Kis hazánkban a legújabb probléma a szemétszállítás, vagy éppen annak az elmaradása. Mint ismeretes, kb két hete röppent fel a hír arról, hogy összeomlóban a szállítócég (Zöld Híd Kft), és kérdés, hogy ki fogja elvinni a szemetet, aminek a díját már előre befizették. Kicsit beleástam magam az elmúlt napokban, hogy körüljárjam rendesen a témát. Sok lesz a részlet, de talán segít a megértésben.

Tehát, a Zöld Híd Kft Nógrád nyugati-, Pest megye északi- (precízebbeknek a régi Hont vármegye hazai része) valamint a keleti részén, Dány mélységéig látja el a hulladék elszállítását. A hulladékszállítási díj kiszámítása törvényben van leírva (akit érdekel: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600013.NFM×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT), ezért én a honlapon fellelhető összegekkel dolgozok (http://www.zoldhid.hu/nkft/Kozszolgaltatasi-dijaink/).  Ez alapján a Zöld Híd által ellátott területen az éves hulladékszállítási díj 29.809 forint per kuka. Egy átlagos, 110 literes kuka heti egy űrítésével számoltam. Ebből kellene kigazdálkodni azt az összeget, amely a teljes év alatt felgyülemlett szemét elszállítása során merül fel költségként. Ha 80%-os átlag telítettségű kukákkal számolunk, akkor is 4,5 tonna szeméttel kell számolni háztartásonként. Ha ezt felszorozzuk a honlap által feltüntetett címmennyiséggel, akkor megkapjuk, hogy alsó hangon is 439 296 tonna (!) hulladékuk keletkezik egy évben. A cég 300 alkalmazottal végzi a szállítást, ami azt jelenti anyagilag, ha mind a 300 alkalmazott a garantált bérminimumra van bejelentve (185.000 ft), akkor 666 milliós bérköltséggel jár egy évre. Ez 65 fillér/kg-os költségarányt jelent. Tehát körülbelül ilyen keretek között kellene elszállítani a szemetet. 

De mit mond a piaci ár?

Egy kukásautó fogyasztásáról a legkézenfekvőbb információkat a vezetőtől lehet szerezni, így hát felkerekedtem, és rákérdeztem. Eszerint a napi fogyasztás 60-80 liter gázolaj, ami függ a környezettől, a településtől, tehát sok változótól. Persze ez csak egy autóé, a Zöld Híd lényegesen több járművel szállít. Ehhez hozzájön a hulladék kezelésének és a megsemmisítésének a költsége is. Erről pontos adatot nem találtam, az interneten azonban számos helyen megtalálható a rezsicsökkentés előtti díjtételek is. Ez (az akkori piaci árak) és a rezsicsökkentett árak közötti különbség 22%-os különbség is lehet. (a Szegedi hulladék árai és a Zöld Híd árai szerint). Ezt a húsz százalékot kell minimum évente kitermelni, ami ugye, állami támogatás nélkül lehetetlen feladat.

Tehát, ha a számok nem hazudnak (és akkor csak a bevételekről tudtunk pontos infókat szerezni, a kiadások között sok a kérdőjel), akkor minimum húsz százalékos árrést kell kitömnie a cégnek, és ez a legóvatosabb becslés. Ha a megfelelő állami támogatások elmaradnak, akkor rezsicsökkentés ide-oda, az összes kukáscég csődbe fog menni csődközeli állapotba fog jutni. Mindenesetre a Katasztrófavédelemnek a saját anyagi forrásaihoz kellett nyúlnia, hogy biztosítsa a szemét elszállítását, ami azt jelenti, hogy üzletpolitikailag a Zöld Híd Kft nem életképes. Ez mindenképpen beavatkozást fog maga után vonni, kérdés, hogy az állami hozzájárulás milyen mértékű és milyen formájú lesz. Egy egyszeri tőkeinjekcióval fel tudják tölteni a veszteséges cégeket, de az idő múlásával azok újra el fognak jutni a csődközeli helyzetbe.

Mi fog történni?

Szemmel láthatóan semmi. A szemétszállítás zavartalan lesz, miközben a cégek recsegve-ropogva be fognak omlani. Mivel a hulladék elszállítása közérdek, ezért nem fog olyan eset előállni, hogy esetleg meghalna az ellátás, mert a Katasztrófavédelem közbe fog lépni minden esetben, ahogy előáll a probléma.Bár a Katasztrófavédelmen keresztül lehetősége van az államnak pénzt pumpálni ezekbe a cégekbe, mégsem hiszem, hogy erre a feladatra használnák fel a céget. Egy fék szerepét tudom elképzelni, amellyel majd sikerrel megakadályozzák a pénzügyi összeomlás utáni szolgáltatás megszűnését. Valószínűleg, mint sok más esetben szintén, a felszín alatt fog fekélyesedni a helyzet, mint egy seb, és egyszer nagyon fog fájni.

A vádaskodás, hogy politikai játszma eredménye a kialakult helyzet, nem alaptalan. A Zöld Híd állítása szerint számtalanszor kért segítséget a NKHV-tól (állami kukaholding), ami, bár módjában állt volna, mégsem tett semmilyen lépést a kormány, illetve a katasztrófavédelem beavatkozásáig. A rezsicsökkentéssel vízfejjé fújt bürokrácia útvesztőjében egyszerűen elhalt a cég kiáltása, amely már szeptembertől kongatta a vészharangot. A politikai támadás kereszttüzébe hirtelen Gémesi György, Új Kezdet-es gödöllői polgármester áll, aki betölti a helyi önkormányzatok szemétszállításért felelős társulásának elnöki címét is. Vagyis betöltötte, mert hétfő délutánra beadta a lemondását. A kormánypárti képviselők politikai indíttatásból nyírják a vidéki ellenzék egyik erős emberét, és a megvédésére, valamint a szakmai alapú párbeszéd lefolytatására nem tesznek sok erőfeszítést.

Zárszóként, találtam egy cikket, amely már 2016-ban elővetítette, hogy nem lesz jó vége az egésznek. 2016-ban. Tehát, bőven lett volna ideje a kormánynak, hogy beavatkozzon, és megakadályozza az egészet. 

A magyar felsőoktatás egyik fekete napja felé közeledünk, ez pedig az a nap lesz, amikor a Közép-Európai Egyetem úgy határoz majd, hogy a budapesti képzéseit a jövő tanévben nem fogja elindítani. A miért jutottunk el idáig, és a hol tartunk most, valamint a hova tovább kérdéseket fogom most egy kicsit boncolgatni.

