Ugye, lezajlott Budapesten egy előválasztás, amely a magyar demokrácia szebb napjait idézi. Hogy miért? Azért, mert egy több körös választással megválasztott vezető nagyobb legitimitással bír, és persze ez redukálja az esetleges csalást szervezők esélyeit, valamint esélyt ad azoknak, akik a második körben is szeretnének választani, miután az elsőben a jelöltjük elbukott. Ez valamikor érvényes volt a hazai választásokra is, de miután volt egy 2002-es, amiből kiderült, hogy ez a választási esély valójában kormánypozícióról is dönthet, ez gyorsan redukálásra került. 

Valójában, a kormánypárt a lehető legkisebb esélyét szerette volna annak megadni, hogy demokratikus körülmények között leváltható legyen. Ennek megfelelően alakította át a választási rendszert, a pozícióban lévő embereivel, plusz, ehhez megfelelően rajzolta át a körzethatárokat. Ez egy vérprofi, hideg és kemény munka volt, ami gyakorlatilag elpusztította a magyar demokráciát, hiszen 46%-os eredménnyel is lehet valakinek 67%-os parlamenti többsége. 

Na, de most elindult az előválasztás, amely szándékát tekintve jó volt, kivitelezésben viszont számos helyen hagyott maga után kívánni valót, nézzük ezeket.

1. A szervezők szándéka szerint az előválasztás célja az volt, hogy megtalálja, ki a legesélyesebb jelölt Tarlós István leváltására. Ez eddig szép és jó, csak a bejelentkezett ellenzéki pártokat se ejtették a fejére, és pontosan tudták, hogy megfelelő mozgósítással és manipulációval torzítható ez az eredmény, amelynek hatásait ki lehet használni. Az ez ellen amúgy létező ellenszerek nem alkalmazása gyakorlatilag megölte az előválasztást (pl online szavazás, regisztráció ügyfélkapuval)
   
   
2. A három elindult jelölt közül több is úgy gondolta, hogy markánsan fővárosi problémákkal szórja tele a felületet, aztán egy hajrára próbálja bekalapozni a szavazatokat. Ez kérem, így nem működik, a szavazat érték, a szavazatot meg kell becsülni, és nem gyűjtögetni, mint egy gombát. Ezt, a momentumos jelöltön kívül egyiken se lehetett látni, Karácsony Tiborcz adóval manipulált, Kálmán Olga meg az előző munkáltatójától kvázi lenyúlta a videós anyagokat, amiken Tarlóssal vitázik. Csakhogy, ezek a felvételek nem voltak a tulajdonában. Tehát, ha végtelenül lebutítjuk, az első helyet egy demagóg, a másodikat pedig egy tolvaj szerezte meg. 
   
   
3. Az előválasztásba két jelölt utólag, minden előjel nélkül ugrott be. A Momentum ahelyett, hogy próbált volna statikus állást elfoglalni, helyette dinamikusan belevágott, azonban, ahogy várható volt, ez most pofon volt a pártnak. Bőven tudott volna bárkit támogatni, Puzsért, vagy Karácsonyt, de mindenképpen fontos volt számukra hogy megjelenjenek. A baj ezzel az, hogy az előválasztás két fordulós volt, és az elsőt teljesen skippelték. Ez pedig, nem sportszerű dolog.
   
   
4. Kálmán Olga megjelenése valójában Gyurcsány Ferenc egyik legnagyobb kavarása volt, abból  a célból, hogy Budapest élére az ő egyik jelöltje kerüljön. Az utolsó pillanatban való kihátrálás Karácsony mögül, és bedobni Olgát a versenybe egy emberileg minimum problémás dolog volt. Ide is érvényes az előbbi, hogy tetszett volna az első fordulóban elindulni, és onnan kitörni. Erre akkor, ott nem volt igény, csak amikor hátba lehetett szúrni szegény Gergőt, akkor került rá sor. Ez sok mindent elárul a DK politikájáról, és merőben támogatandóvá teszi azt, hogy véletlenül se szavazzanak rájuk. Nem a jelöltjeikkel vannak bajok, hanem a módszereiktől, ami gyakorlatilag Fidesz 2.0-vá teszi őket. 
   
   
5. A szavazás ezek után pofonegyszerűen lement, de ahogy zajlott a kivitelezés, az előzmények, az ellenkampány, az gyakorlatilag odáig jutott, hogy a Fidesz kampánycsapata kényelmesen hátradőlve várhatja a választást. Ugyanis, a fő megmérettetés ott lesz, és biztosra veszem, hogy darabokra fogják tépni az össz-ellenzéki kampányt. Ezt sajnos az előválasztáson kampányolók nem vették figyelembe, ami súlyos hiba. 
   
