Tegnap jött a hír, hogy Rácz Zsófia helyettes államtitkári pozícióba került, és megjelentek z azonnali reakciók erre a kinevezésre. Bár én sem tartom szerencsésnek, sőt, de az elején mindenképpen ki kell jelenteni a legfontosabb dolgot:

Mégpedig azért mert ebben az ügyben ő a legkevésbé sáros. 22 évesen elvileg rendelkezhetne azzal a szakmai képesítéssel, ami szükséges, azonban a tapasztalat biztos, hogy nem áll a rendelkezésére. A kormánynak jelenleg nagyon fontos, hogy előtérbe tolja a női politikusokat, és ennek egy eszköze szegény Zsófia, aki amúgy lehetséges, hogy évfolyamelső éltanuló, úgyhogy a képességei predesztrinálják eme pozícióra. Csak, később. A személyét értő támadások ezért egyszerre méltatlanok és mutatnak jó nagy idiótaságot is.

A baj az egésszel ugyanis az, hogy ezzel a kormány egy újabb jelét adja annak, hogy itt bizony, a jogállamnak nem sok keresnivalója van. Ugyanis, ha a hatalmi ágak szét lennének választva, akkor a kormány nem tudná elérni azt, hogy a parlament gond nélkül módosítson egy jogszabályt annak az érdekében, hogy kinevezzék a hölgyet a pozícióra. Ez annak a jele, hogy mi tényleg bármit megtehetünk veletek, és tök mindegy, hogy ti mit akartok, akkor is végigvisszük jogilag azt, amit mi akarunk. Ahogy Polt marad a főügyész még sok sok évig, ahogy a Médiatanácsban is eldöntjük, mi a helyes, úgy a jogalkotás területén is tudjuk a dolgunk.

Ez pedig mindent előrejelez, csak azt nem, hogy a magyarországi helyzet változna rövid időn belül, sőt, azt az üzenetet hordozza magában, hogy a jelenlegi helyzet még kényelmesen tovább eszkalálható, mégpedig a gyakorlatilag állampárti képességekkel rendelkező kormánypárti vezetés kénye-kedve szerint.

Zsófia kinevezése pedig egy pofon annak, hogy  a kormány nem hajlandó ratifikálni az Isztambuli Egyezményt, ami a nők elleni erőszakot büntetné. Helyette előtérbe tol egy nőt a ranglétrán, azt a propagandikus hatást keltve, hogy itt az országban minden nőnek arany dolga van, hiszen van CSOK meg tandíjmentesség, ha szülnek. 

Azonban, akiket vernek, vagy bármilyen erőszakot szenvednek el, legyen az verbális vagy fizikai, azoknak ezzel is csak annyit mondanak: "Kuss, ez a te hibád, hiszen normális nők előrelépnek a ranglétrán, te pedig magadnak köszönheted azt ahol tartasz."

Ha az egyezményt ratifikáltuk volna, akkor a legutóbb összevert nő támadója ellen nem távoltartást rendeltek volna el hanem azonnal letartóztatták volna. 

Ez a különbség a között, ahogy a valóság látszik, és ahogy a kormány láttatni akarja, hiszen egy vágyott kinevezésért azonnal módosul a törvény, viszont egy átfogó védelem érdekében a kisujjukat se hajlandóak megmozdítani.

A napokban mindenhol vezető hír volt, hogy Heves megye egyik kistelepülésén, Detken és Visontán a helyi patakok szürkére változtak, valamint barátságos kénhidrogén terjengett a levegőben a szerelem helyett. A legnagyobb baj, hogy ez úgy történt meg, hogy nagyjából semmi következménye nem lett a dolgoknak. És hol tartunk most?

Az egész mögött ugyanis felsejlik Mészáros Lőrinc. Mégpedig azzal, hogy a környéken lévő két nagy ipari létesítményeknek, a Mátrai Erőműnek, valamint a Viresolnak, ami egy kukoricafeldolgozó üzemnek is Ő a tulajdonosa. És mint tulajdonosnak, mégis csak van valami felelőssége abban, hogy mi történt az erőművekben? Ugyanis, valószínűleg egymástól függetlenül, de egy időben történt mind a két erőműben egy-egy olyan üzemi baleset, amely egy normális országban azonnal kommunikálva és kezelve van. Ez, itt Magyarországon nem történt meg. 

Sokkalta veszélyesebbnek tartom azt, hogyha az ilyen üzemi balesetek - amik amúgy kivédhetetlenek - elbagatellizálásra kerülnek, ahelyett, hogy nyílt kommunikációra kerülne sor. Függetlenül attól, hogy a szennyezés milyen súlyos, ez a kommunista elbagatellizálás sajnos teljesen elfogadhatatlan ma, úgy, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk.

De, természetesen csak szóbeszédek derültek ki az erőműből, mint hogy a külföldiek azonnal maszkot kaptak, az itthoni munkásokat viszont csak figyelmeztették. Ez azért nagyon komoly felelősséget vet fel, hogyha tényleg így volt, mert függetlenül a vészhelyzet mértékétől, kitették az erőmű dolgozóit olyannak, amivel alapvetően nem kellene hogy találkozzon. A másik, hogy teljesen egyértelmű jelek vannak arra, hogy ott bizony gázszivárgás történt (elszíneződött pénzérme), ami után egy gimnazista diák is közli, hogy itt bizony nagy gáz van.

Az elszíneződött pénzérme. Fotó: Photoshelter

A legnagyobb kapufa viszont a katasztrófavédelem sajtótájékoztatója volt. A HVG.hu élőben közvetítette, hogy a katasztrófavédelem szóvivője egyszerűen csak lepattintja a felé érkezett kérdéseket, és semmilyen konkrét kérdésre nem adott tiszta választ. Nos, bár a katasztrófavédelem elárulta, hogy 20 dolgozó kereste fel az erőművi orvost (biztos ez mindennapos adat, ha nem különleges), azt nem, hogy valójában milyen körülmények között kellett dolgozniuk. A Greenpeace is kiszállt a helyszínre, és mintát vett a szürkévé változott Bene-patakból, és ma nyilvánosságra hozta a mérések eredményeit:

Ez alapján gyakorlatilag a patakban a gyárak szennyvize szólt, kiirtva a teljes élővilágot, szennyezve a Tarnát, a Zagyvát, és a Tiszát. A fenti két folyó mentén körülbelül 250 ezer ember él, így az Ő életminőségük közvetlenül is veszélyeztetve volt. A Tarnában már idén nyáron is kimutattak olyan szennyezést, aminek az eredetét bizonyíthatóan igazolták a Viresol visontai gyárában, azonban ez azt jelenti, hogy az a szennyezés is gyakorlatilag letarolta a teljes Bene-patakot.

Úgyhogy, egyértelmű, hogy itt súlyos, több millió forintos kár keletkezett a patakok élővilágában, amit pótolni sem lesz egyszerű, hiszen a természetnek idő kell ahhoz, hogy sikeresen regenerálódhasson, emlékezzünk csak a Marcalra, amit letarolt a vörösiszap.

Eddig egyáltalán semmi jele sincs annak hogy történne kármentés, vagy akármi, hogy csökkentsék a Tarnába jutott szennyezés mértékét. Egyszer volt ilyen, 2001-ben, akkor a folyót Láposnak hívták, az esemény pedig a Tiszai Ciánkatasztrófa, ott is Romániában csak szövegeltek, de cselekvés valahogy elmaradt. Sikerült nekünk is elérni ezt a szintet.

A másik,ilyenkor felmerülő kérdés, hogy miért van az, hogy valami Mészároshoz kerül, akkor elkezd pocsékul teljesíteni? A 2Rule mez, ami az első bemutatkozásakor elszakadt, sőt, a bejelentése után gyakorlatilag referencia nélkül több magyar futballklub is szerződést kötött vele. És, ennek az eredménye annyi lett, hogy sikerült egy igénytelen mezre cserélni a fiatalok ruházatát, természetesen TAO pénzből. De ilyen volt, ha belegondolunk a hazai sajtó nagy része, miután felvásárolta őket, sikeresen lezüllesztette a lokál vagy pestisrácok szintű, értékelhetetlen színvonalra, majd lepasszolta a megrágott csontot a KESMA nevű médiaholdinghoz. De a Felcsúti Futballcsapat is fantasztikus sikereket ért el, hiszen a hazai futballakadémiába olyan tehetségeket igazolnak, mint a nigériai Henty, vagy a cseh Vaneček, ahelyett, hogy tisztán U21-es labdarúgókkal töltenék fel a keretet, és így legalább halvány reményt adnának a magyar focinak. 

És a pocsékul teljesítést folytathatjuk a Mátrai Erőművel, aki az új tulajdonosával mindjárt sikeresen termeli a veszteségeket, olyannyira, hogy felmerült az állami visszavásárlás lehetősége. Tehát nem elég, hogy egy csomó pénzt lenyúlt a pályázati rendszeren keresztül, egy kicsit az állam is megsegíti ebben.