A Közép Európai Egyetem, vagy ahogy mindenki ismeri, a CEU egy budapesti magánegyetem, amely képzéseivel világszínvonalú oktatást hoz az országban, jelentősen növelve kicsi hazánk szellemi versenyképességét. Az oktatási profilja miatt nem lehet korrekten összehasonlítani a "nagy" agyar egyetemekkel, a CEU mindig is nagyobb anyagi háttérrel rendelkezett, mint az itthoni classic egyetemek. Számtalanszor hallottam, olvastam, hogy bezzeg ha a CEU-n oktató magyarok máshol tanítanának, akkor ott is tök jó lehetne az oktatás színvonala, és kilőnénk mint a rakéta. Na, ez azért nem teljesen így van.

A CEU ugyanis magánegyetem. Ez azt jelenti, hogy itt rendesen fogsz fizetni azért (mármint a magyar pénztárcát nézve) hogy tanulhass. Cserébe, amerikai diplomát kapsz, és amerikai mértékű lehetőségeket. Van egy anekdota még anno Puskás Öcsiről, a "kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci" kapcsolatáról. Ez a CEU-ra is igaz, hisz itt ugyanis minden anyagi feltétel adott ahhoz, hogy sikeresen kutathassanak és kibontakozhassanak, még ez a központi pórázon lévő magyar egyetemekről nem mondható el. Ugyanis, a kutatás egy piac, egy verseny, ahol a szabadabb és gyorsabb tőkemozgásokkal rendelkező egyetemek mindig is prioritásba lesznek a központosított és irányított pénzelosztással bíró egyetemek fölött. Ez az oka annak, hogy számtalan kiváló magyar professzor a CEU-n fog doktorálni, oda viszi a kutatási eredményeit (és tolja előrébb az egyetemet a rangsorba, by the way), és nem a magyar egyetemek részesülnek ebből a szellemi sikerből.

• 1. Miért bántják a CEU-t? 
  
  Azért, mert Soros György alapította. Ezt most lehet ragozni, túlspilázni, lényeg, hogy szerencsétlen egyetemnek egy bűne van, az pedig az , hogy Sorosnak köze van az egyetem alapításához. Ezen kívül az országnak csak hasznot hoz az egyetem ittléte. A kormány pedig, mögötte az abszolút hatalommal éppen azt mutatja meg a neki nem tetszőknek, hogy akár el is lehet menni, ha nem tetszik az, ami itthon zajlik.
  
  
• 2. Mit hoz a CEU nekünk?
  
  Mármint azon kívül, hogy egy csomó magyar jár a CEU-ra? A CEU itthon tartja a legjobb magyar oktatókat. Fent leírtam, hogy itthon maradva nemcsak az egyetemnek, hanem az országnak szereznek dicsőséget. Ha külföldön lennének, a karrierjük ugyanúgy ívelhetne felfelé, így viszont sikeresen ellenállnak az úgynevezett "brain-drain"-nek, ami a kelet európai országok egyik legnagyobb gondja. Másrészt a CEU minden egyetemistának benefit, azaz haszon. A CEU könyvtára ugyanis nyílt, kutatható, ami a budapesti egyetemisták egyik lelőhelye, a szakdolgozatok elkészültében óriási segítséget nyújt, ergó mindenki részesül belőle. Ezért nem hogy a CEU-s diákokkal, hanem minden egyetemistával szemben orbitális kibaszás lenne, ha a CEU elköltözne Budapestről.
  
  
• 3. Miért akar a CEU amerikai diplomát adni itthon? 
  
  Őszintén, ez kit érdekel, örüljünk neki hogy ad! Nyugodtan utána lehet googlézni, mennyibe kerül 6 szemeszter (ez egy alapképzésnyi idő, a minimum amit egyetemen kell a diplomához tölteni) az USA bármely tagállamában, s mindezt mennyiért nyújtja a CEU. Épp ezért óriási dolog  ám az, hogy itt Budapesten ilyen lehetőség adott a magyar diákoknak, hogy egy ilyen súlyú papírral jelenhetnek meg a hazai munkaerő-piacon.
  
  
• 4. Mit akar a kormány a CEU-val?
  
  Behódoltatni. Az összes egyetem élén ugyanis olyan emberek vannak, akiknek közismerten jó a mozgásuk a kormánypárti körökben, azonban a CEU nem ilyen. A rektor, Ignatieff pedig ahogy nemzetközi térre terelte a CEU problémáit, inkább szálkává nőtte ki a magát a kormány szemében. Az bizonyos, hogy a végső szót Orbán mondja ki, aki láthatóan nem sieti el a döntést. Kicsit párhuzamba lehet foglalni a viselkedését a Babits Jónás Könyvében tapasztalható Istennel is, akit Jónás kérdőre von, hogy mikor rendeződik végre minden jól el. Az isten erre a könyvben így felel: "Nekem van időm, én várhatok". Nos, a miniszterelnök úr halogatása hasonló gondolkodásmódra utal.
  
  
• 5. Miért szól bele a külföld, hiszen itt mi döntünk?
  
  Mert az egyetemi autonómia egy elég széles fogalom. Az egyetem dolga hogy kutasson, a kormányé hogy kormányozzon. Az egyetemek azonban bármely országgal együttműködnek, függetlenül az ország egyéb kapcsolataitól (gondoljunk csak a magyar és a tajvani egyetemek együttműködésére, pedig Tajvannal diplomáciai kapcsolatunk sincs). Nos, ez egy olyan elv, amit külföldön szigorúan védenek, és mivel egy esetleges elüldözés az egész Eu versenyképességét érintené (noha lényegesen alacsonyabban, mint a hazánkét, mégis egyfajta súlyos precedens lehet, amit viszont közös erővel akarnak megakadályozni) ezért a határozott és erős külföldi fellépés.
  
  
• 6. Miért mondja most a CEU, hogy költözik, ha nem lesz papír?
  
  A válasz, hogy a piaci verseny miatt. A külföldi oktatókat (és a magyarokat) nem tudja itt tartani egy bizonytalan helyzettel, számára sokkal fontosabb, hogy az egyetem működjön, minthogy egy politikai játszmában a versenyképességét veszélyeztesse. Ezt jelezte a rektornak az egyetem felügyelő-bizottsága is, ami miatt annak lépnie kellett. A CEU nem akar nyomást gyakorolni a kormányra (miért is tudna? hiszen nem magyar állami intézmény), viszont arra jogosan hívja fel a figyelmet, hogy a jogi kérdések tisztázása nélkül a működése veszélyben van, és nincs garancia arra, hogy itt tudja a jelenlegi működését folytatni. Az ügyet a kormány emeli politikai szintre, amiben a CEU-nak, mint nem politikai szerv, nincs a kezében eszköz a védekezésre, lényegében ki van szolgáltatva a kormány döntésének.