   
6. Karácsony Gergely nyert. Ez egy okból világos jel, hogy ő mögötte áll ki az ellenzék (ebben nem vagyok biztos, hogy így is marad), ő a közös jelölt, másik oldalról viszont hab a tortán a Fidesznek. Ahogy több interjúban is elhangzott, neki drukkolnak, de nem azért, mert szimpatikus, hanem azért, mert úgy verhető, mint egy pofozózsák. Jelenleg biztos vagyok abban, hogy Karácsony Gergely el fogja veszteni ezt a választást, azon egyszerű oknál fogva, mert a Fidesz szavazók jobban mobilizálhatóak egy olyan jelölt ellen, aki polgármestersége során hibákat hibára halmozott, és kompromittálható ezekkel. Nem kell egy pillanatig se aggódni amiatt, hogy ez ki fog maradni a kampányhajrából, a média ízekre fogja szedni Gergőt, ráadásul úgy, hogy karizma hiányában elvből esélytelen a visszavágásra. Reméljük, hogy az össz-ellenzéki kampány végül is ki tudja őt hozni sikeresen abból a slamasztikából, amit szépen előkészítettek neki az előválasztás során. Ha ez sikerül, akkor lehet esélye a győzelemre

Ettől eltekintve, a társadalomnak fontos lenne, hogy tényleg többször tudjon véleményt formálni, és ezzel a jogukkal éljenek is. Nincs fontosabb annál, minthogy mindenki elmenjen szavazni, hiszen magas részvétel esetén van esély arra, hogy az ország tényleg abba az irányba menjen, amerre a többség akarja. Ha erre a szavazásra közvetlenül, több körben kerül sor, az pedig a jelölt kiállását és legitimitását is erősíti. Magyarországon ma a parlamenti-, és az önkormányzati képviselőkön kívül a népnek nincs beleszólása más pozíciók megválasztásába, így a köztársasági elnökébe sem. Szerintem ez az, ami a pozíciót a leginkább gyengíti,a magyar köztársasági elnök súlya ugyanis gyakorlatilag nem létező. ( És még itt is Fidesz-tagkönyvvel rendelkező egyén ül)

Szerintetek, lenne a társadalomnak igénye egy ilyen irányú változásra?

Az elmúlt napokban gondolkodtam egy kicsit magán a "magyar" szó jelentéséről, és érzelmi töltetéről. Bennem személyesen ugyanis elég impulzív élményként jelenik meg az, hogy egy ilyen közösség tagjának vallhatom magam, és igyekszem pozitív példákkal előhozakodni, hogy másokban, és más kultúrához tartozó közösségekben öregbítsem a sajátom hírnevét. Ez a gondolatmenet jutott el oda, hogy hazánkra, a magyar emberekre vajon ez mit jelent, és hogy is hat rájuk a mindennapok során. Ez természetesen egy jó kis szociológiai kísérlet lehet, aki véletlenül megcsinálja, vagy megcsinálta, akár el is dobhatja nekem az eredményeit. Viszont, én egy kicsit tovább toltam a gondolatot, és igyekeztem ezt rámásolni a mai pártok cselekedeteire, hogy azok vajon mennyire szolgálják a haza érdekét,és milyen szintben süt át belőlük a hazaszeretet, és ez esetleg értelemmel és logikával mennyire találkozik.

Az ugye tejesen egyértelmű, hogy a magyar politikai szféra körülbelül annyira van felosztva, mint az első világháború hadszínterei, tehát ahány elképzelés, annyi gondolat, és annyi cselekedet történik, amelyet lehet így vagy úgy minősíteni. Az biztos, hogy a felsorolás hirtelen szubjektív, és hogy minden oldalnak biztos hogy van pozitív, és biztos hogy van negatív oldala. Azonban, a legfrissebb eseményekre igyekszem reflektálni, és megítélni azt, hogy valójában ezen az értékelési logika mentén vajon mennyi szűrődik át a hazaszeretet egyes döntésektől, vagy a hozzájuk kapcsolódó személyek cselekedeteiről. Az is nagyon fontos, hogy ha valaki valamely párthoz egyértelműen kötődik, azt a párthoz fogom sorolni, hiába cselekedett esetleg magánemberként.Írhatnék bármelyik pártról rövidebb - hosszabb bejegyzést, de a felsorolt példák szintén bővíthetőek.

Fidesz

Miután a legnagyobb kormánypárt rendelkezik a legtöbb szavazóval, ezért őket vettem előre, de a felsorolás amúgy teljesen véletlen, ne keress benne semmi logikát.