És, belegondolva, most eljutottunk a következő szintre, hogy Mészáros cégei elkezdték a természetet is irtani, és nagyon úgy tűnik, hogy ezt minden következmény nélkül megtehetik, hiszen egyik gyárat se zárták be azonnali hatállyal. Az állami segítséget pedig megkapják, hiszen ha a Greenpeace be tudta mérni a vizet, akkor az állami hatóságoknak sokkal hamarabb a rendelkezésre kell, hogy álljanak ezek a számok. ha pedig mégse, akkor az ugye, újabb, sokkal súlyosabb problémát jelez előre.

Lassan egy héttel ezelőtt volt 100 éve, hogy Horthy Miklós bevonult Budapestre, és tetemre hívta a "bűnös várost". Ezzel együtt fellángoltak az érzelmek mind a két oldalon, de vajon melyik oldalnak van igaza? Ha ennyire egyszerű lenne a kérdésben igazságot tenni, akkor valószínűleg nem Horthy Miklós lenne az egyik legellentmondásosabb személy a XX. századi magyar történelemben. Kicsit próbáljunk meg a tények mögé látni, és megnézni, ki is volt valójában Horthy Miklós.

Horthy kormányzóságának értékeléséhez szerintem elengedhetetlen annak a kornak az ismerete, amelyben ő kormányzóként állt az ország élén, ugyanis az egyértelmű, hogy a mai politikai viszonyok között a kormányzói tevékenysége teljesen értékelhetetlen lenne.

Nos, Horthy egy rettentően művelt, sokat látott, széleskörű ismeretekkel rendelkező férfi volt. Ez annak volt köszönhető, hogy a többnemzetiségű Császári és Királyi Haditengerészetben szolgált, ahol a különböző népek keveredtek egymással Horthy a magyaron kívül anyanyelvi szinten beszélt németül, angolul, franciául, de megértette magát szerbhorvátul, csehül, szlovákul, és oroszul is. Ehhez párosult egy elég erős angolszász orientáció, valamint egy elég erős katonai tapasztalat. Viszont, és ez gyakran kiütközött, hogy az állam vezetéséhez szükséges tapasztalat egyáltalán nem volt megtalálható Horthynál.

Horthy sebesülten a Novarán (Fotó: Geocaching.hu)

1919-ben, a Tanácsköztársaság által nem ellenőrzött területeken csatlakozott a nemzeti kormány szervezéséhez, Aradon (ahol az esküvője is volt, és amit nem sokkal később a románok fognak megszállni), ahonnan Szegedre került, végül Siófokon rendezte be a főhadiszállását. Innen indult Budapestre a kivonuló román csapatokat felváltani.

Horthy legitimista volt, ezért lelkileg nagyon komoly dilemmája volt azzal, hogy nem adhatta át a hatalmat az egykori főnökének, IV. Károlynak. Helyesen döntött, a csehszlovák-jugoszláv mozgósítást ezzel tudta elkerülni, és az országnak akkor ez volt az érdeke. Az egy másik kérdés, hogy mind a két állam járadékot fizetett Károlynak ebben az időben. 

A háború után rögtön aláírták a numerus clausust. Ez egy olyan törvény volt, amely a hirtelen soknemzetiségűből kvázi homogén nemzetállammá váló Magyarországon származási alapon maximalizálta a hallgatók arányát. Ennek az elfogadása a mai szemmel nézve óriási hiba volt, viszont akkoriban nem ment szembe a nemzetközi trendekkel, találunk rá amerikai és kanadai példát is.

Nézhetjük a fehérterrort is Horthy hibájának, azonban nem biztos, hogy akkor teljes szuverenitással bírt a hadseregben. Akkoriban volt a Lajtabánsági kaland, a katonák pedig IV. Károly visszatérésénél szó nélkül a király mellé álltak.  Így az 1919-21 közötti szakaszban, ezek a különítmények Budapest belvárosában is tevékenykedhettek, úgy, hogy nem kellett az államtól félniük, vezetőik ugyanis nem tudták egymás erejét pontosan felmérni. A Soltra-gyilkosság után (ahol rendőrt öltek a különítményesek) számoltak le államilag az ilyen egységekkel.

Az állam megszilárdulása után végül egy gentleman aggréement-el fel lettek számolva a különítmények, de egyben amnesztiát is kaptak. Hogy ez jó döntés volt-e, ez egy érdekes kérdés. Bár a bűncselekmények elkövetőit nem vonták felelősségre, cserében lojalitást adtak az állam számára.

Ezután jött a Bethlen korszak, ami az ország gazdasági újjáépítését jelentette (1928-ban eltörölték a numerus clausust), bevezették a forintot, tagjai lettünk a Népszövetségnek, megalakult a Nemzeti Bank, egyszóval, elég sikeres korszakunk volt. És ez is Horthy alatt történt. Ahogy az is, hogy a baloldaliak, akiket a Tanácsköztársaság alatt történtekért felelősnek tartottak, lehetőséget kaptak arra, hogy továbbra is politizálhassanak a parlamentben csak a kommunista pártot tették illegálissá. Nos ez megint nem a legdemokratikusabb intézkedések egyike volt viszont az akkori ellenzék egy teljesen másik kategória volt a kormánypárt ugyanis adott az ellenzéki véleményekre. 

Bethlen István (fotó:Pinterest)

Ami biztosan nem volt demokratikus az a titkos választójog nyílttá tétele. Ennek az volt az értelme, hogy a hatalom birtokosait kizárólag egy olyan réteg választhassa meg, akik lojálisak az adott kormányhoz. Bethlen István szerint az általános és titkos választójog ahhoz vezetne idézet:

""a nyers tömegek uralmához" vezet, s "azok az országok, ahol a tömegek uralma válik urrá az egész nemzet felett, a pusztulásnak vannak kitéve"."- Romsics Ignác publikációjából

Ez egy elég jó összefoglalója ennek a korszaknak.

Ugye, Horthy alatt volt egy Bethlen-korszak, egy Gömbös-korszak, egy Imrédy-korszak, tehát sokkal jobban is szét lehetne szedni, de ettől én most eltekintek, viszont fontosnak tartom megjegyezni, hogy az adott politikusok irányvonalát Horthyval összemosni, az nem helyes.

Nézzünk akkor konkrét döntéseket is:

- 1941 június 22 : Ugye beléptünk a háborúba ennek egyenes következménye volt a Don-kanyar, a hadiállapothoz pedig Horthy is hozzájárult. Ennek oka a kassai bombázás és a rahói vonat elleni támadás volt. Ugye, az, hogy ki támadta Kassát, a mai napig nem tisztázott, legelfogadottabb elmélet szerint eltévedt szovjet bombázás volt, Eperjes célponttal. A vizsgálat kimutatta a szovjet bombákat, de a spanyol polgárháború alatt tonnaszám osztogatták ezeket, úgyhogy bármelyik állam felvásárolhatta Francotol. Az biztos, hogy a válasz vagy Moszkvában, vagy Bukarestben keresendő (van, aki román provokációt sejt a háttérben), mélyen elrejtve a levéltárakban. Bárdossy László miniszterelnök eltitkolta Horthy elől, hogy Molotov (igen, az a Molotov....) sürgönyben érdeklődött Magyarország álláspontjáról, hiszen mi nem üzentünk azonnal hadat, és támogatásról biztosította a területi követelések értelmében az országot. Ezt a tényt Horthy nem tudta, így kétséget kizárólag szovjet agresszióra adott válaszként jött a magyar hadüzenet. Ez mint utólag kiderült, elég nagy hiba volt és leginkább Werth Henrik felelőssége volt, aki vezérkari főnökként az azonnali hadüzenet feltétlen híve volt. Ezért őt, ellentétben Horthyval, '45 után a szovjetek kellemes wellness-kezelésben részesítették élete hátralevő részében. A hadüzenetet Bárdossy mondta ki, Horthy jóváhagyása történelmi hiba volt.

- 1942 januárjában a magyar megszállás alatt lévő Bácskában partizánellenes tevékenység címszó alatt razzia indult, amelynek Újvidéken több ezer halálos áldozata volt, akik főképp szerb és zsidó nemzetiségűek voltak. A razzia országos botrányt kavart, és Horthy Magyarországán hadbírósági eljárást vont maga után. A tettesek nagy része a náci Németországba menekült, ahol megúszták a felelősségre vonást, de a háború után többeket kiadtak Jugoszláviának, ahol többeket ki is végeztek. Csak itthon indult hivatásos hazai alakulat ellen eljárás túlkapás miatt, Horthy ezt sem akarta eltussolni.

Az áldozatok emlékműve Újvidéken. Forrás: Wikipedia

- 1943-ra már látszódott, hogy a németeknek ide-vagy oda, de ez a háború nem szovjet kapitulációval fog végződni.  Már 1942-ben a nyíltan angolbarát Kállait nevezte ki miniszterelnöknek (akit a németek le is csuknak majd) Miután nyilvánvalóvá vált '43-ra, hogy a németek veresége csak idő kérdése, Horthy tudtával Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas tudós Törökországban különbékéről tapogatózott, és mivel gondolom, ez a szovjetek előtt se maradt titok, így érezhették hogy Magyarországon nincs olyan erős elköteleződés a vezetői szinten a bolsevizmus elleni harc iránt. Az, hogy a 2. magyar hadsereg tragédiáját a nevéhez írni, nagy pontatlanság, hiszen a 6. német hadsereg elleni támadás mindenképpen megindult volna, és teljesen mindegy volt, hogy melyik ország katonái tartották ott a frontot. Mi voltunk, ezért Jány hadparancsát is visszavonatták és Horthy kicsapta a seregből.