Hogy elköltözik-e a CEU? Elképzelhetőnek tartom, hogy a működésének egy részét külföldre helyezi, azonban azt is, hogy a kormány végül aláírja a szerződést a CEU-val. Bár ez egy nagyhatalmi játszma része is lehetne (lásd az ukrán konfliktusos szösszenetet), mégis azt hiszem, hogy a CEU-t nem fogják ilyen magas szintre feljátszani az amerikaiak, noha nem kizárt, hogy a kormánynak ez lenne a kifejezett célja.

Mai info, hogy Lázár János azt fogja javasolni a miniszterelnöknek (tehát a kormánynak), hogy 2020 után születettek ne juthassanak legális forrásból dohánytermékhez. Alapból a kiindulási ötletnek, és az azt megvalósító javaslatnak számos bökkenője van, noha az alapgondolat talán egy megfontolást simán megérne.

Tehát:

A sztori, hogy Lázár János, aki most éppen dohányzásellenes biztos, azt fogja javasolni, hogy 2020 után a cigi menjen ki a divatból boltból.

Nos, nem fog. Sajnos, ez egy piac, amit bár a kormány sokszor szeret csorbítgatni, de attól amire lesz igény, annak mindig lesz piaca. Így lesz ez a cigarettával, egy darabja már az emberek életének a része, tehát nem fog eltűnni. 

Gondok az ötlettel:

• Mekkora kitolás ez a 2020-as korosztállyal? A 2019 -es nyugodtan költheti a mekiben keresett zsebpénzét cigire, még a 2020-as nem? Ez azért elég nagy diszkrimináció, ha valakitől el akarjuk venni a cigit, akkor vonjuk be mindenkitől, de ne csak egy bizonyos korosztályt részesítsünk ebbe a jutalomban, hogy nem dohányozhat.
• A magyar költségvetés: Ugye, ez a költségvetésnek nagyon fájna. Ma Magyarország egy bagós nemzet (ha tetszik, ha nem), a lakosság fele dohányzik, amivel az EU-ban a negyedik helyen vagyunk. A magyar dohányzási helyzet az úgy néz ki, hogy 15 év fölött mindenki évente elszív úgy 2060 szál cigarettát. Azért ha belegondolsz, ez brutál sok. Maga a cigaretta ára nem lehet több 500 forintnál, a többi rajta különböző adók. Ma a legolcsóbb cigaretta 1050 körül van (nem dohányzom, nem tudom, mea culpa), ennek az árnak a nagy része az államot gazdagítja.
• Emellett ráadásul felvirágozna a fekete dohánykereskedelem. Szerencsére a világ átélt már egy jól dokumentált betiltást, ami ehhez a rendelkezéshez hasonló, az pedig az amerikai szesztilalom volt. Ugye, Al Capone és a többiek neve ismerős, ők nem abból szedték magukat, hogy füvet nyírtak szabadidejükben. A feketepiacnak kiszolgáltatni a dohányszektort egy elég nagy öngól lenne, amit az állam sem hiszem, hogy megengedne magának.

Azonban!

Amellett sem lehet elmenni, hogy az államnak milyen költségekbe kerül a dohányosok egészségügyi ellátása. Jelen pillanatban az adón kívül semmi mást nem fizet be egy dohányos azért, hogy az ő plusz egészségügyi problémáit kezeljék, amelyeket a dohányzás okoz (itt nem akarok belemenni abba, hogy miért felelős, vannak erre megfelelő orvosi szaklapok és tudományos munkák, hogy miket idézhet elő). Tehát annak, hogy a dohányosoktól egy egészségügybe befektető valami "plusz" díjat bevezetni, az nem biztos hogy az ördögtől való gondolat lenne. Ugye nagyon nehéz ezt megcsinálni úgy, hogy ne legyen diszkriminatív, de egy autós kgfb-hez hasonló rendszert el tudnék képzelni, valahogy úgy, hogy az állam még jobban rálátna a dohánykereskedelem mértékére. (csak kártyára vehesd, limittel, vagy hasonló...) 

Egy átfogó, szigorú szabályozással ugyanis biztos, hogy kontroll alatt lehetne tartani a dohányforgalmat, hiszen aki akar, úgyis rá fog gyújtani, viszont így megmarad a lehetőség arra, hogy a költségvetés se veszítsen el egy  fontos bevételi forrását.

Ez persze mind csak elképzelés, mert az is lehet, hogy Lázár javaslatát egyszerűen lesöpri a kormány a javaslatok asztaláról.

Aki az elmúlt egy két hónapban olvasott külpolitikai hireket, gyakran találkozhatott azzal, hogy Ukrajnával sokasodtak a problémáink. 

Miért?

Ukrajna éppen egy elég szar helyzetben van. Mit szépitsek, a fél országot megszállták az (oroszok ) szakadárok, a gazdasága romokban, a politikai elit válságban, és mindenért kit okolnak? Az oroszokat. Talán joggal is. 

Szóval, az ukránok kitalálták, hogy mindent ukránul kell tanulni az ötödik évfolyamtól, hogy beszélje mindenki az államnyelvet, és mindenki értsen ukránul. Ezt igy még bántani se nagyon lehet, hiszen ha Kijevbe elmegy az ember, ukránul gyorsabban kap kenyeret, mint mondjuk albánul. Azonban, a törvény direkt ki lett élezve a többi nyelv háttérbe szoritására (alapvetően az oroszra), amit a lengyelek-románok-magyarok elég rossz néven vesznek. Miután a románokkal és a lengyelekkel született valamilyen deal, addig a magyarok kötik az ebet a karóhoz (természetesen nagyon helyesen), hogy a törvény ne diszkrimálja a magyar kisebbség tagjait. Mert egy ötödikes magyar kisdiák nem biztos, hogy elit ukrántudásával fog villogni, tekintve, hogy a magyar és az ukrán nyelv bizonyos pontokban (értsd, majdnem mindenben) eltér egymástól. Az ukránok úgy gondolták, hogy letolják majd a százezer magyar kisebbségen a törvényt. Na, ez most a torkukon akadt.

Magyarország ugyanis, miután nem nagyon tudott az ukránokkal beszélni, (pedig volt rá próbálkozás, és a Velencei Bizottság is nekünk adott igazat), bejelentette, hogy Ukrajna addig bizony nem fog sem az EU-hoz, sem a NATO-hoz közeledni, ameddig az egész törvényt vissza nem vonják, vagy legalábbis módositsák.. Majd, a fenyegetést beváltottuk, és minden téren beblokkoltuk a csatlakozási folyamatot (amelyhez a nemzetközi szervezetek szabályai szerint jogunk van), ami rendesen megborzolta az ukránok idegeit, és kiverték a hisztit. 