Tehát, arról már írtam, hogy a kormánypártnak van egy csomó, amúgy támogatható döntése, és ezt csak a legelvakultabb, már pártpolitikai alapon ítélkezők tudják csak elvitatni. A jó döntések egy részéből igazán kitűnik a hazaszeretet:

• Ilyen például a határon túli magyarok támogatásának elkezdése, és a Bethlen Gábor programnak a kivitelezése. Hasonlóan fontosnak tartom a Rákóczi Szövetséggel való együttműködést is, ami hozzájárul abban, hogy kialakuljon egy egészséges nemzettudat, és ezt sikeresen lehessen ápolni.
• Csak támogatni tudom az olyan beruházásokat is (attól elvonatkoztatva, hogy kik a kivitelezők), amelyek munkahelyet teremtenek, és versenyképesebbé teszik az országot, valamint megakadályozzák, hogy Kelet-Magyarország teljesen leszakadjon az ország többi részétől. Azon programok és beruházások, amelyek e célból működnek, azokat hazaszeretettel teljesnek gondolom.

Azonban, magas és alacsony szinteken is jelen vannak olyan programok, amelyek felteszik a kérdést, hogy is állnak ezzel a hazaszeretettel:

• - a gender és egyéb elméletekkel  való küzdelem. Semmi gond nincs azzal, hogy az állam nem ért egyet a genderrel és társaival. Azonban az, hogy ezek ellen fellép, küzd ellenük, és igyekszik ellehetetleníteni őket, egyfajta korlátozásokkal élve, joggal felmerül a kérdés, hogy ez jót tesz-e a hazával? Mi az értelme az egésznek, ha azzal ártunk valakinek. Az államnak ugyanis nem joga és nem kötelessége, hogy elítélje a saját homoszexuális állampolgárait. Pedig, a fennálló szabályozással pont ezt teszi, egyfajta másodrendű magyarnak kikiáltva őket. Ez pedig, egy nemzettudattal rendelkező emberben komoly törést tud okozni. Kérdem én, kell-e ez a hazának? 
• - A gyűlölet keltése. Szükség van-e a gyűlöletkeltéshez ahhoz, hogy erősítsük a nemzettudatot honfitársainkban? Mert azok ellen, akik ellen keltjük, biztos, hogy nem keltünk bennük jóérzéseket. Sőt, ezzel gyakorlatilag létrehozunk egy olyan országimázs-rombolást, amelyre amúgy rohadtul semmi szükségünk sincsen. Egyetlen ok a gyűlöletpolitika létezésére a hatalom megtartása, a rettegők szavazatainak irányítása, 1933 óta, mióta Dr. Goebbels tökéletesítette a módszert. Például, tegnap leromboltak egy fideszes körzetben egy buszmegállót. Mit ártott az a megálló a népnek? Az biztos, hogy a képviselő nyilatkozatai nélkülözték a hazaszeretet elemeit.
• - AZ MTA-elleni harcnak a világon semmi értelme. Mindenki azt kellene, hogy csináljon, amihez ért. A kormány kormányozzon, az MTA kutasson. Vajon, milyen ország az, amely szembemegy a saját tudományos életével azért, hogy létrehozzon egy eltérő berendezkedést egy olyan területen, amelyhez amúgy nem is ért? Most pont ez zajlik, a kormány minden eszközzel támadja az Akadémiát, és kérdem én, hogy hol van ilyenkor a haza szeretete? Széchenyi István műve elleni harc ugyanis sok mindent tartalmazhat, de ezt egyáltalán nem.

MSZP

Bár az MSZP az elmúlt időszakban gyakran hangoztatott elég meredek, nemzettelen mondatokat (23 millió román vendégmunkás), manapság ezzel kevésbé jönnek elő.

Pozitív:

• Ma már támogatják a kettős állampolgárságot. Ez nagyon fontos pálfordulás, hiszen bár ideológiailag nem, geopolitikailag azonban határok osztják meg a magyar embereket, ez van, ha tetszik, ha nem. És a határ túloldalán levő emberek támogatása és nem támadása mindjárt egy hazaszeretettel teli lépés.
• Fellépés a nők jogaiért: Az MSZP-ben belül hagyományosan erős a női vonal. Az egyik legjobb női politikus, Gurmai Zita ugyanis egyáltalán nem veszi félvállról ezeket a területeket, és európai szinten is képviselte. A nők jogaiért való harc pedig a magyar nemzet nőtagjaiért való kiállás mögött pedig ott a hazaszeretet.

Negatív:

• Azonban, számos területen  elmarad ez a fajta pozitív aktivitás. Zugló, vagy Ferencvárost említve, a parkolási maffiának az oszlopos tagja az MSZP, és ahol az állampolgárokat meglopják, onnan hiányzik a hazaszeretet. Addig, ameddig ezekkel nem  számolnak le, addig hiteltelenek lesznek az emberek előtt.

Jobbik: 

Pozitív:

• Bár a Jobbik gyakran politizál nemzeti oldalon, fontos, hogy ide nem szabad keverni a sovinizmust. Addig, ameddig felhívják a figyelmet  a béregyenlőtlenségekre, addig nyugodtan mondható, hogy a felhívás mögött ott a hazaszeretet gondolata is. 
• Szintén pozitív az EU-hoz való hozzáállásuk is. Az ország érdekeinek képviselete egyedül az európai színtéren valósítható meg, az itt való aktivitás pedig az ország hasznára válhat/válik. Az EU-ellenesség ugyanis nem más, mint nemzetellenesség is. 