Horthy a frontról hazatérő katonákat tüntet ki. Forrás: Fortepan

1944-ben a deportálásokkal kapcsolatosan a legnagyobb az ellentmondás Horthyval kapcsolatban. Igazából sokat gondolkodtam azon, hogy merjem-e ezt a témakört boncolgatni, de úgy gondolom, hogy megpróbálom a rendelkezésemre álló tudás szerint összefoglalni a dolgot, mert ha nem tenném, mindenkitől ezt kapnám ellenérvnek.

Szóval, 1944 március 19.-én a német csapatok megszállták hazánkat. Egy nappal előtte Horthyt Hitler Klessheimbe hívatta, ahol közölte vele a megszállást, mint tényt. Ezt egy elég indulatos szóváltás követte (a németek hamis légiriadóval tartóztatták ott a kormányzói vonatot), aztán pedig Horthy belement abba, hogy marad a helyén. Valószínűleg ennek a ténynek köszönhette a budapesti zsidóság, hogy életben maradt.

Dr. Eliezer Rabinovich (korábbi moszkvai főrabbi fia) kutatásai alapján arra jutott, hogy Horthy Miklós valójában nem volt antiszemita, a zsidók melletti fellépései alapozták meg azokat a mentéseket, amiket Wallenberg végre tudott hajtani Magyarországon. Horthy ugyanis, ellentétben a németek által kinevezett magyar tisztviselőkkel, katonai erőt mozgósított a deportálások megakadályozásáért, miután a kezébe került az Auschwitz-jegyzőkönyv. Bár a Jad Vasem intézet is elismerően szól a Horthy-ajánlatról, azonban a viták még mindig zajlanak, hogy vajon meg tudta volna akadályozni az összes hazai zsidó deportálását, hiszen egy haláleset is ugyanakkora tragédia, mint az összes többi.

Lakhelyükről elüldözött zsidók a Wesselényi utcában (Fotó: Faupel, Bundesarchiv)

Tény, hogy a nyilasok hatalomátvétele után a kormányzó lemondott a hatalomról, és kinevezte Szálasit, ennek már az volt az ára, hogy a németek ne végezzék ki a fiát. Ezt tartották is, bár lelki megtörés miatt azt közölték Horthyval, hogy a fia már meghalt, de az ifjabb Miklós túlélte Mauthausent. Az idősebb Horthy Weilheim-ben került német fogságba, ahonnan az amerikai csapatok tartóztatták le, de egyszer sem vádolták meg. Nürnbergben tanúként hallgatták ki, a bírók kérdéseire a bírók anyanyelvén válaszolt.(francia, angol, orosz).

A háború után a szegénységből a Vatikán támogatta, valamint Montgomery amerikai (!) ex-nagykövet hozott létre alapítványt a családjának megsegítésére. Emellett magyar zsidók is támogatták, köztük Chorin Ferenc, aki körülbelül a leggazdagabb vagyonnal rendelkezett Magyarországon a két háború között, afféle Mészáros-vagyonnal, csak a saját tudásából szedte össze azt, és persze a nagy részét el is vesztette Rákosiék érkezésével.. 

Bár a kommunista propaganda mindennek elhordta (Sőt a nyilas is előtte!), de a történészek képében kezd kialakulni egy tisztább Horthy-kép, azonban valószínűleg évtizedek telnek majd el addig, ameddig nem tisztázzuk pontosan, hova is lehet rakni a volt kormányzót. 

Eredetileg a lisszaboni angol katonai temetőben temették el, a hazai újratemetésén koszorút kapott azzal a felirattal, hogy "egy hálás magyar zsidótól", ami nagy felháborodást váltott ki itthon. Ez is azt jelzi, hogy a személye érzelmes viták tárgya, és ebben sem ez a bejegyzés, sem a blogszerző nem kíván igazságot tenni, mindösszesen a véleményét írta le az egészről.

Megalakult ugye, a legújabb közgyűlés is, tele minden bájával, bajával, és kicsit szét is lehet nézni, hogy miket találtak egyik és másik oldal képviselői. És miket hibáztak egyből, milyen unszimpatikus lépéseket sikerült tenni? Kicsit hosszabb bejegyzés, tanulságos példákkal:

Kezdjük az eddig előkerült "csontvázakkal":

- Mirkóczki Ádám, Eger újonnan megválasztott polgármestere talált 500 millió kifizetetlen számlát, ergó, valakinek lóg a város nettó félmilliárd forinttal, ami azért elég sok gombócnak is. Mellette talált egy 100 milliós követelést, amit egy régen átadott beruházás kivitelezői követelnek, plusz a Volánnak is lóg a város visszamenőleg 215 millió forinttal. Emellett a Modern Városok Programhoz kell 7 milliárd forint, hogy be lehessen fejezni a fejlődéseket. Plusz, ami várható volt, hogy önkormányzati cégek pumpálták a propagandakiadványokat, de szerencsére ennek vége.

Az egri városháza homlokzata (Fotó: hello-tourist.hu)

A Modern Városok Program azonban nagyon érdekes: a Kormány és a megyeszékhelyek együttműködése, amit a kormány hirdetett meg, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre olyan pontokban is, amik jó távol vannak Budapesttől. Ezek a fejlesztésekre nagyon úgy tűnik, hogy a kormánynak nem volt előkészítve pénze, hanem mindössze belebegtette az egészet, és úgy köttette a szerződéseket az önkormányzatokkal, hogy azok kénytelenek voltak bevállalni az összes projektet úgy, hogy nem fizették ki előre ezt az összeget hanem szép lassan folyósítják, ezek szerint kényük-kedvük szerint az összeget.

Kérdezem ÉN, hogy a fideszes önkormányzati vezetőknek, akik az előző ciklusban ezt aláírták, belementek, azoknak milyen érzés volt lemenni kutyába a kormányzattal szemben? Milyen volt megaláztatni magatokat?

Amúgy, az expolgi, Habis László tagadja a hiányt, és a fizetésekhez a "polgármester kormányzati kapcsolatait" ajánlja. Nos, valószínűleg tapasztalatból beszél, de az, hogy valójában végig a kormánytól várta a mentőövet, és ezt közgazdászként úgy adja elő, hogy Ő megcsinálta Eger költségvetését. Hát meg, remélem, anyagilag és büntetőjogilag is felelni fog ezért.

- Pécsen is zajlik az élet, ott csak a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit (!!!!) Nkft vezetője lett azonnali hatállyal visszahívva, miután kiderült, hogy a Rádió1-el (Vajna papáé volt, ugye), lazán kötött egy 210 milliós szerződést. Erre természetesen nem volt joga, ehhez közgyűlési hozzájárulás kellett volna, amihez az alapból több sebből végző Páva-éra alatt se tudtak átvinni. Itt az új polgármester már kijelentette, hogy amennyiben vagyoni hátrány éri a várost, akkor ezért bizony, bíróság előtt kell felelni az immár ex-ügyvezetőnek.

A Zsolnay épülete (Fotó: baranyavar.hu)

Úgyhogy szép lassan dőlögetnek a csontvázak, látszódik már egy-két dolog, hogy azért nem minden annyira egyszerű, ahogy azt a királyi tévén mondják.

De az ellenzéket se kell félteni, főleg, hogyha hibákról van szó:

- A kilencedik kerületben Baranyi Krisztina végre elfoglalhatta a polgármesteri széket (ugye senkit se lep meg, hogy már most talált 20 milliós kintlévőséget?) de a helyi Momentum már most betámadta, amiért Jancsó Andrea nem kapott alpolgármesteri pozíciót. Ezt is nézzük meg egy kicsit alaposabban, hogy hol szaladt bele ebbe a Momentum, és miért kommunikálják elég pocsékul:

A IX. kerületben érte el az egyik legjobb eredményét a Momentum az EP választások alatt, ezzel látható volt, hogy a kerületben nagyon jó háttérbázissal rendelkezik, és sokat akar a szarka-elven megpróbáltak még többet. Ebbe a dologba köpött bele Baranyi, aki természetesen elindult függetlenként a helyi Momentumosok ellen, és nyert is. Miután az utolsó pillanatig nem támogatták Baranyit, csak a Kutyapártosok. Ezek után miért meglepő, hogy nem kapnak egy alpolgármesteri pozíciót sem? Hiszen a belső ellenzékét alkották Baranyinak, aki mögé akkor se álltak be teljes mellszélességgel, miután az megnyerte az előválasztást. Azzal pedig, hogy a nyilvános első ülésen belegázoltak a polgármesterbe, sértettségből, az pedig egy elég hisztis hozzáállás, nem illik egy profi politikai párthoz, ráadásul sikerült egy olyan egyéni performanszt lenyomniuk, hogy maga a Fidesz is csak bólogatni tudott hozzá. Az pedig, hogy csöndben van a pártvezetés, az azt jelzi, hogy nagy súlya van a IX.kerületnek a pesti vezetésben, azonban biztos, hogy hosszú távon ez így biztosan nem lesz járható út.

