Ez a hét is elég sűrű volt olyan, rendkívüli események tekintetében, amelyek felvetik a felelősség kérdését egyes intézmények, illetve szolgáltatások működését tekintve, valamint egyes személyek hozzáállását a mai világhoz. Úgy gondolom, hogy így a 2019-es esztendőt írogatva igazán kiléphetnénk végre a XX. századból (bár némely tekintetben a XIX-ből),és el kellene kezdeni megalkotni a XXI. századi fejlődésünk alapjait. Sajnos, úgy tűnik, hogy ez országosan sem lesz egyenlőre etalon, már ami a környezetvédelmet tekinti, de emellett történt pár olyan esemény is, ami lokális szinten is rámutat, hogy menthetetlenül rajtunk ragadt a szocializmusból ismert balfaszkodás:

- Nem működött a sürgősségi betegfogadás Budapesten. Vagyis ha éppen kitörted a bokádat a városban, akkor a mentő nem igazán tudott hova vinni, mert se a Honvéd, se a Merényi, se a Szent János nem volt fogadóképes állapotban. Az a para, hogy kétmillió főre számolva egy intézmény azért elég vérszegény, és hogy emiatt nem repült egy felelős se, az duplán felháborító. Lehet, hogy arra várnak, hogy esetleg valami súlyos dolog történjen, de addig meg PatóPál-féle hozzáállással lehet azt nézni, hogy minden egyes nappal tovább működik a rendszer a vártnál. Megint lehetne üzenni a pozícióban lévő politikusainknak egy király kis plakáton:

- Ha már egészségügy, akkor az is kiderült, hogy az egyetlen fogadóképes kórház meg totál illegálisan működik. Annyira nem képesek tisztelni az ott dolgozók munkáját, hogy egy rohadt sugárvédő ólomköpenyt se képesek hibátlanul tartani. Ez amúgy ad egy szép leírást az egészről, hogy már a sugárvédő cuccból is ki van spórolva az anyag, mert egyszerűen magasból leszarják odafönn, hogy mivel is gyógyítanak. Valóban,a  miniszter úr a gyakran emlegetett tízparancsolatából bizonyosan rengetegen meggyógyulnak, (amúgy is, mit keres az egyház az államban?!), de az nagyon kellemetlen lesz, ha valaki emiatt megy majd perre az állammal, hogy ráment az egészsége a gyökérkedésre. A Péterffy orvosai, miután tesztelgették az eszközöket, megnézték a papírokat is, és kiderült, hogy két éve lejárt az érvényes Sugárvédelmi Szabályzat, anélkül pedig a működési engedélyt se lehetne kiadni. Tehát, ha összefoglaljuk, a hétvégén volt 3 kórház, amelyik bemondta az unalmast, és maradt egy negyedik, ami az engedélyhez szükséges feltételek hiányával működött!!! Halljátok, ilyen országban élünk? Meddig tűritek? 

Az orvosok természetesen az Országos Atomenergia Hivatalhoz fordultak, de azért ez mégis elég durva, hogy ezt a szervet is be kell vonni az egészségügy helyrepofozásába. Csodálkoztok, hogy nem maradnak itt az orvosok? A pénzük is a béka segge alatt van, ráadásul a körülményeik is. Én speciel nem csodálkozok azon, ha valaki úgy gondolja, hogy nyugatra megy a nagyobb fizetés, plusz a teljes biztonsági körülmények miatt.

- Harmadjára pedig, a nemzet Lászlója, (Kövér) lakossági szeánszot tartott, ahol szerinte az agymosásnak köszönhető, hogy valaki aggódik a környezetért, mert amúgy bevándorlás, terrorizmus, brüsszel és persze Soros. Én értem, hogy Lászlónk már nem tervez 50-60 évet eltölteni ezen a világon ( a világnak ez azért kevésbé megterhelő), de ameddig még jelen van, és ha már úgy adta az ég, hogy döntési pozícióban van jelen, addig legyen már kedves, és ne csesszen ki azokkal, akik még az unokáiban petesejtként leledzenek, hanem tehetne értük valamit, hogy mondjuk visszafogjuk a globális felmelegedést, esetleg erdőket telepíthetnénk. De igazán tehetne mondjuk a vízszennyezés visszaszorításáért, a régi gyárak földjeinek cseréjéért, meg úgy egyéb, a környezet számára történő intézkedés bevezetéséért. Aztán, utána lehet politizálni, de egy normális országban ha valaki pozícióban hülye, azért vállalnia kellene a felelősséget.

Mindig arról lehet olvasni, egészen 1990 óta, hogy majd utolérjük Ausztriát, meg így-úgy nő az életszínvonal. Aha... Ausztria köszöni szépen, ésszel használja fel a lóvéját, míg mi ezeket stadionokba és oligarchákba öntözzük, addig a lakás árak Budapesten az első negyedévben drágultak egy 20%-ot (nőtt a fizetésed ennyivel január óta?), valamint a mindennapi élet is egyre nehezebb, és egyre szivatósabb. 

Tudom, tudom, könnyű dumálni, de ezek után senki se lepődjön azon meg, hogy külföldön egyszer csak majd több magyar születik, mint itthon.