Kicsit az alaptantervről

Az elmúlt időszakban nagyjából felkerültek az internetre azok a dolgok, amelyekből kiderül az, hogy mégis, milyen kompetenciákat kellene belenevelni egy fiatalba az érettségi vizsgáig.

Röviden megfogalmazva, az elképzelések nagy része nem több, mint illúzió!

Alapvetően az lenne a cél, egy normális országban, hogy egy egészséges felnőttet neveljenek az iskolában a fiatalokból, akik nyelveket beszélnek, és e mellé tudnak is gondolkodni. Az, hogy akarnak-e, sajnos másodrangú, hiszen amit nem tudsz, azt nem is akarod.

Az alaptantervről gyorsan le kell szögezni, hogy szükség van rá. Azonban, ez egy olyan rákfenéje a magyar társadalomnak, amiből jó lenne végre kinőni. Tény és való, hogy az elmúlt 30 évben a világ rengeteget változott, és ezt a változást vagy felfogjuk, vagy kidobhatjuk magunkat a szemetesbe. Ez a felfogás akkor lenne sikeres, hogyha az új alaptanterv olyan lenne, hogy teljesen eltérne a régitől egy dologban:

Nem lenne átpolitizálva!

Ugyanis a rendszerváltás óta mindenkori kormányok nagyon dolgoznak azon, hogy azt tanulja a magyar fiatalság, ami szerintük a helyes. Csak ugye, kinek van joga eldönteni azt, hogy mi a helyes? A helyesség utáni küzdelem meghatározta az elmúlt harminc év oktatáspolitikáját és gyakorlatilag eléggé sivár helyzetben hozta azt. Senki sem szólalt fel a döntéshozó szinten, hogy mi lenne akkor, ha inkább hasznos dolgokat tanítanánk, és majd a diák eldönti, hogy mi a helyes?

Sajnos ez a hozzáállás nagyon hiányzik az egész alaptantervből. Olyan dolgokon vitatkoznak, ami amúgy nettó hülyeség, másrészt pedig egy egészséges emberről alapból lehet feltételezni, hogy megvan.

Nézhetjük példákkal is, számtalan helyen hozták le, hogy mi a baj az új alaptantervvel. Én ezekkel hol egyetértek, hogy nem:

-Magyar:

Szerintem nincs semmi baj azzal hogy Wass Albertet vagy Nyírő Józsefet beemelték az alaptantervvel. Bár szerintem a két író "tehetsége" nem valami kiugró, de hozzá kell tenni, hogy olvasható regényeket írtak. Ami viszont óriási képmutatás, hogy úgy tanítják őket, hogy nincs szó arról, hogy az előbbit (bár valószínűleg koholt vádak alapján) háborús bűnösnek tartják Romániában, utóbbi pedig a nyilas parlamenttel menekült el itthonról, mert annyira gyáva alak volt, hogy nem maradt ott, hogy felelősséget tudjon vállalni a parlament cselekedeteiért. Ha a kép kerek lenne, akkor lehetne olvasni is őket nyugodtan.

Történelem:

Egy, mi az a baromság, hogy nem tanítják az őskort? Mintha nem is létezett volna. Tudod, ezzel az a baj, hogy a szlovák iskolák szerint nem létezett a múltban Magyarország, csak Uhorskó, most meg ugye az szétesett, lett Slovensko meg Madarsko. Ha így nézzük, akkor az őskor se létezik a mai tanterv szerint, ez pedig ugye nettó hülyeség. Attól nem lesz valaki egészségesebb, hogyha letagadjuk előtte a dolgok létezését. A történelemben olyan sok haszontalan dolgot tanulunk, hogy pl kenyérmezei csata- kit érdekel? és az érdekes és fontos dolgokat (horvát-magyar kiegyezés) még véletlenül sem nézzük alaposan. Miért nem?