- Ráadásul, a Momentum vezetősége is hibázott egyet, mégpedig rutintalanságból. Megbízott szó nélkül a külföldi pártcsaládjuk összes résztvevőjében, és kiállt a romániai USR és a szlovákiai SPOLU mellett a helyi választásokon, a magyar jelöltekkel szemben. Ezt arra hivatkozva tették, hogy garantálva látják a pártok kisebbségi programjában azt, hogy a magyar közösség érdekei is megjelennek bennük. Nos, ez egyszerűen nem volt igaz. Ezt, utólag Fekete-Győr András is beismerte. Ez egy akkora öngól volt, hogy rég rúgott magába ekkorát a párt, ráadásul mindezt a szakértelem hiánya okozta. Abban egyetértek velük, hogy lehet olyan, nem magyar jelöltet állítani, akik vállalják a magyarság igényeinek a képviseletét, azonban ez jelenleg egyik pártnál sem áll fenn, mint lehetőség. Ahogy ugyanis a többségnek is együtt kell élnie, ezért a kisebbségnek is a többséggel, tehát érdeke mind a két félnek a másik érdekének a képviselete. Ez azonban, egy másik cikkben talán kifejtem egyszer,de sok sok év múlva fog csak megvalósulni.

Az MSZP-t se kell félteni, azok után, hogy jót tenne nekik egy "Lack of Lackner", de a 22. kerületi tagjai nettón letárgyalták a maguk megállapodását a helyi Fidesszel. Ugye, milyen jó emberei vannak az MSZP-nek? Ennyi erővel engem is indíthattak volna képviselőnek, hogyha semmilyen ráhatással nem bírnak a sajátjukra. Velem biztos jobban jártak volna, én nem engedtem volna az elveimből egy alpolgármesteri pozícióért. De a bizalmi poziba levő 22. kerületi képviselő természetesen nem vette zokon, hogy éppen a helyi összefogás ellen kell szavaznia és dolgoznia.

És egy búcsú, de ez a kormánypárttól:

Egészen nagy szellemi ámokfutást rendezett Borbély Lénárd a Facebookon. A csepeli polgármester telesírta a sajtót, hogy amennyiben Ferencvárosban nem épül meg az atlétikai stadion, akkor bizony Csepelen nem lesznek felújítások. Úgyhogy, lehet rettegni a gonosz Karácsonytól, hogyha lefújják, akkor azzal Csepelt meg fogják alázni és tönkre is teszik.

A csepeli hév végállomása (Fotó:tripsinthecity.blog.hu)

Kedves Polgármester úr, a csepelieknek nem lehet igénye a felújításra anélkül, hogy nem szeretnék az Arénát a ferencvárosiak? Kérdezlek én, hogy a csepeli hév felújításának mi köze van egy hónapig tartó világbajnoksághoz, hogyha a HÉV utána is járni fog? Ugye, hogy semmi? Igény pedig van rá anélkül is, ahogy a gyaloghídra is, és a Kis-Duna kotrására is, de neked pedig az lenne a dolgod, hogy ezeket az igényeket sikerrel közvetíthesd a kormány felé. Az pedig, hogy a csepeli sportpálya felújítatlanul pusztul a kerület belsejébe, az biztos nem zavar, kedves polgi, igazán kezdeményezhetnéd annak a felújítását is. Mert az köztudott és teljesen egyértelmű, hogy ez a város nem fogja eltartani a tervezett arénát, és így a rá költött forintok mind mind pénzégetés mesterfokon. 

De a fejlesztésekre szükség van, úgyhogy, hajrá Lénárd, valósítsd is meg őket. Vagy mondj le, hogy képtelen vagy rá. Ennyi. 

A konzervatív országokban gyakran uralkodnak konzervatív nézetek, amelyek abban az esetben is részei a mindennapoknak, hogyha régen elhaladt felettük az idő. A világban erre számtalan példa van, ilyen a saríában a megkövezés például. Nyugat-Európát azonban szerencsére elkerülik a vallási fundamentalisták, és ennek esélye sincs, hogy esetleg gyökeret verhetne a közösségünkben, így a gondokat magunkban kell keresnünk.

Most kereshetnénk nemzetközi statisztikákat, de őszintén, úgy gondolom, hogy tök fölösleges lenne. Ugyanis először mindenkinek a saját háza táján kell szétnéznie, így nekünk, magyaroknak is.

Nagy kört futott a hazai közösségi életben Orosz Bernadett története, akit a saját, amúgy katonatisztként dolgozó (ex)párja vert gyakorlatilag felismerhetetlenné.

Ez olyan dolog, amely mellett nem mehetünk el szótlanul, ugyanis nem csak őt érinti az országban ez a probléma, hanem sokkal mélyebben gyökerezik, és állami szinten ez ellen úgy tűnik, hogy nagyon keveset teszünk.

Ez egy tény, és ez egy rohadt dolog, mert ma Magyarországon a szociális szférában rengeteg olyan tragédiát lehet látni, amely egy erős szociális hálóval simán megelőzhető lenne. Ezt a felelősséget az állam vagy nem tudja, vagy nem akarja a megfelelő szinten kezelni. A szociális háló dolgozói ugyanis annyi fizetést kapnak, ami 15 évvel ezelőtt talán versenyképes lehetett, és hiába lett ekkora az összeg a megemelés után, az egész ágazat az összeomlás szélén táncol. Ezt pedig sem elfogadni, sem pedig megtűrni nem szabad.

A nők elleni erőszakban minden negyedik nő érintett valamilyen szinten. Ez azt jelenti, hogyha van 8 nőismerősöd, akkor abból 2-t már valamilyen szinten ért erőszak olyan helyről, ahonnan azt nem várta. A nők gyakran teljesen kiszolgáltatva vannak a bántalmazó párjuknak, mert nincs egy olyan, az egész országot lefedő és megtartó rendszer, ami lehetőséget adna az azonnali menekülésre egy ilyen kapcsolatból.

Amennyiben Te, aki ezt olvassa, egy ilyenben élsz, nincs időd várni, azonnal hívnod kell segítséget, mert a helyzet magától NEM FOG MEGVÁLTOZNI!!!! Ide kattintva tudsz ezekről tájékozódni!

Fotó: 24.hu

A verbális bántalmazástól kezdve a lelki terroron át a fizikai erőszakig számtalan formája van ezeknek az erőszakoknak, amelyet senki sem köteles eltűrni! Ha pedig az ország társadalma úgy áll hozzá, hogy ez nem az Ő dolga, és közömbösen elfordítja a fejét, az nem lehet megoldás, és nem is helyes cselekedet. Az erőszak ugyanis soha nem magánügy, hanem a legnagyobb közügyek egyike. Mindenkinek alapvető joga (igen, alkotmányban garantált) hogy emberhez méltó életet élhessen, és ebben az államnak kötelessége segíteni. Az erőszak ugyanis soha nem lehet magánügy.

Azonban, még mindig nincsen elrettentő szabályozás:

- A családon erőszak legsúlyosabb esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Itt az első gond, hogy büntethető, és nem az, hogy automatikusan büntetendő. Mégpedig ez lehetőséget nyújt a bíróságoknak, hogy mérlegeljenek, esetleg a tettesnek, hogy az áldozatot fenyegetve a büntetőfeljelentés visszavonását érje el. Ez nem várhat tovább.

- A távoltartási végzés megszegőivel szemben is letöltendő börtönbüntetést kellene alkalmazni. Ez az egy mód arra, hogy valóban biztonságba lehessen tudni a bántalmazott felet.

- Létre kellene hozni egy olyan megújított ellátórendszert, ahová azonnal fel tudják venni a bántalmazottat és a gyermekeit. Azonnal, és mindenfajta felvételiztetés nélkül. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy ezek a házak telt házzal üzemelnek, és nincs elég férőhely új felvételekre.

Ameddig a Fóti Gyemekvárosról sem a szakmai hírnév kerül be a híradásokba, hanem a megszüntetésével kapcsolatos hírek, addig óriási baj van!

Cselekedni kell, ezt várjuk a megválasztott képviselőinktől. Akik szintén anyák, apák és gyermekek. És értük kell dönteniük, és ráncba szedniük az egész intézményrendszert.

Az önkormányzati választásokkal nagy változások előtt áll az ország, hiszen olyan helyek szabadulnak ki a pártbeli uralmak alól, ahol évek óta vajmi kevés törődés esett az emberek érdekeivel. Kérdés persze, hogy az országos politika ettől milyen irányt fog váltani, hiszen elvileg nincs ráhatása ugye a parlament életére. Viszont, az egy örök érvényű tény, hogy minden változás alulról indul, és ezek a folyamatok elindultak, kérdés, hogy hova fognak vezetni.

A budapesti eredmény. Fotó: ma7.sk

Az, hogy mi történik, az kérdés. A jövőbe nem lehet látni, mindössze fel lehet rá készülni, és a pártoknál elég jól látszik, hogy bizony komoly helyezkedés indult el:

A jövő kérdése, hogy az ország az EUn-n belül kell, hogy maradjon, ez egy közös pont. Főleg azokban az időkben, amikor az unortodox politikát átvevő jegybankelnök szerint az euró bevezetése történelmi hiba volt, és szabadulni kellene tőle, akkor fontos, hogy az egységes európai értékek melletti kiállás legyen az elsődleges szempont. A Momentum ilyen téren belehúzott, az EP-n belül markánsan közösségi álláspontot képvisel, de úgy, hogy közé vegyítik a magyar érdekeket is. A DK ugye a kampányban húzott európait, ennek is köszönhető a kiemelkedő szereplésük.