Negatív:

• A vadhajtásokat azonban még mindig nem sikerült lecsípdesni, a sovinizmus és az idegenellenesség továbbra is jelen van. Ameddig az antiszemitizmus és a hozzájuk tartozó képviselők nem távoznak teljesen, addig nehéz teljes és önzetlen hazaszeretetről beszélni.
• Szintén nagy hiba a párt profiljától független ügyektől való tartózkodás. A hazáját ugyanis csak az szeretheti igazán, aki minden problémába beleáll, és van róla véleménye. A Jobbiknál sajnos, találhatóak ilyen fehér foltok.

DK

Pozitív:

• Az európai politika erősítése, és az összefogás utáni erőfeszítések. Egyértelmű, hogy egy megosztott ország eredményei mindig s gyengébbek lesznek egy egységes országénál.

Negatív:

• A határon túliak rendszeres és elvtelen támadása: Ez, szerintem a hazaárulás körüli cselekedet. Jogokat nem vonunk meg senkitől. Ezt a DK-nak alapszabályban kellene rögzítenie.
• Ahogy szintén tragédia, ahogy politizálnak. Olyan nincs, hogy hátbaszúrod a saját szövetségesed, ha egyszer elígérkeztél a támogatására. Mégpedig a budpesti előválasztáson pont ez történik. Kérdés, hogy mit várhatsz azoktól, akik így bánnak a szövetségeseikkel? Szerintem az ilyenek nem szeretik a hazájukat, akik ilyeneket művelnek, és megússzák ezt büntetlenül.

LMP:

Pozitív:

• A jövőért való felelősségvállalás és a környezetért való kiállás nem más, mint a haza hosszútávú érdekeinek képviselete. 
  
  Akárcsak a határon túli magyarokért, valamint a hazai lakosság érdekeiért való kiállás is. A két dolog ugyanis mindennek nevezhető, csak haza és nemzetellenesnek nem.

Negatív:

• Amit az LMP belső működésében véghezvitt tavaly április óta, az körülbelül vállalhatatlan. Aki saját emberei ellen fordul, és ezzel gyöngíti a saját szerepét, az nem szereti se az embereit, se a hazáját. A haza érdeke, hogy együtt dolgozzunk érte, nem az, hogy kirugdossunk és szankcionálgassunk.

Momentum: 

Pozitív:

• A magyar emberekért való kiállás, kortól, nemtől, lakhelytől függetlenül. Ez az oka annak, hogy a Momentum stabilan a legerősebb a fiatalok között. Ez ugyanis, a haza és a nemzet érdeke, hogy helytől függetlenül legyenek képviselve.
• Pozitív továbbá, hogy nem fél a változásoktól. A sikerekhez néha elkerülhetetlen a változás, ami azonban fájdalommal is jár. A Momentum ezeket felvállalja, és ezzel hosszútávon az országnak dolgozik.

Negatív:

• A félrenézés. Sajnos, vannak helyzetek, amikor a Momentum félrenéz, és nem kellene. Ilyen például a már említett parkolási maffia. A hazáját szerető nem tűri el, hogy mások ügyeskedjenek az állampolgárok rovására. Sajnos, jelenleg ez a helyzet.

Úgy gondolom, hogy aki a hazáját szereti, az érdekektől függetlenül áll ki érte. Nem fordul a múltba, a jelen problémáival foglalkozik, és a jövő generációjáért dolgozik. Azt hiszem, hogy bárkit kérdeznék ebben az országban, a legfontosabb számára  saját családja lenne. A jövőért dolgozni pedig pont ugyan az, mintha a saját gyermeked jobblétéért dolgoznál. Ez társadalmilag is az ország érdeke, viszont úgy látom, hogy minden politikai résztvevőnek van mit sepregetnie a saját háza táján.

Csütörtök este  az európai politikában a zöld klímacélok érdekében volt egy elég komoly vita. Ugye, így, nyáron mi is érezhetjük, hogy a globális felmelegedés veszélye nagyon is komoly (feltéve, hogy nem vagy Donald Trump), tehát biztos, hogy szükséges európai szinten egy célkitűzés megalkotása.

Nos, egy ilyen, rendkívül fontos vitára került ma sor az Európai Parlamentben. A képlet egyszerű volt, az EU 2050-re el szerette volna érni, hogy karbonmentes legyen, ennek irányába pedig kutatást és technológiai fejlesztést ígért. Három órás tárgyalás után végül kiderült, hogy a terv elbukott, ugyanis három állam élt a vétójogával.