A probléma az, hogy többrétegű. Ukrajna ugyanis egy ütközőállam a NATO és Oroszország között, valamint az EU és Oroszország között is. Az oroszok nemzeti szuverenitásuk sértésének vennék, ha Ukrajnát bármelyik szervezetbe felvennék, ezért minden erejével akadályozza ezt a folyamatot. Igy tartunk most ott, hogy Ukrajna kvázi bukott állam (ezzel sokan nem értenek egyet), hiszen a saját területe fölött sem bir már teljes és kizárólagos szuverenitással. Az EU és az USA érdeke azonban Ukrajna életképessé tétele, és mind a kettő rossz szemmel nézik a magyar külpolitika ilyen mértékű harcait. Folyamatosan kapunk kisebb-nagyobb jelzéseket (lásd amerikai nagykövetség), azonban a külpolitikai változás nem várható az ügyben. Amerika és Németország pedig mindenképp megoldaná a helyzetet, ezért valószinűleg a túloldalon is kifejtik a nyomást, eddig eredmény nélkül.

Miért nem enged egyik fél sem?

Most fel is nevethetsz, de nekünk nem szokásunk engedni. Ahogy a hülye döntéseihez is ragaszkodik a kormány, (lásd előző bejegyzésem) úgy a jó döntéseit sem engedi el szivesen. A tények pedig egyszerűek. A magyar nyelvű diákok diszkriminációja megengedhetlen a XXI. század Európájában, ráadásul ezzel a szabállyal az EU-ba se vennék fel őket. Az ukrán provokációk után (beregszászi konzulátus, mirotvoreczi listázás) pedig a jóindulat is eltűnt, a külpolitika innentől kezdve csak eredmények alapján tesz engedményeket az ukránoknak. 

Az ukrán félnek meg belpolitikai oka van. Valahogy el kell magyarázni otthon, hogy a szakadárokat miért nem verik le, ráadásul a fizetés miért olyan alacsony az országban, hogy gyakorlatilag éhező régiók vannak Ukrajnában. Az ukrán fizetőeszköz elértéktelenedik, ráadásul a gázt továbbra is az oroszoktól kapják. Ezekre kell egy erős képet mutatni, mégpedig azt, hogy példát statuálnak az oroszokon, mégpedig a Nyugat támogatásával. Ebbe a képbe nem illik bele, hogy sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz nem közelednek, mert hát ugye a magyarok. Ez egy igazi  fideszes logikával lett amúgy összerakva, hiszen az ukránok a magyar reakciót OROSZ reakcióként értelmezik. 

Az ukrán nagypolitika állitása szerint ugyanis a magyarok az oroszok kottájából játszanak, (ugye, ugye, sorosgyörgy...), és a céljuk, hogy tönkretegyék őket, de ők megmutatják, hogy Ukrajna elpusztithatatlan. Főleg a választásig, mert Ukrajnában hamarosan választások lesznek. Ilyen előjelekkel fut neki a mai ukrán kormány a választásoknak, amelyen a kilátásaik nem igazán meggyőzőek. 

Mit reagál a NATO és az EU?

Természetesen kivannak rendesen, hiszen az ukránok megnyerése stratégiailag nagyon fontos lenne a számukra.Azonban,a magyar elutasitás miatt minél hamarabbi megoldást szorgalmaznak, a kompromisszum elvén. Itt úgy tűnik, hibázik a Nyugat, mert az illiberalizmus egyik oldalával találja magát szemben, amivel pedig tehetetlenek. Hosszú távon persze nem látható a következmény, de egy esetleges ukrán összeomlás után nem látni, hogy pontosan mivel is tudna a két szervezet szövetkezni.

Hogy áll itt Putyin?

Röhög a markába. Krimet ugyanis nem fogja visszaadni, a keleti orosz szakadárok támogatását pedig ha folytatja, akkor ők továbbmennek Kijev felé. Neki sem érdeke azonban az ukrán összeomlás, mert ameddig Ukrajna kapálózik, addig sincs ideje arra, hogy megerősödjön és veszélyt jelentsen Oroszországra (természetesen nem fizikailag). Ugyan érdekében áll a magyar elutasitás, az azonban nem várható, hogyha a oktatási törvény visszavonása után a magyar támogatás ne lenne Ukrajna mögött, ezért ezzel nem számolhat hosszútávon. Ha Ukrajna összeomlana, akkor pedig intézkedik, hogy a megfelelő vezetéssel álljon föl az új ukrán kormány, tekintve, hogy Janukovics a bukása óta a vendégszeretetét élvezi.

Mi lesz a konfliktus megoldása ?

Várhatóan engedni fognak az ukránok a választás után. Kormánytól függetlenül égetően szükségük lesz a támogatásokra, ezért a magyar fél azonnali támogatásáért cserébe visszavonják, de legalábbis felfüggesztik a problémás oktatási törvényt. Válaszásokig azonban az egésznek kampányize van, ezért addig szinte kizártnak tartom, hogy előrelépés legyen az ügyben.

Ugye, ma Bánki Erik kormánypárti képviselő remek ötlete után viharos sebességgel takaritották el a lakástakarék-támogatást a parlamentben. Itt el is olvashatod, mit pötyögött össze, tegnap előtt, és már meg is tárgyalták bizottsági és parlamenti szinten is.

Miről szólt a támogatás? 

Ha eddig egy huszast bedobtál a lakástakarékba tiz éven keresztül (12x10x20.000), akkor a saját beledobott pénzed után lett 2.400.000 forintod. (plusz a kamat, de azt mindenki más mértékbe adja) Ehhez az állambácsi, mert jófej és értékeli az erőfeszitéseid, hozzádobott évi 72.000 forintot, ami ugye tiz év alattminimum 720.000 forintot tett ki (ha kevesebbet fizettél bele, arányosan kevesebbet kaptál, amivel számolok, az a max elérhető támogatás). Tehát, 2.400.000 + 720.000 az összesen 3.120.000 forintra jött ki. +kamat! Ma egy lakáshitelhez legalább 20% önerő kell, alap lakás az agglóba 15 milliótól indul, tehát ha ügyesen gyűjtögettél, akkor felvehettél egy patent lakáshitelt tiz év után, és lehetett egyszer egy saját lakásod. Jól hangzik? Na mától ilyened NEM LESZ.

Tegnap ugyanis egy narancspalánta úgy gondolta, hogy megszünteti a rendszert, mert nem működik előremutatóan. Ebben, bizonyos szempontból igaza van.