De vajon mindenhol így állnak a jövőhöz?

Nem, sajnos itt is vannak olyanok, ahol az emberek nem tanulnak a múltból. Egyértelmű, hogy a változást az az elégedetlenség indította el, hogy a hazai politikai elit az egész társadalmat egy modern feudális rendszerré butította le, ahol ha a rendszer kegyeltje vagy, akkor arany életed lesz, ellenkező esetben pedig old meg az életed, ahogy tudod, de lesz egy kis ellenszél, hiszen előbb a sajátjainknak kedvezünk. Nos, ezek több olyan ügyet gördítettek, mint például a ferencvárosi parkolási ügyek, de Zuglóban se maradt el az ilyen témájú korrupció. 

Nem véletlenül emeltem ki ezt a két területet, de ezen felül nyugodtan lehet mondani Békés megyét, ahol ugye a Simonka-klán az elosztó, vagy ilyen volt Mengyi bácsi is Borsodban. A New York Times is írt arról, hogy Fejér megye bizony Orbán szűkebb hazája, ott ő osztja a lapot.

De a Fővárost érintő ugyekben ez azért mégiscsak kicsit fontosabb. Nos, úgy tűnik ugyanis, hogy a budapesti MSZP nem igazán érti az idők szavát. Azokét, akik arra figyelmeztetnek, hogyha fideszesebb leszel a fideszes politikusnál (értsd, hogy lopsz, ahogy ők is tették), akkor bizony nagyon gyorsan ott találhatod magad, amit vidéken bűzös pöcegödörnek neveznek.

Ugyanis, az MSZP és politikusai valami miatt nem úgy tűnik, hogy a problémák megoldásán és felgöngyölítésén fáradoznának, hanem épp ellenkezőleg, olyan dolgokat akarnak átrugdosni a vezetőségen, amikről amúgy a nép közölte, hogy ezekből kurvára nem kér. Ilyen volt az első ilyen húzás, hogy Baranyi Krisztina nem kapott bizottsági helyet a fővárosi közgyűlésben, noha talán a legnagyobb legitimitással rendelkező fővárosi politikus, aki függetlenként indulva, előválasztást, aztán választást is nyert azzal a szlogennel (és tettekkel is, by the way), hogy nincs kompromisszum a korrupcióval. Ezzel szemben az MSZP, ahelyett, hogy egy fiatal és tehetséges politikusnak biztosított volna helyet, betette oda azt a Pál Tibort, aki gyakorlatilag koalícióban a Fidesszel lopta szét az önkormányzati kasszát. Megismétlem, az MSZP egy hót korrupt kádert ültetett egy fiatal helyett újra pozícióba. Bár lehet hogy azért, mert nincs tehetséges fiatal politikusuk (ezen nem lepődnék meg), de az, hogy úgy bejelölték oda, hogy a tag még kompenzációs listáról se jutott be a kerületbe, annyira elegük volt belőle, az azért tényleg durva.

 És valóban durva, a Momentum azonnal jelezte, hogy ez nem oké, Soproni Tamás, a párt VI. kerületi polgármestere azonnal reagált, a helyszínen és kommentben is, hogy a párt a saját tagjai közül egyet visszaléptet Baranyi javára. Nagyon nagy hiba, hogy ezt nem az MSZP kommunikálta, hogy a legitimációval rendelkező Baranyi javára lépteti vissza Pált. 

A másik ilyen, hogy Horváth Csaba, miután megkapta a zuglói polgármesteri tisztséget, egyből rombolni akarta az átláthatóságot, amit a független Átlátszó szellőztetett meg. Bár ő ezt rágalomnak nevezte, és szerinte a döntés a kerület érdekét szolgálta volna, valami miatt mégsem került bevezetésre a módosítás. Horváth Csaba ezek után arra készül, hogy keresztülvigye a zuglói parkolási szerződések megújítását, egy olyan "ismert" üzletemberrel, akit a bíróság jogerősen elítélt parkolási csalásért. Érted, a szoci polgi a csalóval bizniszelne. Ez a kemény, nem a metál. És ez az, amiről Puzsér is az egész kampány alatt beszélt.

Az országos MSZP mindeközben mintha erről tudomást se venne. Mintha nem tudnák felszólítani Horváth Csabát, hogy álljon el a közbeszerzéstől, vagy nem tudják kizárni Pál Tibort a pártból? Lacknert sikerült, de előtte azért beválasztatták a közgyűlésbe. 

És a végén felteszem a találós kérdést:

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke vajon mit vár a jövőtől? Hogy egy ilyen szintű balfaszkodást a választók el fognak nézni? Megérti-e az MSZP, hogy változás történt, meghallja-e az idők szavát?

Szlovákiában újra parlamenti választást fognak tartani, és erre mostanság fog lezárulni a listaállításnak a határideje. Ebben a legértékesebb a magyar pártok helyzete, hiszen a felvidéki magyar közösség száma a szlovák teljes népességhez képest még mindig nagyon jelentős (kb 600ezer ember beszéli anyanyelveként az 5,6milliós lakosságból), azonban a parlamenti képviseletét több probléma is hátráltatja.

A magyar szavazatokért jelenleg 2 nagyobb párt, az MKP és a Most-Híd verseng, olyan kisebb pártok mellett, mint az MKDSZ, vagy az Összefogás. Az MKP az a  párt, amely a Mečiar-i éra után három nagy párt összefogásából született, azzal a céllal, hogy stabil képviseletet biztosítson a magyarságnak. Ez egyrészt nagyon jól működött, hiszen a megerősödött párt stabil tagja volt a kormánykoalíciónak, másodsorban jó viszony alakult ki hazánk és Szlovákia között. 

Ez az idilli viszony azonban nem tartott sokáig, ugyanis Szlovákiában lezajlott egy olyan folyamat, ami itthon is megváltoztatta a politikai palettát. Csak ott a baloldalon, a sok párt beleolvadt a Robert Fico vezette SMER-be, aki a centrális erőtérnek köszönhetően azóta meghatározó szereppel bír a parlamentben, és ez visszavetette a jobboldali pártok népszerűségét.

De mi a különbség a Híd és az MKP között?

Bugár Béla, fotó(most-hid.sk)

Ez a név sok felvidéki magyar számára a politikában való hitet,vagy csalódást jelenti. De miért Bugár? Bugár Béla az MKP elnöke volt, sikeres politikus,a magyar párt gyakorlatilag legerősebb húzónevévé vált. Azonban, a kormányból való kikerülése után Bugár Béla vezetésének problémája akadt, ugyanis egy tisztújítás során nem választották meg újra az MKP elnökévé. És itt olyat tett Bugár, ami itthon Gyurcsány Ferenc-i szint volt. Kilépett az MKP-ból, és megalakította a Hidat, mint egy szlovák-magyar vegyespártot. Az elképzelés amúgy nagyon helyes, szerintem is szükséges, hogy a kisebbségi magyarok a többséggel együtt, közösen dolgozzon a jövő felépítésében, azonban Bugár politikai manőverezése joggal vette el a kedvét a magyaroknak a szavazástól:

Koalícióra lépett a Fico féle baloldallal, és a nacionalista szlovákokkal, a Slota-féle SNS-el. Ficoék a magyar állampolgárságot felvevőktől megvonták a szlovákot, amit a koalícióban nem adtak vissza, valamint a tankönyveket a nacionalista szlovákoknak adták ki. Gyakorlatilag mindent megtettek azért, hogy az asszimiláció felgyorsuljon. 11 évvel ezelőtt volt, hogy a dunaszerdahelyi szurkolókat az állami rendőrségagyba-főbe verte, ez se lett kivizsgálva.

Bugár ezután gyakorlatilag önmagát ásta el, mert bár pártja folyamatosan parlamenti volt (5% a küszöb az északi szomszédnál) de most veszélybe került, hogy a vegyespárt kiesik a parlamentből. Bugár nélkül az MKP nem ugrotta meg ezt a küszöböt (4,8% körül volt), mert a szavazók egy része a Hídra voksolt, a többi pedig szavazni sem ment el. Az új helyzetben azonban a Híd és az MKP egyesülésről tárgyalt, ami a Híd szlovák tagjaiban váltott ki elismerést (akik hittek abban, hogy ahol dolgoznak, az egy vegyespárt) és sorra lépnek ki a pártból. 

Ezt a sikertelen násztáncot unta meg a felvidéki magyarság aktív közéleti szereplői, mint a gombaszögi tábor szervezője, Orosz Örs, és megalakították az Összefogást, ami a felvidéki magyar szervezetek összefogását hirdették. Tárgyalásra hívták az összes parlamenti választáson rész vevő magyar pártot,hogy alkossanak egy választási koalíciót, hogy a magyarok ne essenek ki a parlamentből. Egy feltétel volt: Bugár Béla a múltja, Jakab Elemér a valószínűleg hamis diploma, valamint Bastrnák Tibor, Komárom kudarcot valló ex-polgármestere nem lehet rajta a listán. Ezt a listát, a Híd gondolkodás nélkül elutasította, noha a közösség érdeke lenne egy erős magyar érdekképviselet, addig Bugár Béla úgy gondolja, hogy ez az érdekképviselet nélküle nem jöhet létre. 