Természettudományos tárgyak:

Nagyon nehéz azt mondani, hogy ez vagy az hasznosabb. De kérdem én, hogy  miért nem lehet kémiaórákon kísérletezgetni? Tudom, hogy ez mind felszerelés, és eszköz kérdése (magyarul pénzhiány), de nem ez lenne az értelme? Tudjuk, hogy H2O a víz, de hogy bontja a vízbontó, azt már nem lehet minden iskolában megnézni. Kérdezem én, miért nem?

Hasonló dolog az újraélesztés. Oké, benne van az alaptantervvel, hogy elméletben ismerni kell. Gyakorlatban is kellene! Biztos vagyok benne, hogy az OMSZ ilyen szinten partner lenne, mert nagyon sok újraélesztés zajlik a világon (csak szólok, egyszer potenciálisan mindenkinek van egy, és 10 milliónyian vagyunk csak itthon). Az újraélesztések egy része sikertelen, mert olyan állapot áll fenn, viszont, ha mindenki tudná, hogy kell elkezdeni a gyakorlatban, és addig tudná csinálni, még kiér a mentő, akkor sokkal több újraélesztés lenne sikeres. Mert a tudatlanság a veszélyes, nem az, hogy megpróbálod, és nem sikerül.

Ami pedig még rohadtul hiányzik az egy mai iskolából, az a komplex nyelv és informatika-oktatás

Ez egy azonos téma, hiszen mind a kettő olyan háttértudást igényel, amivel kevesen rendelkeznek itthon. Miért?

A hazai angoltanárok nagy része átképzett orosztanárokból áll. Abból a nyelvből van alap felkészültségük, amit egyrészt ők is utáltak fiatalon, másrészt tök más oktatási metódussal rendelkezik, mint az angol. Ezek az emberek sosem fogják tökéletesen elsajátíttatni egy nyelvet, amit ő maga sem beszél komplexül. Úgyhogy ez pofon a szarnak. A másik oldala, hogy a fiatalok, akiknek már a mindennapjaikban is jelen volt az angol nyelv, azok pedig ahelyett, hogy szaros 140 nettóért itthon tanítsák a nyelvet, inkább fogták magukat és elmentek külföldre boldogulni. Nagyon helyesen, mert itthon annyiból nem lehet. A vidéki iskolákban nyugdíjas tanárok tanítanak, olyan metodikával, ami már 1990-ben is elavultnak számított. Erről nem ők tehetnek, hanem a rendszer, aki semmilyen segítséget nem ad ahhoz, hogy változás következzen be.

Informatikából pedig valami nagyon beteg oktatási rendszerünk van, ami még mindig a Microsoft Office köré határolódik, a Comenius Logoról nem is beszélve. Oké, az egy dolog, hogy tudjuk használni az előbbit, de szerintem alapvető hálózatépítés is kényelmesen belefér a tananyagba, ahogy egy programnyelv magabiztos elsajátítása is. Itthon az informatikatanárok nagy része egy programnyelvet sem ismer, és első osztálytól kellene tanítani. A prezi, a Linux, az OS, ezeknek az alapvető minimális ismerete szintén bele kellene hogy férjen az általános iskolai tananyagban, ugyanis ez az, ami minden fiatalt érdekel valamilyen szinten. De mi csak a teknőst zavarjuk el 15 egységre.

logo_03_02-118398867263862

Comenius logo, az egyik legnagyobb kapufa szerintem. Fotó: Roboraptor, Varga Réka

A legnagyobb gond az alaptantervvel az, hogy nem rendezi, hogy a tanárokat megfelelő bér kelljen, hogy megillesse. A tanári fizetés ma megalázó. Minden olyan szellemi munkás, mint a tanár, aki a jövő generációjáért dolgozik, megérdemli, hogy átlagon felüli bért kapjon, hiszen rajtuk keresztül invesztálunk be a jövőbe. Egy ország pedig pontosan annyit ér, amennyit a jövő generációjára költ, és hát, ez alapján ezt mi nem igazán visszük túlzásba. (Helyette oligarcha-zsebeket tömünk.)