1. Lengyelország, ahol Kaczynsky populizmusa dübörög, azzal az indokkal utasította el, hogy a szegényebb országoknak nehéz lesz ezt kivitelezni. Magyarul pénzt kért volna, sokkal többet azért, hogy a célt elérhessék. Ez szép és jó, de kétlem hogy a pénzt erre költötték volna el. Ebben pedig a többi tagállam nem engedett, gondolom hasonló megfontolásból.

2. Csehország, ahol a miniszterelnök egy oligarcha, aki az EU-s pénzeket sápolja, és több ezren tüntetnek ellene. A cseh politika kitermelt pár szörnyszülöttet, elég csak Benesre, vagy Klausra gondolni, akik tekintélyesen arcul köpték pályafutásuk alatt Európát. Ide állt be most a Babis vezette kormány, hogy köszönik szépen, de itt semmi határidőt se szabad megszabni. Innen is köszönik nekik a még meg nem született csehek.

3. És igen, természetesen Magyarország. Az az ország, ahol atomba fektetnek, miközben a németek és a franciák ezt éppen kifelé vonják, és ahol az alaptörvénybe le van fektetve a jövő generációért való felelősségtudat. Természetesen itthon a miniszter (Palkovics, ki más?!) arról papol, hogy 2050-re bizony el lehet ezt a szintet érni. Kár, hogy annyira szavahihető, miután az Akadémiának azt mondta, hogy marad minden a régiben, majd beterjesztette ennek a homlokegyenest ellenkezőjét. 

Annyira szélkakas és hazug a magyar politika, hogy hinni se nagyon lehet nekik. Az, hogy mi nem érdekeljük őket, eddig is tudtuk, főleg ha jártunk kórházak felé. Most az is kiderült, hogy az unokáink sorsa is hidegen hagyja őket.

Luxemburgban tartották az épp aktuális gyűlésüket az Európai Unió külügyminiszterei (Külügyi Tanács), ahol minket is képviselt a legharciasabb európai külügyminiszter, Szijjártó "Tigrisjanem" Péter. Ezen az ülésen megosztotta az elméletét az európai külügyminiszter-társaival, akik ezek után teljes joggal hihetik, hogy a kishazánk felelős politikusa megbolondult.

Szíjjártó Péter szerint:

Bár számunkra nem annyira furcsa ez az egész, egy sokat látott politikus azért meg tud döbbenni ezeken a szavakon.Nem csak azért, mert politikailag teljesen EU-ellenes és bomlasztó álláspontot képvisel, hanem azért is, mert szakmailag ezek nem igazak. Nézzük őket, egyenként!

- Az EU nem versenyképes: Az Európai Unió gazdasága a legnagyobb ezen a planétán. Azt nem merem ijelenteni, hogy az egész univerzumban, de a bolygón biztos. Innentől kezdve, a világ legnagyobb gazdaságára azt mondani, hogy nem versenyképes, az nem csak populizmus, hanem arcátlan hazugság is. Ha az EU nem lenne versenyképes, akkor nem jutna neki a támogatásokra, amiket mi becsülettel hívunk lefelé.

- A világban zajló változások átalakították a politikai viszonyokat: Ezt sem igazán tapasztaltam. Bár tény és való, hogy most elég sok közösségnek megvan a maga nyűgje ( USA-nak és Kínának maga az amerikai elnök, briteknek a brexit, Putyinnak az olcsó gáz) de alapvetően nehéz kijelenteni, hogy a viszonyok gyökeresen megváltoztak volna. Az tuti, hogy mi eddig se számítottunk nagy játékosnak a világ színpadán, és ezek után se lettünk nagyobbak.

- Brüsszel meg akarja mondani, ki mit tegyen: Ez se igaz. Brüsszelben a tagállamok politikusai vannak, és ott közös, konszenzusos döntések születnek. Ugyanúgy tudok érvelni: Ha Brüsszel döntene, akkor itthon nem lenne korrupció, hiszen bevasalná az egészet a kormányon. Az, hogy egyenlőre nem teheti, ez inkább szerencséje a kormányunknak, mint hátránya. Amit Brüsszelben megszavaznak, azt a szabályok miatt közösen fogadják el. Mi rendszeresen vétózgatunk, hogy romboljuk az EU-t, kérdés hogy ezt meddig tűrik szó nélkül.

- A nemzeteknek elegük van a kioktatásból: Téved, csak a korrupt és tolvaj kormányoknak van elege abból, hogy rájuk szólnak hogy ne lopj. Kétlem, hogy az osztrákok, vagy a spanyolok, esetleg a dánok ki lennének azon akadva, hogy elvileg, mint közösség kellene képviselni az EU-s álláspontot, például Izrael esetében, vagy az ENSZ-ben. Mi ugyanis rendszeresen kicseszünk a saját magunkkal és a barátainkkal az ész nélküli vétózással. Úgyhogy, éppen fordítva van a dolog, az EU-nak sokkal jobban elege lehet belőlünk, mint nekünk belőlük.