Valóban nem előremutató az, hogy egy lakásalapra tiz évet kelljen várni, addig pedig csak spórolgatsz, fizeted a rohadt albérletet, rosszabb esetben egy részeges lakótárssal együtt.Ugye természetesen igyekszel megfelelni a társadalmi elvárásoknak, jó lenne együtt élni valakivel, meg gyerekek, dehát ez a rohadt mókuskerék, ugye...

Télleg nem valami előremutató a dolog. A problematic az, hogy ennél sajnos NEM NAGYON VAN JOBB ALTERNATIVA, csak ezt valaki nem közölte a kormánypárti politikussal. Bár az igaz, hogy neki valóban nem sok a 720ezer, hiszen közpénzből ha kell, akkor a parlament a valagát is kinyalja.A többi meg, ugye, általában onnan le van szarva.  

Ez van, rájuk szavaztunk. 

Mit tudunk csinálni? 

Még azelőtt, hogy a "legfőbb méltóság" (lásd, akit  pártból ide jelöltek -- NEM TUD ANGOLUL! --) aláirná ezt a remekbe szabott irományt, el kell húzni a legközelebbi lakástakarékkal foglalkozó intézetbe (nem reklámozok senkit, google a barátod), és gyorsan kötni egyet, akár a gyerek nevére is. Lényegtelen, kösd meg, aztán nagyot nem bukhatsz rajta, de igyekezni kell, mert

• egy, sokan lesznek, mert kötni szeretnének.
• kettő, kifutsz az időből, mert ha ha aláirják, akkortól kezdve vége.

Miért csinálták?

Mert támogatni kell. Azért. Nincs racionális indoklása, hacsak nem valami olyan zavar a költségvetésbe (értsd, amit elloptak, vagy el fognak lopni), ami miatt hosszú távon nem fenntartható ez a fajta konstrukció. Valószinűleg, túl sok volt a kedvező lehetőség a lakásvásárlásra (ugye, lehetsz csókos, akarom mondani CSOK-os, és NOK-os okos is), ezért gyorsan le kell szedni egy pluszlehetőséget, nehogy már jól érezze magát a nép. Ha ugyanis annyira fájt volna eddig ez a konstrukció, akkor a NER-számitás szerint eltelt idő óta bőven lett volna alkalom kinyirni, általában a "problémás dolgok" nem húzták ilyen sokáig (lásd szabadsajtó). A fundamentások ugye kb mehetnek a levesbe, az IFL szerint 12 ezer ember megélhetésével játszanak. Ehhez csak bravó, innen is küldök két puszit a képviselő úr buksijára.

Úgyhogy, ez van, ha érint, akkor menj és köss egyet, ha már van, akkor igyál egy kupicát, hogy hálistennek, hogy van, ha pedig tudod hogy érinthet valakit, akkor zavard el hogy kössön gyorsan. 

És, legközelebb tessék okosabban ikszelni.

Tegnapi hir, hogy sokezres közszférabeli leépitések lesznek, hogy ezzel is modernizálják a közigazgatási rendszert. 


TESSÉK?!

A magyar közszférával a legnagyobb baj, hogy rohadtul nincs benne elég ember. A nyugdijba vonulók mellett elég alacsony szinten van azoknak a képzett szakembereknek a száma, akik kijönnek az egyetemről, beszélnek minimum két idegennyelvet (mert ez alap), és ezek mellett itt is maradnak az országban.

1. Miért para az átképzés?

Te biztonságban éreznéd magad egy olyan műtősnéni kezei alatt, aki 20 évig a kispiripócsi kormányablakot vezette? Azthiszem, hogy tudom a válaszod. Viszont, a köztisztviselőnek semmi keresnivalója a kórházakban, nem ez a végzettsége, nem ez a hivatása, és ráadásul elveszi a helyet az egészségügyi dolgozók elől, akik ugye igy is méltatlanul keveset keresnek. Az ilyen köztisztviselő az első adandó alkalommal le fog lépni az osztrákokhoz, és a hazai bérének a tripláját fogja megkeresni. Kell ez nekünk? Naugye hogy nem.

2. Miért van kevés ember a közigazgatásban?

Mert nem egy vonzó életpálya. Alapvetően aki komoly karriert akar befutni (és nem számolom a kapcsolatait), az ugye lecövekel a közigazgatásban egy életre. Ehhez olyan fizetést kéne kapniuk, ami az átlag kb másfélszerese, különben el fognak pártolni, és felszivja őket a versenyszféra. Miután nincs megfelelő utánpótlás, és elég gyorsan öregedik el a szakma, ezért várható, hogy középtávon egész komoly bajokkal fog küzdeni az ország ezen a téren. Ez nem egy olyan szakma, hogy kimegyek az épitkezésre, hogy ki akar a közigazgatásban dolgozni. Itt nem egy téglát vagy egy vödröt kell arrébbvinni, hanem működtetni kell egy olyan képződményt, amit ma a magyar államigazgatás néven ismerünk.

3. Miért fizessünk többet egy köztisztviselőnek?

A mai fiatalok közül mindenki sokat akar keresni, és a megfelelő nyelvi skillekkel ezt el is tudja érni. Egy köztisztviselőnek viszont minimum szüksége van két magas szintű idegen nyelvtudásra (angol ugye alap már a kisboltban is), (ennek a nyelvpótléka ugye 70e/nyelvnél indul az államigazgatásban), és emellé kell hogy rendelkezzen egy olyan mélységű szakmai tudással, amellyel sikeresen érvényesülhet a XXI. század által felállitott problémák tengerén. Aki 28-30 éves koráig tanul, hogy itt dolgozzon, azt pedig az állambácsinak meg kell becsülnie (mert ugye kvázi ők működtetik az egész rendszert)

4. Mennyi plusz ember kéne a közigazgatásba most? 

Kb +20%. És akkor nem kellene időpontot foglalni a kormányablakba jogositvány kiváltásához, vagy egy lakcimkártya legyártásához, és ezeket el lehetne intézni mondjuk a kisebb városokban, és nem kellene emiatt az adott megyeszékhelyre vándorolniuk. Úgyhogy, az átképzéses történet helyett inkább a szubszidiaritás elve szerinti közigazgatási fejlesztésre lenne szükség.

2018.10.08, a nap, amikor Budapest és nép egy igazi illibsi meetingre ébredt

A török elnök, Erdogan, körbevizitálja haverjait, és szövetségeseit, és éppen Viktorunkhoz fújja őt a magánrepülő (vajon a Celebi pakolja a csomagjait?)

Ki ez az Erdogan?

Erdogan a Cumhuriyeti (köztársaság) elnöke, ő a miszterpraezident az egész országba. Valamikor mint isztambuli polgármesterként kezdte a karrierjét egy szekularizált államban, ahonnan egész szépen menetelt a totáli egyeduralom felé.

Jó politikus-e az Erdogan?