Kik az Összefogás szereplői?

Azok, akik nem voltak benne a kormányon lévő MKP-ban, valamint a Hídban sem, mégis aktív közéleti szerepet vállalnak. Orosz Örs, aki a gombaszögi szervezéssel lett híres,  sikeresen együttműködik a többségi szereplőkkel is, például a lőcsei honvéd szobor rekonstruálásában, szóval nem egy háttérből feltűnt mozgalomról van szó. 

Az Összefogásnak az elképzelése pozitív, hiszen egyértelmű, hogy a megosztott magyar szavazatok óriási problémát jelentenek. A megosztott szavazatok miatt a magyarság a részarányánál jóval kisebb mértékben van képviselve. A nagy képviselet Bugárnak a saját politikai karrierje miatt nem érdeke, de a megosztott szavazatok miatt az MKP se képes a teljes magyarságot lefedni. A két oldal, a múlt miatt semmiképpen sem képes tiszta lappal indulni: 

- Az MKP-ra rásütötték Orbán támogatását, mint etnikai párt

- A Hídra pedig a nemzetárulást, azok után, hogy hozzájárultak Robert Fico uralmához.

Egyik se egy jó gesztus, hiszen a felvidéki magyar politika teljesen elkülönült a hazaitól, és ezért ott más a dolgok fekvése. Az etnikai politizálás a XXI. században nem biztos, hogy a legjobb megoldás, de a teljes kizárása szintén nem fog sikerre vezetni. 

Az Összefogás emblémája. Fotó: Mandiner.hu

Kérdés, hogy mi lesz a választáson?

El fog bukni a Híd? Ha igen, akkor kétlem, hogy Bugár Bélának lehet visszaút. A Kuciak-gyilkosságba keveredett Kočnerrel való kapcsolata biztos, hogy nem hoz szavazatot se neki, se a pártnak, de emellett továbbra is kérdés maradt, hogy az MKP egyedül nem fogja megugrani a küszöböt. Az öt párt közül csak a Híd és az MKDSZ utasította el az összefogást. Ez sok mindent elárul, hogy ki tervez előre a jövőre.

Az önkormányzati választások után eléggé érdekes eljátszani azzal a gondolattal, hogy vajon a pártok milyen szerepet játszanak egy városéletének az alakításában. Ugye tudjuk, hogy a párt és a helyi érdekek gyakran nem esnek egybe, hiszen ahány település, annyi elképzelés, de ez az országos szinten általában nem sikerül ilyen tarkára. 

A legfontosabb, hogy a közhiedelemmel ellentétben a magyar települések nagy részében független a polgármester. Ennek azaz oka, hogy a hazánkban lévő 3179 településeire nincsen annyi tag, hogy a pártok minden hová saját embert delegáljanak, plusz sokkal jobban ismeri egy helyi ember a helyi kistelepülések ügyeit, mind egy tótumfaktum, akit a párt valahonnan odaküldött. Tehát, azt kijelenteni, hogy a magyar települések nagy részében fideszes, vagy ellenzéki a polgármester, az nem igaz.

De miért nem működik ez a nagyvárosokban?

Spoiler: Működhet.

Röviden, az a probléma, hogy minél nagyobb egy település, annál nagyobb a pártosodás lehetősége. A mai pártok nagy része úgynevezett ernyő, vagy gyűjtőpárt, ami gyakorlatilag azt jelenti,hogy nem egy szűk rétegre összpontosít, hanem egy párthoz tereli a nem teljesen megegyező, hanem hasonló gondolkodású embereket is. A legnagyobb hazai ilyen párt a Fidesz, ezt a nagyságot már néppártnak is lehet nevezni.Rajta kívül ugyanis a jobboldalon másik marginális szereplő nincs. A baloldalon ilyen pártkonglumerátumot nem találhatunk, ott sok kisebb párt található, ilyen ugye az MSZP-től kezdve a Párbeszéden át a DK-ig. Ha centrista pártot kellene keresni, az itthon a Momentum, az LMP, és a Jobbik. Ezekre a pártoknál ugyanis nem csak jobboldali vagy baloldali elemeket lehet felfedezni, hanem egyik-másik oldalról is felvállalnak elveket/érveket, amivel ugyan nagyobb területű a szavazóik esése, viszont hátrány, hogy inkább több az elszavazó, aki ezekkel és azokkal az eszmékkel nem ért egyet. Mindenesetre az is kijelenthető,hogy totálisan 50-50es árt nincs hazánkban, egyik-másik oldalra mindegyiknél elcsúszást lehet látni.

A nagyvárosoknál viszont már érződik a pártok jelenléte, és ez abban is állhat,hogy karrierként politikusok itt-ott felbukkannak, ahol sokkal inkább a személyes karrier kerül előtérbe, a függetlenek pedig nehezen kerülnek előtérbe.

Mi a jobb, a független, vagy a pártkatona?

Ez egy olyan kérdés, mint a tyúk-tojás problémája. A pártkatona be van kötve a központhoz, tud pénzt hozni, viszont a független lehet, hogy hasznosan is el tudná költeni, mert tudja, hogy helyben hol van rá szükség. Ez attól függ, hogy egy párt helyi szinten mennyire szervezett.

A hazai vidék például ezért sikeres, kisebb településeken könnyebb az ismerős szakembereket egy csapatba fogni, mint egy több ezres nagyvárosban. Ez azonban ott sem lehetetlen, mindösszesen a szakértőknek nevezett pozíciók manapság annyira el vannak korcsosulva, hogy leginkább korrupciós kifizetőként funkcionálnak, lásd Ferencvárost, ahol az újonnan megválasztott Baranyi Krisztina éppen a héten bontotta föl ezeket a kasszaszívó korrupciós szerződéseket. 

A ferencvárosi városháza (fotó ferencvaros.hu)

Vona Gábor egyik javaslata volt a vlogos érájában, hogy önkormányzati szintről el kellene tüntetni a pártokat. Most egy picit vonatkoztassunk el attól, hogy kicsoda is Vona Gábor (kilépett a Jobbikból is) és csak az elképzelés mögé nézzünk be egy picit:

- Pártok nélküli önkormányzatiság. Nos, ha lebutítjuk, az EU is így jelenik meg itthon. Hiszen, sehol se találkozol a biztosokkal, a képviselőkkel, az, hogy Európai Néppárt, vagy Renew Europe (magyarul nincs is elfogadott név) az emberek 99%-a számára definiálhatatlan fogalom. Mégis, a sorsok, a döntések a parlamenten és a bizottságokon keresztül dől el, és nem azon, hogy az adott állam politikájában mit mond, vagy mit szeretne. Ezt mondjuk fontos lenne, hogyha tanítanák az iskolában, de természetesen a közoktatás szervezőinek nem érdeke a tudatos állampolgárok nevelése. Erről talán egy másik cikk majd szólni fog.

Ha mondjuk kitiltanánk a pártokat abból, hogy helyi ügyekhez hozzászóljanak, akkor egy oldalról a szubszidiaritás elve érvényesülhetne, de másik oldalról sérülne a közvetett demokrácia. Biztos, hogy a független emberek sokkal nagyobb respekttel rendelkeznek, de ezt nagyobb városokban már sokkal nehezebb megszerezni. Ráadásul, ember legyen a talpán, aki tényleg ismer egy megyei jogú várost kívül belül, ez sokkalta igazabba  fővárosra. Ezért úgy gondolom, hogy a településeken a népesség növekedésével ez az elképzelés nem, vagy csak sokkal nehezebben valósítható meg.

Független embereket biztos, hogy könnyebb ellenőrizni. A párt ugyanis, ahogy egyfajta ernyő az embereknek, gy egyfajta búvóhely is, hiszen a tömeg támogatását maga mögött tudva sokkal nehezebb ellenőrizni és átláthatóvá tenni egy-egy beruházást. Biztos, hogy a teljes átláthatóságra lenne igény, de másik oldalról (és itt általában korrupció van a dologban) erre nyilvánvalóan nincs ekkora lelkesedés.

A párttalan önkormányzatiság másik nagy gondja a kormányzattal való együttműködésben rejlik. A mai hatalomgyakorlás ugyanis sajnálatos módon nem úgy működik, hogy megkérdezik, hogy mire van szükség, és aztán ez megépül, hanem képmutató módon, felülről megmondják,hogy itt most ez lesz és utána másra nem adnak pénzt. Ez a recept egyáltalán nem új, Seneca is megírta, hogy "Panem et Circenses" és azóta gyakorlatilag itthon is pont ez zajlik. Kérdés, hogy 2040-re a felcsúti stadionnak például mennyi értelme lesz? Ugye?