- Olyan adójavaslatokat akarnak bevezetni, amik a szocializmust idézik.: Tényleg? Hogy szeretnének egy kis adó-összehangolást? Mi is szeretnénk magasabb fizetéseket ( a kormány nem, mert szerintük akkor nem lennénk versenyképesek), így ők is kérhetnének cserébe valamit. Például, hogy ne legyünk sunyi adóparadicsom, és hogy próbáljunk a közösséggel együtt fejlődni, és együtt dolgozni a pénzünkkel. AZ EU-s pénz ugyanis nem az országé, hanem a népé. Én is beülhetnék Mészáros yachtjába, hogy főnök, a pénzt rá az ország kapta! 

- Erőltetni kellene a szabadkereskedelmet: Szijjártó Péter biztos hogy tudja, hogy az EU 4 legfőbb értéke közül az egyik a szabadkereskedelem. Az EU-n belül totális szabadkereskedelem van. Ha ezek után akarja erőltetni, akkor lelke rajta, minden esetre miért ne legyenek piacvédő rendelkezések? Elárulom, az USA is alkalmaz ilyeneket (bár manapság néha túlzásba viszi), szóval nem ördögtől való az, ha nem kötögetünk mindenkivel ész nélkül megállapodásokat. Az ilyen nyilatkozatok viszont nem keltik jó hírünket, az biztos.

-Menedzselni nem, hanem megállítani kell a migrációt: Menjetek ki katonaruhában, és álljatok a határon, és próbáljátok azokat megállítani, akik már egyszer az EU-területére lépett! Mi lenne inkább, ha azon dolgoznátok, hogy ne kelljen senkinek se elhagynia az otthonát, és ezzel elkerülhető lenne a tömeges bevándorlás? Ez lenne ugyanis a menedzselés, amit az EU szeretne. Mi nem szeretjük, mert akkor baj lenne, nem lenne több menekült, és az amúgy is hazugságokra épülő kormánypropaganda az utolsó hírértékét is elvesztené. 

Úgyhogy, így állunk, a külügyminiszter és a főnöke nettón nézi hülyének az országot, és úgy tűnik, hogy ez a tünet külföldre is átszivárgott. Állítólag az EU szeretné a minősített többséget bevezetni néhány szavazásnál, a demokráciára hivatkozva. Egyet lehet tippelni, melyik ország ellenzi ezt foggal-körömmel?

Most, hogy a nagy mozgósítást igénylő választások lementek, az önkormányzati pedig még messze van, így itt az ideje, hogy a feketeleves-kategóriába tartozó döntések is megszülessenek, és ezek el is kezdődtek. 

A 2020-as költségvetési tervben olvasható egy nagyon érdekes bejegyzés, miszerint a kormány a gyermekek számára biztosítja a mindennapi étkezés és az esetleges üdültetési lehetőséget. Ezért akár még meg is lehetne tapsolni a kedves költségvetési szerkesztőket, azonban, hogyha az előzményeket is latba vetjük, akkor világosan kirajzolódik, hogy a magát nemzetinek tartó kormány egyik legaljasabb húzására készül.

Eredetileg ugyanis, köztük az idei költségvetésben az olvasható, hogy a szociálisan rászorulóknak, és a gyermekeknek biztosítja ezt a lehetőséget. Tehát, magyarul, a kormány kivágná a szociálisan rászorulókat a kedvezményezettek köréből. 

Csak hogy tisztán lássunk: A szociálisan rászorulók közé tartoznak a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, valamint a gyermeküket egyedül nevelők is, de a fogyatékosok és az azokat nevelők is ide sorolandók. Tehát, magyarul ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok heló, fogyatékosok heló, gyerekek szülei heló, ez nektek mától nem jár.

Noha a családok évét valóban magunk mögött hagytuk, tehát akár ideje is lenne egy kis család-ellenességnek, de azért az, hogy az ország nagy részérére kiterjedő szociális rászorultság-alapon egy kedvezményt egy tollvonással megvonjanak, az azért még kicsit erős.

A kormány hozzáállása a fogyatékkal élőkhöz eddig sem volt barátságos. Több olyan lépés is felsorolható, amely úgy lett megalkotva, hogy az esetleges visszaéléseket kiszűrjék, de mögöttes tartalom egyértelműen a fogyatékos emberek rendszeres megalázása.