Hát, Atatürk valszeg bevágná a legelső börtönbe, számtalanszor szúrta ugyanis oldalba a török köztársaság alapitójának az örökségét. Ilyen  például a vallás sunyi módon való visszacsempészése a közéletbe, valamint a nem-európapárti kormányzás. Ha úgy nézzük, hogy jó populista-e, akkor igen a válasz, ha azonban a népéért élő, sikeres vezető-e, akkor nemet kell mondani. A saját lakosságának tekintélyes része ellen háborúzik az országon belül (kurdok), a másik erejével egyfajta neo-oszmán hozzáállással bepattant Sziriába a hadseregével (persze a szir nép hivta, haha), és minden erejével igyekszik leszámolni a hátába kést szúrhatókkal.

Demokrácia-e ma az erdogani állam?

Nem. A török demokrácia az elnöki rendszer bevezetésével valószinűleg meghalt. A CHP, mint legerősebb ellenzéki párt nem birta megakadályozni a népszavazáson az elnöki hatalom kiépitését. Innentől kezdve, ha valaki nem tetszik Erdogannak, akkor az a török börtönök hiresen vendégszerető priccsein tud elgondolkodni az életéről.

Miért para, hogy idejön Erdi?

Mert Vektorunk inspirálódhat tőle. Tudjuk, hogy Viktor sem barátja a nyugati tipusú demokráciának, és számos ponton bontja is rendesen, ezért szüksége van olyan spanokra, amelyek majd megszponzorálhatják lével, ha a nyugat majd azzal próbálja féken tartani. Ez az oka, hogy sikeres tömeggyilkosokkal pózolgatnak a kormánytagok (mint a türkmén elnök, vagy ugye duerte), és ez elég élhetetlen jövőt vázol a mai fiataloknak.

Mit kap Erdi, hogy idejöhet? 

Valutát!!! A török elnök családja televan hires tudósokkal, ő maga is számos ember helyett tud aláirni, főleg amikor a saját vejét dobja be pénzügyminiszternek. A török lira az éppen olyan valuta, mint az argentin peso, tehát annyit ér amennyit adni akarsz érte. Az elmúlt évek során rendesen leadott az értékéből, ma már lófaszt se ér.(egy év alatt -40%) Szval, a pénzt ő is szereti, rendesen szórja is, olyan elnöki palotát hajittatott fel, amelyet bármely egykori szultán megirigyelhetne.

Mit kéne tenni egy ilyen alkalomkor?

Mondjuk tenni érte, hogy ne legyen ilyen alkalom! Nem gyakran fogadjuk pl Lukasenko elvtársat se a Parlamentben (bár mondjuk szerintem a szó jelentését se ismeri), de a hasonszőrűek fogadásától is távol kellene maradni. Ezek a szivességek ugyanis kétoldalúak, és nem biztos, hogy ami megéri a török elnöknek, az nekünk is megfogja hosszútávon.

Az elmúlt napok magyar híroldalak cikkjei közül volt egy közös téma, mégpedig a magyar felsőoktatás, és a Corvinus Egyetem jövőjéről szólt...

Ugye, minden arról szól, hogy a finanszírozás változik, és ezzel az állami helyek eltűnnek, és cél, hogy a fizetősök 60%-os arányt érjenek el az egyetemen. Jó lehet ez-e nekünk?

Ugye a Corvinus több szempontból is egy kiemelt területe a magyar oktatásnak. Az ELTE-BME-SOTE-BCE fővárosi kvartett az ország legjobb agyműhelyének tekinthetőek (bocsi, Szeged, tudom, hogy ti is jókvagytok!), és a négyesből ebből a legkormányközelibb vezetése a Közgáznak van. Gáz-e? 

Mi van most?

Van egy csomó helyen meghirdetett állami ponthatár, ami alapján a legkomolyabb helyekre veszik fel az embereket. Akik szerint ez marhaság, az gondoljon bele, hogy a jogász, és egyéb szakokra nem ok nélkül van ilyen ponthatár, mert ugye a károlis jogász és az eltés jogász között a bíróságon nincs különbség. Tehát, a Corvinus élmezőnybe tartozik ezekből a szakokból (in the country), ezért a bevezetett változásoknak elvileg gyorsan eredménye lehet.

Egy rakat külföldi jár a suliba, ami nagyon jó, hiszen a nemzetközi piac az egyetlen mércéje egy egyetemnek, ennek az aránynak a bővítése mindenképpen jó irány lehet. Ami gond, hogy jelenleg 3 koli tartozik a Corvinus alá (Tarkarét, ami kinnvan Rákoson, Ráday és a Kinizsi), amelyek most is teltházzal üzemelnek, kérdés, hogy a megnövekedett számú külföldit hova helyeznék el. (épül egy új koli a Czuczor utcában, de kétlem, hogy készlesz 2020-ig).

A terv ugye a 60%-os fizetős, amiből következik hogy 40% díjmentes oktatásra lesz jogosult. Ez megint szép és jó (bár mondjuk elvileg tandíjmentesség van népszavazási eredmény miatt), de ki tudja azt garantálni, hogy egy tehetséges, ámde szegény körülményekből jött vidéki diák bekerül oda, ahová a szellemi teljesítménye által jogosult lenne. Ez para, ez a sötétség könnyen lehetővé teszi, hogy azok kerüljenek be, akik amúgy meg tudnák fizetni az oktatást, így komoly veszély lehet, hogy a vidék-város ellentét tovább növekedjen. 

Mit tud a Corvinus?

A vidékhez képest rengeteget. Olyan oktatói és kutatói hálózattal rendelkezik,a mellyel egy vidéki egyetem se veheti fel a versenyt. A tanárok a legjobbak, aktív kutató és publikálási tevékenységet végeznek, ott tanítani rang az egyetemek között. A felkészülés alapja az intézmény saját doktori iskolája, amelyben tényleg olyanok tanulnak, akik a legjobbak voltak az 5 év során. 

Miért akarják ezt levadászni? 

Mert könnyű. Az egyetemi autonómia sajnos látszólagos, a kancellár és a rektor teljesen besimul a kormánynak, senkit sem kell megpuccsolni ahhoz, hogy azonnali és látványos döntéseket hozhasson a kormány az egyetemen. Ez az oka a fenntartóváltásnak is, hogy egy olyan kirakategyetem jöhessen létre, amelyet a politikai érdekeknek megfelelően irányítanak. Ez szakmailag nem feltétlenül jelent ám rosszat, noha erkölcsileg problémás lehet. 

Mi az, ami óvatosságra inthet?

