Jószomszédi iszony

Miközben éppen rajtunk röhög a világ, hogy micsoda pókemberünk van, addig a szomszédunkban egy érezhető változás történt. Mégpedig olyan cselekedet, amit nem szabad szó nélkül hagyni, akkor sem, hogyha éppen égünk, mint a rongy.


Ugye tudható, hogy ma különösen híresek vagyunk, hála a "horny hungarian" becenévvel illetett Szájernek, aki azonban inkább elsüllyedne (és a pártjában bizonyosan sokan kívánják is ezt neki), viszont ettől függetlenül az élet zajlik, és ráadásul van, ahol úgy zajlik, ahogy normális helyen nem kellene, hogy így legyen.

Röviden az egész: Brenzovics Lászlónál, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökénél az ukrán KGB, azaz az SZBU munkatársai fegyveresen tartottak egy látogatást, annak az ürügyén, hogy a lakásán egy Ukrajnát szétrobbantó "dolog" bizonyítékát fogják megtalálni.

Kicsit most pedig bővebben.

Elsősorban, ez egyáltalán nem véletlen dolog, ráadásul tudni kell azt, hogy Kárpátalja az ukránoknál kicsit másabb, mint ahogy azt a külföldiek, vagy akár mi, magyarok látni szeretnénk. Kárpátalja ugyanis inkább Koszovója Ukrajnának, mintsem Dél-Tirolja Olaszországnak. Ez azt jelenti, hogy a területen a magyarság körülbelül 10-13%-os arányt alkot, de mégsem ők jelentik a legnagyobb népességet, de nem is az ukránok.

Kárpátalján ugyanis masszív ruszin többség van.

Ezt pedig Ukrajna nem ismeri el. Mégpedig annyira nem ismeri el, hogy magát a ruszin nemzetet, mint létező elemet sem ismeri el. A ruszin többségű megye a Szovjetunió szétbomlása után népszavazást tartott, ahol 78%-os többséggel szerettek volna autonóm közösséggé válni, azonban ezt a fiatal ukrán állam, az erőfitogtatása jelenként egyszerűen semmibe vette, és megkezdte a ruszinság értelmiségének az üldözését.

Az elmúlt időszakban azonban az ukrán politika látványos szétaprózódáson ment keresztül. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy nincs esélyük arra, hogy elszakadjanak az oroszok által dominált területektől, Kijev túlfeszítette a húrt, ami viszont orosz beavatkozást vont maga után. Nem tényleges beavatkozást, de megadott olyan támogatást a szeparatizmusra készülő elemeknek, amik jelentősen aláásták az ukrán államiságot.

Ennek a kezdete volt a Krím-félsziget elcsatolása (ahol a mindenkori orosz Fekete-tengeri Flotta állomásozik), amit utána a keleti "népköztársaságoknak" nyújtott katonai támogatással toldott meg. Ezt odáig feszítette csak, hogy az állam ne omoljon össze, de önerőből képtelen legyen helyreállítani a szuverenitását a terület fölött.

Az is világossá vált mára, hogy Ukrajna veszített. A Krímet biztosan, de a keleti területek sem nagyon fognak visszatérni Kijev fennhatósága alá, főleg úgy, hogy a veszteségek miatt ott a nacionalisták kerültek hatalomra. És ez az, amit Kárpátalján próbálnak most erővel megtorolni.

A megye ugyanis Ukrajna legszegényebb vidéke. Ide jól jön a Koszovó-párhuzam, hiszen magának az ukrán államnak sem érdeke a ruszin területek fejlesztése, és ennek köszönhető az, hogy a legnagyobb beruházóvá maga a magyar állam vált a területen. Ugyanis a helyi magyarság elmaradása óriási mértéket öltött, és a felzárkózását nem lehetett az ukrán állami hatóságokra bízni, mert anyagilag képtelenek azt finanszírozni. 

Ez az oka annak, hogy Magyarország és Ukrajna között a viszony fagyos. Az ukránok ugyanis oroszellenességből olyan törvényeket hoznak (nyelvtörvény), amik a kárpátaljai magyarságot duplán hátrányosan érintik (tekintve, hogy a magyar nem szláv nyelv). Bár lenne jogi lehetőség ennek az elsimítására, azonban Kijev nacionalista indíttatásból erre nem vállalkozik. Ez pedig azt vonja maga után, hogy hazánk blokkolja Kijev összes integrációs folyamatát, ami iszonyú érzékenység az így is több sebből vérző ukrán államnak.

Kijev így satuban van: Egyrészt ott van Kárpátalja, amit nem fejleszt, és a lakosság is önállósodna, másrészt ott vannak a nacionalisták, akik pedig minden "ukránellenes" cselekedetet hazaárulásként értékelnek. A harmadik játékos pedig a nemzetközi közösség, ami így viszont hozzá sem tud kezdeni az ukránok megsegítéséhez, Kijevnek pedig láthatóan nincs ereje szembemenni az ország érdekéért a saját nacionalistáival.

Ennek a felvonásnak volt a jelenlegi része a rendőri akció, aminek semmi más célja nem volt a helyi magyarság megfélemlítésénél. Ez viszont kevésbé európéer, és nem igazán nyeri el a kormány tetszését. Az EU támogatja Magyarországot a vitában, noha Ukrajnát is az oroszok ellen, azonban az EU által javasolt módosításokat az ukránok elvetik. Így kialakult egyfajta patthelyzet, ami viszont csak az ukrán gazdaság teljes összeomlásával végződhet, hiszen Moszkva pont annyira szorítja a hurkot, hogy Kijev még lélegezni tudjon. Ez azonban nem tart örökké, ha nem lesz megoldás, akkor szomorú fejezet fog következni Ukrajna történetében.