hasznos része a társadalomismeret, a Kárpát-medence nacionalizmus-mentes ismerete, az EU és az ENSZ megismerése lenne. Ehelyett vagány és patent esszéket írhatsz arról, hogy micsoda ötlet volt Mátyástól a kapuadó helyett a füstadó bevezetése (amúgy, tényleg az volt akkoriban, csak ez a senkit se érdekel)

  • - Az angolról, és a németről pedig a nyelvvizsgával kapcsolatos posztban már írtam...

A nagy baj az, hogy tényleg úgy gondoljuk, hogy a XXI. században még megfelelő a XIX.századi alapokon nyugvó érettségi, és a poroszos rendszer bevezetése, ráadásul a napról napra újuló és modernizáló technika nem kap arányosan szerepet az oktatás során (szerinted hány érettségiző mondja meg, mi az az smtp? pedig mind használja). Nagy gáz továbbá, hogy az iskola nem készít fel az életre, pedig egy minimális pénzügyi alapokkal biztos nem lett volna ilyen durva a devizahitel (de bezzeg a daktilust mind tudja), de a propaganda se zabálná az emberek agyát. 

Aki pedig bejut egyetemre, vagy elegy külföldre, ott gyorsan rájön, hogy az érettségi bizony egy fiktív mérőszám (kit érdekel ugyanis Analízis 1-en, vagy Staton, hány % a középszinted, vagy Angliába állásinterjún, hogy hanyas lett az érettségid), úgyhogy rájössz majd, hogy nagyobb ennek az egésznek a füstje, mint a lángja. 

Mikor jön el az, hogy az érettségi tényleg ér is valamit, és nem csak a saját múltjának a hírnevéből él, és dönt sorsokról?