Az NKE példája. Az NKE az külföldön a "uni of the fidesz", hiszen teljesen a kormény alakította, és az ott végzettek gyorsan állást kapnak a közigazgatásban, azonban az iskola olyan szinten korrumpálódott a nemzetközi közvélemény előtt, hogy komolyabb munkáltatók külföldön el sem fogadják a papírjait. Ez ugye a kormánynak egy újabb blama lenne, hiszen kiírtanának egy topegyetemet az országban, ha elkefélnék, ami ugye még nekik sem cél. (például kiadhatnak egy mesterképzés után doktori címet, ami azért elég vicces)

Mi lehet a profit? 

A szakmai elismertség. Minden remek tulajdonságával együtt a Corvinus a világ top1000 egyetemében éppen befér, ha éppen befér. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a célterületein nagyon kemény riválisok vannak, és itthon nem élvez monopolhelyzetet, és a dupla versenyben nem tud olyan ajánlatokat adni, amelyekkel bevonzanák a legjobb oktatókat (akik amúgy előadni szívesen járnak, lásd az egyetem híreit). Egy kiemelés, egy szakmai felújítás, ráncfelvarrás és nemzetköziesítés mindenképpen ráfér az egyetemre, kérdés, hogy mennyire lehet ezt úgy kivitelezni, hogy az autonómia megmaradjon, és a szakmai hírnév se csorbuljon. Ha mindezt sikerrel veszi a kormány (és még veheti, nem vagyok jós), akkor lehet egy nagyon patent egyetemünk a jövőben.

Kicsit erős dolog talán minden párt fölött mondani egy ítéletet, azonban ha megnézzük, hogy melyiknek milyen kínja, gondja van, akkor gyorsan átlátható, miért ilyen a parlamentarizmus ma Magyarországon. 

Annak, hogy ma a Fidesznek kétharmada van, egyedül a Magyar Szocialista Párt a felelős, annak döntéshozóinak az elmúlt 25 évben történt balsikerekkel végigkísért politikai pályafutásának egyenes következménye. De hogy jutott el a legerősebb pártból oda, hogy valojában alig mérhető párttá vált?

Der Untergang, avagy a bukás

2006 nyara, Balatonőszöd.

Mindenki tudja, akkor kiderült, hogy mi mindent kúrtak el az elmúlt évtizedekben. Az emberek választ vártak, amik nem érkeztek meg, tüntetések kezdődtek, amelyekre olyan reakciókat láttunk a parlamentben, amit a legkomolyabb kommunisták művelnek hatalomátmentési célból. Nos, ez a projekt csúfosan megbukott. A baloldali belharcok megkezdődtek, az MSZP darabokra esett szét, mégis képes volt túlélni az azt követő éveket. Ez, ma már talán a párt akkori vezetői is beismerik, hiba volt. 

A magyarok szocializáltsága és tájékozottsága sosem volt a legnagyobb a világon. Egy zárkózott nép vagyunk, néha elég egysíkú gondolkodással, köszönhető talán ennek is, hogy ideológiai alapon a társadalom egy része a baloldalt ma is az MSZP-vel azonosítja, így automatikusan rá adja a szavazatát. A vidéken, ahol a kormánypárt remekül ráérzett a törékeny pozíciókra, gyakorlatilag felszámolták a helyi MSZP szervezeteket. Folyamatosan estek el a szocialista fellegvárak (Eger, Ózd, Miskolc, stb) és ezeken a helyeken masszív jobboldali térnyerés kezdődött meg. Ameddig a párt a hatalmi harcokkal küzdött, addig elvesztették támogatóik 90%-t, amelyek a propagandával megtolt kormányoldalhoz járultak. 2010-ben, ennek kicsúcsosodása volt a NER megszületése, ÓVÉ hatalomrakerülése. 

A párt mélyrepülése nem állt meg. A tehetséges politikusait a régiek félreállították, Újhelyi ma az EP-ben harcol, Szanyi két évtizede romantikázik a kommunizmusról (és szedi fel a lét), Kunhalmit megfogták egy angol nyelvvizsgával, Botkát meg félretették a kisemmizésekkel. Mondhatni, hogy nem egy bázisnövelő politikai cselekedetek sora jutott oda, hogy megerősödött közben a Jobbik, amely már 2013 óta nyugodtan nevezhette magát az ország második erejének. Természetesen a kormánypárt is tett arról megfelelő törvékenyzéssel, hogy a választási rendszer leginkább a "Winner takes it all" elvet kövesse, így a hirtelen feljövő pártok se tudják megszorongatni a kormánypártot. 

Igen ám, de eljöttt a 2018-as választás, ami előtt a kormánypárt szomorúan konstatálta, hogy nincs olyan politikusa az MSZP-nek, aki elvállalná a miniszterelnök-jelöltséget, akire felépíthetne egy kampányt, (amit persze ők jól szétzúzhattak volna) és az a veszély fenyegetett, hogy 2018ra az MSZP kiesik a parlamentből. Ez azt jelentette volna, hogy kb 16%-nyi helyért kellett volna küzdeni, ennek az újraelőosztása pedig erősen kétséges lett. A Fidesznek tehát létkérdéssé vált életbe tartani az MSZP-t (márha kellett nekik a kétharmad). A Párbeszéd beszállásával (ami egy jó gondolatnak tűnhetett rövidtávon, de hosszútávon megölte az összes politikusát) a 10% parlamenti küszöb eléréséhez olyan kormánypárti kampányra volt szükség, amely nem torpedózta a szocialistákat, hogy azok a legrégibb beidegződéssel rendelkező (és életkorban is a legidősebbeket) mozgósíthassa, és bejusson a parlamentbe, kitöltve legalább 10%-ot az ellenzéki oldalon, amely rájuk teljesen veszélytelen. 

Ez pont így történt, minden idők leggyalázatosabb eredményével (11%) bejutottak, és ott gyakorlatilag statisztálnak a kormányzáshoz. Az általuk birtokolt helyek elvesztek az ellenzék számára, mert azoknak szintén vállalhatatlan a velük való együttműködés. Ezért van az, hogy az LMP, a Jobbik, és a Momentum már XXI. századi pártként határozzák meg magukat, ezzel is különbséget téve mind a kormánypárttól, mind a bukott ellenzéktől.

Mi várható az MSZP jövőjében?

Rövidtávon mindenképpen a stagnálás. Ameddig a Hiller és korosztálya bármilyen pozíciót betölt, addig az előrelépés lehetetlen. A párt akkora értékvesztést szenvedett el, amivel inkább a megsemmisülés, mint a reneszánsz várható. Szanyi is felvetette, hogy be kéne szántani az egészet. Jól látja, új köntösben, új emberekkel több esély lehetne a megújulásra. Hosszútávon a jövő megmondhatatlan, a lassú halál a legvalószínűbb, én nem hiszek abban, hogy 2022-ben parlamenti párt lesznek.

