Szlovákiában újra parlamenti választást fognak tartani, és erre mostanság fog lezárulni a listaállításnak a határideje. Ebben a legértékesebb a magyar pártok helyzete, hiszen a felvidéki magyar közösség száma a szlovák teljes népességhez képest még mindig nagyon jelentős (kb 600ezer ember beszéli anyanyelveként az 5,6milliós lakosságból), azonban a parlamenti képviseletét több probléma is hátráltatja.

A magyar szavazatokért jelenleg 2 nagyobb párt, az MKP és a Most-Híd verseng, olyan kisebb pártok mellett, mint az MKDSZ, vagy az Összefogás. Az MKP az a  párt, amely a Mečiar-i éra után három nagy párt összefogásából született, azzal a céllal, hogy stabil képviseletet biztosítson a magyarságnak. Ez egyrészt nagyon jól működött, hiszen a megerősödött párt stabil tagja volt a kormánykoalíciónak, másodsorban jó viszony alakult ki hazánk és Szlovákia között. 

Ez az idilli viszony azonban nem tartott sokáig, ugyanis Szlovákiában lezajlott egy olyan folyamat, ami itthon is megváltoztatta a politikai palettát. Csak ott a baloldalon, a sok párt beleolvadt a Robert Fico vezette SMER-be, aki a centrális erőtérnek köszönhetően azóta meghatározó szereppel bír a parlamentben, és ez visszavetette a jobboldali pártok népszerűségét.

De mi a különbség a Híd és az MKP között?

Bugár Béla, fotó(most-hid.sk)

Ez a név sok felvidéki magyar számára a politikában való hitet,vagy csalódást jelenti. De miért Bugár? Bugár Béla az MKP elnöke volt, sikeres politikus,a magyar párt gyakorlatilag legerősebb húzónevévé vált. Azonban, a kormányból való kikerülése után Bugár Béla vezetésének problémája akadt, ugyanis egy tisztújítás során nem választották meg újra az MKP elnökévé. És itt olyat tett Bugár, ami itthon Gyurcsány Ferenc-i szint volt. Kilépett az MKP-ból, és megalakította a Hidat, mint egy szlovák-magyar vegyespártot. Az elképzelés amúgy nagyon helyes, szerintem is szükséges, hogy a kisebbségi magyarok a többséggel együtt, közösen dolgozzon a jövő felépítésében, azonban Bugár politikai manőverezése joggal vette el a kedvét a magyaroknak a szavazástól:

Koalícióra lépett a Fico féle baloldallal, és a nacionalista szlovákokkal, a Slota-féle SNS-el. Ficoék a magyar állampolgárságot felvevőktől megvonták a szlovákot, amit a koalícióban nem adtak vissza, valamint a tankönyveket a nacionalista szlovákoknak adták ki. Gyakorlatilag mindent megtettek azért, hogy az asszimiláció felgyorsuljon. 11 évvel ezelőtt volt, hogy a dunaszerdahelyi szurkolókat az állami rendőrségagyba-főbe verte, ez se lett kivizsgálva.

Bugár ezután gyakorlatilag önmagát ásta el, mert bár pártja folyamatosan parlamenti volt (5% a küszöb az északi szomszédnál) de most veszélybe került, hogy a vegyespárt kiesik a parlamentből. Bugár nélkül az MKP nem ugrotta meg ezt a küszöböt (4,8% körül volt), mert a szavazók egy része a Hídra voksolt, a többi pedig szavazni sem ment el. Az új helyzetben azonban a Híd és az MKP egyesülésről tárgyalt, ami a Híd szlovák tagjaiban váltott ki elismerést (akik hittek abban, hogy ahol dolgoznak, az egy vegyespárt) és sorra lépnek ki a pártból. 

Ezt a sikertelen násztáncot unta meg a felvidéki magyarság aktív közéleti szereplői, mint a gombaszögi tábor szervezője, Orosz Örs, és megalakították az Összefogást, ami a felvidéki magyar szervezetek összefogását hirdették. Tárgyalásra hívták az összes parlamenti választáson rész vevő magyar pártot,hogy alkossanak egy választási koalíciót, hogy a magyarok ne essenek ki a parlamentből. Egy feltétel volt: Bugár Béla a múltja, Jakab Elemér a valószínűleg hamis diploma, valamint Bastrnák Tibor, Komárom kudarcot valló ex-polgármestere nem lehet rajta a listán. Ezt a listát, a Híd gondolkodás nélkül elutasította, noha a közösség érdeke lenne egy erős magyar érdekképviselet, addig Bugár Béla úgy gondolja, hogy ez az érdekképviselet nélküle nem jöhet létre. 

Kik az Összefogás szereplői?

Azok, akik nem voltak benne a kormányon lévő MKP-ban, valamint a Hídban sem, mégis aktív közéleti szerepet vállalnak. Orosz Örs, aki a gombaszögi szervezéssel lett híres,  sikeresen együttműködik a többségi szereplőkkel is, például a lőcsei honvéd szobor rekonstruálásában, szóval nem egy háttérből feltűnt mozgalomról van szó. 

Az Összefogásnak az elképzelése pozitív, hiszen egyértelmű, hogy a megosztott magyar szavazatok óriási problémát jelentenek. A megosztott szavazatok miatt a magyarság a részarányánál jóval kisebb mértékben van képviselve. A nagy képviselet Bugárnak a saját politikai karrierje miatt nem érdeke, de a megosztott szavazatok miatt az MKP se képes a teljes magyarságot lefedni. A két oldal, a múlt miatt semmiképpen sem képes tiszta lappal indulni: 

- Az MKP-ra rásütötték Orbán támogatását, mint etnikai párt

- A Hídra pedig a nemzetárulást, azok után, hogy hozzájárultak Robert Fico uralmához.

Egyik se egy jó gesztus, hiszen a felvidéki magyar politika teljesen elkülönült a hazaitól, és ezért ott más a dolgok fekvése. Az etnikai politizálás a XXI. században nem biztos, hogy a legjobb megoldás, de a teljes kizárása szintén nem fog sikerre vezetni. 

Az Összefogás emblémája. Fotó: Mandiner.hu

Kérdés, hogy mi lesz a választáson?

El fog bukni a Híd? Ha igen, akkor kétlem, hogy Bugár Bélának lehet visszaút. A Kuciak-gyilkosságba keveredett Kočnerrel való kapcsolata biztos, hogy nem hoz szavazatot se neki, se a pártnak, de emellett továbbra is kérdés maradt, hogy az MKP egyedül nem fogja megugrani a küszöböt. Az öt párt közül csak a Híd és az MKDSZ utasította el az összefogást. Ez sok mindent elárul, hogy ki tervez előre a jövőre.