Egy ideális világban a terv működhetne, de ehhez szükség lenne a jelenleg pártok alapján működő ország teljes átkalibrálására, és a mostani kicsit ilyen poszt-feudális rendszer megszüntetésére. Jelenleg ugyanis a kistérségi képviselő az, aki be van kötve a parlamentben, és tudja a kistelepüléseken lévő embereket képviselni, de ezen a szinten például a pártosodás már olyan következményekkel jár, ami a mindennapi életre is hatással van. Van rá példa: Szabó államtitkár például a hatvani belviszállyal például 20 ezer ember  érdekeit szarta le. Úgyhogy, nagyon vigyázni kell a hatalommal, és ez az a szint, ahol a kommunikáció leggyakrabban elsorvad. Erre a szintre kellene olyan, aki nem kiskirályként viselkedik, hanem tényleg a legtöbbet tudna tenni a vidék fejlesztéséért. De Szabó úr és a hozzá hasonlók miatt is tartunk ott ahol tartunk.

Tehát maga az elképzelés, hogy a párt nélküli önkormányzatiság működjön, valószínűleg önmaga túl radikális, de az biztos, hogy jót tenne az egész pártosodott hierarchiának, hogyha az egész egy kicsit felhígulna, és több beleszólása lenne a független jelölteknek az ország életének az alakításában. Ugyanis, ahogy az előbb is leírtam, az ország településeinek a nagy részét azért még mégis csak ők vezetik.

Az október 23.-ai forradalom és szabadságharccal kapcsolatos megemlékezések kapcsán egy ideig mindenkinek a balhé jutott eszébe. Nem ok nélkül, ilyenkor voltak a legnagyobb tüntetések, ugye, a 2006-os év, a rendőrattak, lovasroham, ezeket a 25+-os generációnak be se kell mutatni. Valószínűleg a képeket mindenki látta. Nos, azóta valamelyest barátságosabbak ezek a megemlékezések, és tényleg nem tudnék egyet se kiemelni az elmúlt évekből, azonban most egy új szereplő tüűt fel..

Idén ugyanis, az önkormányzati választással új szelek kezdtek fújdogálni az országban, de Budapesten legfőképpen és ennek van is pár látható eredménye, ilyen például az ellenvélemények ellen egyfajta mini-diktatúrát hirdető Kocsis (Sára) polgármesterség vége a "nyócban". És itt tűnt fel egy olyan jelenség, ami a szélsőjobbal keveset foglalkozó olvasóknak nagy megdöbbenést okozott. Ugyanis, vonult a Légió Hungária. 

Nos, a nevük alapján elég viccesnek hangzanak, valójában olyan az egész, akár a kór, hiszen kellene a fenének, de ha rajtunk vannak, az sok jót nem vetít előre.

• De kik Ők?

Nos, Légió Hungária tagjai eddig is szélsőséges csoportok szimpatizánsai voltak, akik úgy gondolták, hogy létrehoznak valami újat. És voilá, lőn LH.

A mozgalom vezetője Incze Béla. Ha eddig semmit se hallottál róla, akkor hidd el, hogy veszteni se vesztettél sokat, hiszen ő a magyar szélsőjobb egyik meg nem értett zsenije. Miután kiderült, hogy a politikai palettán túl dilettáns, hiszen csak a jó öreg Zagyva mellé fért el tanácsadónak (emlékszik valaki zagyvára? Ő volt az, aki részegen kiszállt a kocsiból, és a rendőrnek közölte, hogy nem ő vezetett, miközben egyedül volt.). Nos, Bélánk karrierje miután alászállt, elkezdett ideológiákkal foglalkozni, és jelenleg úgy érzi, hogy ő és a bandája lesz a messiás. Ez eddig szép és jó, tudjuk, hogy a magyar közélet páratlan tárházát tudja az idiótáknak kitermelni, de Béla más. Őt ugyanis, sokan követik, amivel az a baj, hogy ők semmire se adnak értelmes választ. Csak fusztrációt.

Ez veszélyes, mondhatná is rá a fideszes plakát, hiszen a Légiósok több, eddig viszonylag elszeparált csendes őrültek egybegyűlt csapatává lettek, és ez riasztóan hathat egy modern társadalom számára. Az, hogy ma fekete ruhákban, alakzatban vonulhatnak egy nemzeti ünnepen, az minimum kétséges, másik oldalról pedig jön a kérdés, hogy egyáltalán miért kell egy ilyet engedélyezni?

Állítólag nem lehet akárki légiós. Ismeretséggel könnyebb bekerülni, anélkül kicsit nehezebb. Lehet, hogy lebutítom, de valójában Incze és a csapat azt vesz fel, akit akar. Ha pedig neki nem tetszik, akkor nem vagy felvéve és ennyi, viszlát.

• Mit akarnak a légiósok?

Nehéz megmondani. Elvileg harcolni a világ ellen, lázadni és normálisnak lenni. Tényleg van náluk egy idiológia, hiszen nemrég együtt vonultak Ungváron a Karpatszka Szics nevű fasiszta szervezettel (Szics= akiket elvileg Horthyék a lengyelekkel együtt lelőttek Kárpátalja elfoglalása közben, tehát ők így kevésbé viseltetnek baráti érzéseket irántunk). Incze úr nagy mágus lehet, ha ezek leültek vele (ezért azért elismerés is jár, hiszen tudni kell egy ilyenhez) viszont kérdés, hogy mit szeretnének csinálni a hazával. Elvileg nem politizálnak, azonban szélsőjobboldalinak határozzák meg magukat (akkor ez mi, ha nem politika?)

"Radical Alliance" white nationalist march in Ukraine's Uzhhorod brought Hungary's "Legio Hungaria", others for what organizers described as a march "against chauvinism, liberalism and capitalism" /2 pic.twitter.com/jUFrDZQR2G

— Oleksiy Kuzmenko (@kooleksiy) 2019. április 14.

Tudjuk róluk, hogy szerintük a sportolás mindig honvédelem. Ezért is szerveztek nacionalista sporttábort, noha azt nem tudjuk hogy a nacionalizmust miben mérik, de az erdőkben járnak, és fontos a beszámolóik szerint, hogy átvegyék a földharc és az állóharc sajátosságait. Ezzel csak az a baj, hogy háború nincs, és úgy tűnik, hogy egy jó darabig nem is lesz kishazánk környékén. Tehát, jön a kérdés, hogy kivel kéne a földön harcolni? Családon belül esetleg, vagy itt is van egy elfojtott fusztráció? Vagy talán nem is kevés?

• Hogy jelennek meg a mindennapokban? 

Egyenként átlagosak, de amúgy se ítélem el őket a politikai meggyőződésükért, ez legyen az ő bajuk. Ami miatt veszélyt jelentenek, hogy önhatalmúlag veszik kezükbe a dolgot irányítását, olyanokét, amikhez egyszer semmi közük, másodsorban pedig törvényesen működnek.

Így járt az Auróra nevű hely, amit mindenki be akart záratni, úgy is, hogyha erre több milliós megvétel történt volna. Az Auróra programjai ugyanis nagyon nyugatiasak és felvilágosultak, ami Budaházy és a köre által kevésbé elfogadható. Nos, ezek után jöttek alakzatba formálódva a légiósok is. Olcsó volt, ők csak egy szivárványzászlót gyújtottak fel. Viszont ha a rendőrség elől aznap így lehetett zászlót égetni, ez komoly problémát jelent. 

Photo of neo-Nazis marching and harrassing Aurora, a Budapest community center run by Jewish youth organization Marom.

They burnt an LGBT flag & sprayed their logo in front of Aurora - ‘Legio Hungaria’.

Police refused to intervene.

Pretty scary.https://t.co/BZbmgzYMDx pic.twitter.com/e9mrRxMxXp

— Szabolcs Panyi (@panyiszabolcs) 2019. október 23.

A Légió természetesen kiadott egy közleményt, ami szerint tűrhetetlen, hogy bárkit is zavar a sétájuk és hogy a szivárvány zászló a modern kor szovjet lobogója ami ugyanazt a pestist terjeszti, ami ellen az őseik, a pesti srácok lázadtak.

Nos, ebből is látható, hogy komoly fogalomzavar van a légió (vagy Incze, a kettő ugyanaz) fogalomtárában, hiszen hirtelen liberalizmusért kiáltanak a vonulásuk miatt, aztán leszovjetezik a modern tudománynak köszönhetően kutatott genderelméletet. Nos, ha igazuk lenne, akkor természetesen gendergulágoknak kellene százával üzemelniük, bár ilyenekről eddig nem tudunk, de a légiósok biztos mutatnak majd párat.

Az pedig, hogy ez ellen a genderes, szabados pestis ellen tüntettek volna 56-ban, az pedig elég sértő a kivégzettekre, másodsorban szintén nagyon komoly szellemi vákuumot valószínűsít.

(Közben próbálok az Inczei gondolatmeneten végigmenni, ha nacionalista vagy, akkor magyar vagy, ha meleg vagy, ha libsi vagy, ha másként gondolkodsz, akkor magyar nem lehetsz... nehéz a gondolatmenet)

Mivel elég fiatal a szervezet, ezért eddig csak egyszer törtek ki, a februári Kitörés emléktúrán, tehát ott is ott vannak, ahogy a Becsület napi megemlékezésen is, amivel természetesen ellent mondanak a saját politikamentes elvüknek (mondjuk, aki Légiósnak áll, attól a gondolkodást el se várom), de ez legyen a legkevesebb baj.