Többek között az alábbiak:

• A leszázalékolás után kötelezően meg kell jelenni felülvizsgálaton. Ez alapvetően még érthető is, de az orvosnak nincs joga eldönteni, hogy a betegség állapota végleges, vagy elérhető javulás. Egy agyvérzéses, vagy egy amputált végtaggal élő betegnél ugye nem várható az, hogy újra kinő a kéz-láb, tehát a válaszhoz nincs szükség orvosi szakértelemhez, mégis erre a procedúrára kényszerítik őket időről-időre. Ez egy oldalról roppantul megterhelő, másik oldalról körülbelül ugyanennyire megalázó is, egy fogyatékos ember ugyanis a legritkább esetben magától fogyatékos, tehát az, hogy hetente bizonygassa az állapotát, az egyszerűen prigantiság a kormány részéről. 
  
  
• A lehető legnagyobb gonoszság volt a velük szemben való fellépés az ingyenes utazás megszüntetésére. Bár csak 10%-os összeget kell fizetniük, azonban egy kacifántos mozdulattal sikerült a busz- és vonatközlekedést megterhelni egy pótdíjjal, amelyre természetesen nem érvényes a 90%-os kedvezmény, így előfordulhat, hogy Nyíregyháza melletti kis faluban élő nyugdíjasnak, vagy egy 65 év felettinek nem lett olcsóbb a budapesti útja, mint amennyibe a kedvezmény előtt került volna. A pótdíj (vagy divatosan és hivatalosan: kiegészítő díj) összege fix, és természetesen nem áll fönn mindenhol, hiszen például Győr és Budapest között ilyen díjat nem kell fizetni. Az pedig, hogy mi a különbség egy nyíregyházi és egy győri nyugdíjas között, azt mindenki magának válaszolja meg. Azt, hogy elvileg ez biztosítja az "emelt szintű szolgáltatást", az pedig nettó hazugság, hiszen ha nincs hely a buszon, akkor a KRESZ-miatt nem szállhatnak fel többen, vécé pedig amúgy sincs rajta, vonaton pedig nem biztosít semmit sem pluszba. Tehát, a kiegészítő díj nem más, mint egy sunyi áremelés, amely természetesen arányosabban a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknek fáj legjobban,

A kormány alapvetően nem is tud mit kezdeni a fogyatékosság problémájával. Tudjuk, hogy a beteg szerettüket otthon ápolók jelenleg megalázó éhbért kapnak, akik pedig rengeteg pénzt spórolnak az amúgy sem acélos magyar egészségügynek, hiszen ezek az emberek kórházban is lehetnének, akkor pedig ellátásukról az államnak kellene gondoskodnia. A szociális munkások évek óta verik a vészharangot, hogy az ágazat fizetésének megbecsülése megalázása a tanári fizetésekkel vannak egy szinten, az idős-ápolásra alkalmas helyek száma kevés, a nyugdíjasok száma pedig a korfának megfelelően még pár évtizeden át növekedni fog. Lehet viccelődni a számokkal, csak fölösleges, hiszen emberi sorsok múlnak rajta.

A kormány a fogyatékosok visszaintegrálását például semmivel sem segíti. Az, hogy a cégeknek fizetniük kell hozzájárulást, ha nem alkalmaznak elegendő számú megváltozott munkaképességűt, az nem visszatartó erejű, sőt, sok cég inkább befizeti, hiszen üzletpolitikai szempontból egy fogyatékkal élő alkalmazása mindig veszélyes, és a fix összeg befizetésével a munkáltatók mentesülnek ez alól a kockázat alól. A másik, hogy kötelezni kellene a munkáltatókat a végzettségnek megfelelő bér fizetésre , hiszen egy vak ember például lehet remek ügyvéd, de mégsem fogja azt a bért megkapni, amire őt a képességei predesztrinálják, mert a fogyatékosság miatt biztos, hogy anyagi téren negatív diszkriminációval fog szembesülni. Ezek az emberek, hiába szerezték meg a legmagasabb szintű iskolai végzettségeket, folyamatosan anyagi gondokkal fognak szembesülni, hiszen az őket megillető rokkantsági díj még az inflációval sem nő megfelelő mértékben.

A nyugdíjasokat pedig, szó szerint megvették egy tízezressel ősszel, aztán majd rá 6 hónapra, amikor erre már senki se emlékszik, akkor vonják meg tőlük a nyaralási lehetőséget. Egy magyar nyugdíjas azonban egy élet munkájával járult hozzá ahhoz, hogy az ország ma ott tartson, ahol tart, és a hatalom pedig a saját eszközeivel igyekszik "meghálálni" nekik ezt a munkát. Az a baj, hogy egy rendes, normális nyugdíjpolitika helyett a kiszámíthatatlanság mezején tartva őket, a folyamatos politikai harcban lehet velük visszaélni, ráadásul úgy, hogy a legkiszolgáltatottabb részükre, az anyagi helyzetükre hatnak. Ez megint nem több, mint nettó ganéság, de ott fönt a narancssárga csapatnak köztudottan olyan a bőrük, mint a névadó gyümölcsüknek. 