Mindaddig, ameddig így marad, addig az MSZP (mint Rákosi Mátyás MDP-jének a jogutódjának, az MSZMP-nek a jogutódja) része marad a NER-nek, mint egyfajta szatelitpárt, amely garantálja a kormánypártnak azt a százalékot, amellyel kényelmesen kormányozhat a jövőben. A változás ugyanis már elkezdődött, de nélkülük, felettük eljárt az idő, és csak idő kérdése, hogy a választók lassan, de biztosan kivezessék őket a parlamentből.

A kis zöld párt kalandjai igazából nem zárultak le a választással, sőt, mondhatni, új dimenzióba léptek. 

De előbb kicsit vissza. A zöld párt egy remek kampánystratágiával, a fenállása óta a legtöbb szavazatot szedte össze, aminek köszönhetően újra része a magyar Országgyűlésnek. Egy jól feléptett miniszterelnök-jelölt, aki folyton kommunikál a választóival, egy jól koordinált fellépések, cikkek, egyszóval amit lehetett, azt megtették. Idáig pirospont. 

       Utána azonban megtettek valamit, ami számomra már kevésbé érthető. A párton belüli törésvonalak főszereplőjévé, egy elszabadult hajóágyújává vált az etikai bizottság. A választások során ugyanis több jelölt visszalépett abból a célból, hogy ne legyen a kormánypártnak 2/3-a (ergó, innentől kezdve az ellenzék a biodiszlet szerepét tölti be a parlamentben). Ez nem sikerült, és a visszalépő politikusokat elkezdték megsemmisiteni. Már az is megdöbbent, hogy egy párt képviseletre alkalmas jelöltet utólag ezért kivágnak a pártból (ennyi erővel fel is lehetett volna oszlani), de magát az elnökségi tagokat is eljárás alá vonták. Még akár az is lehetne ebből, hogy a diplomácia győzelme, mindenk egyenlő, és mindenkire vonatkoznak a szabályok, blabla alapján megbüntetnek tagokat, de az, ahogy kinyirták az alelnököt (aki amúgy eredetileg fideszes volt, csak nem birta a korrupciót), aztán magát az elnököt, azért ahhoz kell pofa. Még a másik, hogy nem állitom, hogy nem követtek el hibákat, de a párt politikáját megtestesitő személyeket bevágni a süllyesztőbe, ez egy hiperszuper gondolat volt, innen is gratulálok a kitalálóinak.

       Aztán persze, a belső hatalmi harcok során eltávolitott, majd az etikai bizottság hullámain lángoló pallossal visszatérő SRB mindent és mindenkit eltakaritva (aki ráadásul először úgy gondolta, hogy rohadt demokratic dolog beverni egyet a társelnök úrnak) posztolgat, feljelentget, és úgy irtja belülről a pártot, mint a kromofág a kocsi festését. Nincs benne szégyenérzet, előre megjósolja a párt halálát, aminek valózinűleg belül drukkol is rendesen, hisz akkor eljön az időpont, hogy "Ő megmondta", és nyer az ellenpé. 

     De ki maradt az LMP-ben, aki a jövőben számbavehető?

• Keresztes elnök úr a semmiből termett elő, eddig sokmindent nem tett, azonban a folyamatokat sem akasztotta meg. Rövid idő telt el, és időt kell adni neki, hogy cselekedjen, ezért nem mondok semmi olyat, ami lehúzná róla a keresztvizet.
• Ungár Péter, a magyar sajtó "mecénása", és szürke eminenciása viszont az elempében játszik. Bár óriási vagyon fölött ül, az egészet beárnyékolja, hogy édesanyja (és egyben vagyon, és lakótársa) a NER egyik főideológusa. Mindenképp hasznos, hogy a pénzéből dolgozik azon, hogy erősödjön a nem-pártsajtó, de ki tudja, lehet, hogy csak arra vár, hogy aktivizálja az érdekeit. Rá is érvényes az az alapigazság, hogy a családtagjait senki sem választja, és kérdés, hogy milyen ambicióval politizál. A legutóbbi időkben a posztjai számos olyan helyen jelentett ragtapaszt, ahol az ellenzék politikája csúfosan megbukott. Később akár a párt elnöke is lehetne, de a családi háttér miatt ezt nem tudom jelenleg elképzelni.
• Demeter Márta, az alakváltó. És ezt most nagyon pozitiv értelemben értem. Remekül érezte meg az idők szavát, és döntött a váltás mellett, kérdés, hogy a Széltelen elempében milyen pozicióba tudja kormányozni magát. Fontos témákat kutat, fájó pontokra tud rátapintani, azonban hiányzik mögüle az a felépitett háttér, ami az egykori pártelnököt jellemezte. Kérdés, hogy mennyire akarja a párt megboostolni a személyét, és hogy a múltja mennyire jelent majd hátrányt neki (szerintem semennyire, narancsék is dőzsölnek a kiszesekben, meg ugye a Krakus...), és hogy ő maga mit akar. Egy Demeter-Ungár tandem viszont a megfelelő célokkal egész komoly ellenzéki erővé teheti az LMP-t. Óriási előnyük van, az idő nekik dolgozik, kérdés, ráérnek-e ezt kivárni.

Mi maradt Hadházyból és Szél Bernadettből?

        Mind a kettő egy agilis, erős profillal rendelkező politikus, akik nem félnek szembemenni semmivel sem, és keményen vállalják a véleményüket. Ennek is köszönhető, hogy a Hadházy család akaratlanul is piknikpartit ad a propagandistáknak. Viszont, párt nélkül olyanok, mint egy óriási, ámde kivágott fa. Szavuk van, de közösségteremtő erővel egyikük sem rendelkezik, igy nem fognak tudni a jövőben egyéniben sok vizet zavarni. A témák, amikhez nyúlnak, nagyon fájnak a kormánypártnak (állampártnak), / btw, ird alá az Európai Ügyészséghez való csatlakozást!/, azonban önmaguk kevesek leznek, és fel fognak apritódni a rájuk érhező össztűzben, ezért hosszútávon mindenképpen várható, hogy vagy pártot találnak (alapitanak?) maguknak, vagy visszavonulnak a nagypolitika szinpadáról.

      A többi lmp-s politikusban nem találom meg azt az ambiciót, amelyek alkalmassá tehetik őket a párt vezetésére, bár a háttérből bármikor előléphet egy új, erős ember. A jelenlegi frakciótagságnak nagy eredmény, ha sikerül egybenmaradni, é a frakcióból távozó tagokkal a minél szorosabb együttműködést kell kialakitaniuk, hogy az érdekérvényesitő-képességük a jövőben ne csökkenjen.