A Légió Hungária vezetője szerint példaként lehet nézni a Werwolf-tervbe, ami a háború végén a náci partizánkorosztály felállítását jelentette. Kérdés, hogy ma ki ellen kell partizánkodni, vagy rejtőzködni, és kit kellene esetleg eltenni láb alól, mire jó ez valakinek? Pont az a válasz erre, amennyire létjogosultsága van ebben az országban a Légiónak: Semmire.

A fiataloknak ugyanis jövőre van szükségük, hogy élvezhessék annak a munkának a gyümölcsét, amit a rendszerváltáskor indítottak el, azzal a céllal, hogy az országunk egy piszkos koszfészekből mára a világ legerősebb gazdaságának teljesen egyenjogú tagjává váljon. Ez pedig sikerült, a szennyszellemiségnek pedig pontosan a történelem szemétdombján van a helyük, ahogy a kiötlőiknek és vezetőiknek is.

Bár alapvetően ritkán írok külföldi dolgokról, de ezzel az esettel újra kivételt kell tennem,hiszen van olyan eshetőség, amelynek köszönhetően a hazai belpolitikában is jelentős dolgokat mozgathat meg az esemény. Alapvetően a téma érdekes és sokrétű, ennek köszönhetően számos neves elemző leírja majd róla a gondolatát, én azonban szeretnék egy kicsit a hazai háttérrel együtt írni a dologról.

Észak-Szíria és a törökök (fotó: debka.com)

Szóval, van ez a fentebb is látható Észak-Szíria, amely gyakorlatilag végig határos a nála sokkal nagyobb potenciállal rendelkező Törökországgal. Azzal a Törökországgal, amelynek  a miniszterelnöke, elnöke (istene) Erdogan, aki köztudottan jó barátságban van a kevésbé demokratikus politikusokkal, de legalábbis jól megérteti magát velük, még akkor is, amikor bizony rendesen belenyúl a levesbe (lásd a ruszki vadászgépes esetet, amikor Putyinnal kellett kibékülni, azért ahhoz is tudni kell). A szíriai polgárháborúból ez a vidék szállt ki a leghamarabb, köszönhetően a saját, önálló milíciával rendelkező kurdoknak, akik némi nemzetközi segítséget követően kiverték az Iszlám Államot a területről, és gyakorlatilag teljesen ellenőrzésük alá vonták a régiót. A konfliktusnak, bármennyire is furcsa, ez az alapja.

Ugyanis, a kurd nép az egyik legnagyobb olyan nép, amelynek nincs önálló állama, és létezésért mindennapos harcot kell vívnia azokban az országokban, ahol élnek (Törökország, Szíria, Irak és Irán). Ebből természetesen a legtöbben Törökországban élnek, ahol a teljes népességnek több mint a 20%-át adják, és ebből az okból a török vezetés a legkevésbé sem szimpatizál velük, és akkor nagyon finoman fogalmaztam. A kurd vidékeken az elnyomás teljesen mindennapos, igazából csak néhány éve van a kurdoknak joguk ahhoz, hogy használják a nyelvüket, vagy esetleg alapítsanak egy politikai pártot (ami azonnal be is került a török parlamentbe, by the way). Miután minden csoda 3 napig tart, és Erdogan unortodox politikájának köszönhetően az ország gazdasága hanyatlóban van, ezért szükséges volt egy olyan, belső ellenségkép megtalálása, akit nyugodtan lehet démonizálni (ismerős esetleg? Náciknál: Zsidók, Kommunistáknál: Imperialisták, itthon: Soros, vagy a civilek) , sőt akár fegyverrel is lövetni, és ebbe a képbe a helyi kurdok tökéletesen beleillenek. Noha őket se kell félteni merényletek ügyében, még mindig jóval kevesebb problémát okoznak ők a török államnak, mint a török állam nekik.

Kurdok Szíriában, fotó: Haaretz

A szíriai kurd kisebbség győzelme, ugyanis, elég jól mutatott a határ túloldalán, amit viszont a török vezetés nem nézhetett ölbe tett kézzel, így 2018-ban egyszerűen átlépték a török seregek az országhatárt (Törökországnak van az USA után a legnagyobb hadserege a NATO-ban) és éket vertek a kurdok által irányított országrészek közé. Ennek természetesen katonailag semmi értelme nem volt, a kurdok kiszorultak, a nemzetközi jog által Szíriának elismert területre való betörés ellen maga Szíria is tiltakozott, de természetesen nem volt eszköz arra, hogy bármit is tegyenek ellene. 

Nos, miután az Iszlám Állam totális vereséget szenvedett, ezzel a kurd milicisták jelenlétének és a török gazdaság további süllyedésének furcsa együttállása arra kényszerítette Erdogant, hogy újabb területeket vonjon az ellenőrzése alá, azzal az indokkal, hogy legyen hova hazaköltözni a menekülteknek(!),  ezzel is elterelve az ország gazdasági és demokratikus problémáiról a hazai közönségének a figyelmét. Szerencséje van azzal is, hogy az USA elnöke a végtelenül buta Donald Trump, aki egész egyszerűen nem hitte el, hogy Erdogan további akciókba fog kezdeni, és naivan nem emelt ellene kifogást. Sok mindent elárul Trump megítéléséről, hogy a török elnök egyszerűen a kukába dobta az amerikai elnök levelét, amiben a támadás leállítását kérte. A támadás leállításához az amerikai kormány tagjainak a Törökországba való érkezése mellett kellett még a német kancellár és a francia elnök komoly diplomáciai közbelépése. Ennek az eredménye 5 napos tűzszünet, ameddig a "civil lakosság elhagyhatja a területet".

A baj az, hogy Szíriának ez az a területe, ahonnan az Európát sújtó menekültválság legnagyobb hulláma elindult. Miután Erdogannak valóban rengeteg szír menekültet kell ellátnia, ezáltal egy elég nagy zsaroló potenciál van a kezében, amit rendszeresen ki is használ az EU felé, újabb és újabb segélyek küldését kényszerítve ki a közösségtől. Ez pedig, ki ilyen ki olyan indokkal, de rendkívül ellentétes viszonyt vált ki a tagállamokból.

Az egyik oldalon természetesen mi állunk, és a külügyminiszterünk szerint a török offenzíva "nemzeti érdekünk". Nos,az, hogy a török elnök magamutogatása és kurdellenessége magyar nemzeti érdek lenne,azt nem csak én nem, hanem az átlag normálisan gondolkodó emberek sem gondolják így. Csak azért, mert kurd, valakit lelőni (sőt, már lelőni bárkit is) elég dilettáns dolog, és biztos nem lehet nemzeti érdek. Az offenzíva pedig el tud indítani egy olyan menekülthullámot, amelyet simán rázúdíthatnak a törökök a görögökre, onnantól pedig csak dominóhatáson műlik, hogy eljut-e ez a határig (igen,eljut). Senkinek nem hiányzik, főleg nem Nyugat-Európának, hogy újabb milliók induljanak meg feléjük. Ugyanis, bár szeretjük ezt hangoztatni, hogy de, azonban hazánk nem célja a menekülteknek, ezért ide egy darab se jönne, maximum átutazna rajtunk.

Kurd kisfiút emelnek át a magyar határkerítésen. Fotó:scoopnest.com

Pontosan tudja ezt például a kormányunk legnagyobb külföldi szövetségese, az olasz Salvini is, aki szerint minden áron meg kell akadályozni, hogy a török csapatok tovább nyomuljanak, ezzel pedig távozásra kényszerítsék a helyieket. Noha kevés közös pontom van Salvinivel,ebben teljesen igaza van, hiszen a végállomás Róma, Párizs és Berlin lenne, amitől a nagy európai országoknak már most borsódzik a hátuk. Kérdés, hogy gazdaságilag mi lesz a következő lépés, és a sértett amerikai elnök egyenesen a török gazdaság lenullázásával fenyegette meg Erdogant, hogyha nem lesz leállítva az offenzíva, de az egységes európai szankciók például biztos, hogy be fognak következni. Közös EU-s álláspont hála nekünk, nincsen, ugyanis olyan mértékben vagyunk a török elnök diktatórikus kormányzásának a rajongói, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül mindent megvétózunk, ami esetleg elítélné a török támadást. Sőt, még lehetőséget is adtunk Erdogannak, hogy a házi alapítványa Ferencvárosban nyithasson egy iszlamista magániskolát (Erdogan ugyanis saját bevallása szerint is iszlamista politikus), és hirdethesse az igét a keresztény Európa szívében.

Erdogan a manzikerti csatának a 947, évfordulóján tartott beszéde közben.1071-ben az előretörő muszlim csapatok megsemmisítő vereséget mértek a bizánciakra, ezzel pedig az iszlám megkapaszkodott Anatóliában. Fotó:aa.com.tr

Tehát, nem látunk mást, mint egy gazdasági recesszióba zuhanó állam vezetőjétől egy kétségbeesett próbálkozást arra, hogy népszerűséget szerezhessen, ezzel azonban felvillantja egy erőteljes dominóeffektus lehetőségét is, ami viszont egész Európa életére hatással lenne. Valamint egy képmutató hazai hozzáállást, amivel sikerült újra elszigetelni magunkat a fejlett európai országoktól.