Az a legnagyobb gond, hogy akik ma aktív korúak, azok minden másodpercben közelednek a nyugdíjas kor felé, ráadásul a fogyatékosság veszélye mindenkinél fennáll, és ilyen körülmények között kell számítani az állam segítségére. Vagyis, ahogy látjuk, csak kellene, mert az államnak teher ez a fajta segítség.

Hirtelen kiderült, hogy az EP választáson nagyot nyert pártok is szeretnének megjelenni a főpolgármester-választáson. Bár kerületenként még nem borult a papírforma, de azt már tudhatjuk, hogy a felszínen megjelentek az új jelöltek, és egy kicsit átalakult a paletta.

Ahogy régebben írtam, legelőször ugye Puzsér Róbert jelentkezett be, mint független jelölt, aki arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy támogassák azt a programot, amit függetlenül alkotott, és pozitív kicsengése van mind Budapest, mind az ország számára. Puzsér mögé felsorakozott az LMP és a Jobbik, e két párt azonban csalódást keltően szerepelt az EP-választáson. Az LMP közben nehezen viselte a Puzsér-féle kritikát (ami megint csak azt igazolja, hogy független jelölt, ugye) és úgy döntött, hogy megszünteti az együttműködés. Puzsér konkrét személyi felelőst is megnevezett, kérdés, hogy igaza van-e? A Jobbikkal szépen váltak el, a kétpárti megállapodás egypártira való csökkenésével a két fél arcvesztéssel tudott hátrálni. 

Puzsér Sétáló Budapestje él, és olyan változásokat indított el, ami miatt már most megérte az indulása, a magyar demokrácia is profitált belőle: 

• Létrehozta az előválasztást. Ilyen eddig nem volt. az előválasztáson győztes ugyanis jelentősebb legitimácóval rendelkezik a győzelme által
  
  
• a zöld programok bevezetésére minden oldal reagált:

1.       A kormányoldal zöld stratégiát fogadott el. ez azért így 8 év után maguktól biztos nem jutott volna eszébe. Kis lépés, de Puzsér-hatás látszódik belőle.
2.      Karácsony Gergely zöld jelöltnek nevezi magát. Aki a vörösök, a szocialisták támogatásával indul. Vagy színvakság, vagy tudatos rámozdulás a Puzsér által megszólítottakra.
3.      A Momentum jelöltje szerint Puzsér programjának nagy része vállalható, tehát egyetértenek vele.

Lehet, hogy Robi nem lesz ott a szavazólapon, de az egészet amit csinált, azt már innen is megérte. Szerintem minden budapesti, pártállástól függetlenül hálás lehet neki.

Na, de nézzük a többieket:

Karácsony Gergely, a szocialista jelölt (nem fogom írni, hogy PM-jelölt, mert a PM mérhetetlen) eddig több okból is bizonyította, hogy teljesen alkalmatlan jelölt. Emberileg teljesen jó lenne neki, szakmailag is, de olyan amatőr és durva hibákat követ el, ami a jelenlegi politikai állapotok mellett elfogadhatatlan. Személye többször súlyosan kompromittálódott:

• Megszavazta a zuglói parkolást, amiről pontosan tudta, hogy csalás lesz. Ezzel a kerület óriási pénzeket veszít.
  
  
• Nem tudja elérni az alku felbontását, a helyi szocik is ellene szavaznak. Ha ellene szavaznak, azonnal ki kéne lépni onnan. Karácsony Gergely erre képtelen, és emiatt morálisan már megbukott.
  
  
• Karácsony szintén a voksát adta a budapesti patkánymutyira. Állítása szerint a legolcsóbb közbeszerzésre voksolt. Ha ez igaz és nem vette figyelembe a Bábolna eredményeit, akkor azért, ha pedig tudatosan, akkor pedig azért alkalmatlan a főváros vezetésére.

Ezt az ellenzéki oldalon is egyre többen látják, hiszen a legkönnyebb lenne beállni mögé, azonban a többiek mégse teszik ezt. Se a DK, se a Momentum nem áll be mögé, saját jelöltet indítanak az előválasztáson. Ahol, jó taktikai érzékkel számolva meg is fogják verni a zuglói polgármestert.

A momentumos Kerpel-Fronius Gábor az első váratlan induló, de a váratlanság csak a személyét illeti, pártját nem. A Momentum korábban se állt be Puzsér mögé, és várható volt, hogy az EP-választáson elért eredményt megpróbálják meglovagolni, és emiatt indítani fognak önálló jelöltet. Az úriember az üzleti szférából érkezik, de a fiatalok támogatásával, és kérdés, hogy milyen programmal és milyen emberekkel fogja magát körülvenni. A pártját ismerve, az egyik legprofibb lesz, úgyhogy kíváncsian várom a folytatást. Ő volt a harmadik olyan jelölt, aki vállalta az előválasztás második fordulóján való részvételt, ami szintén a demokráciába vetett hitét sugallja.

A DK pedig, nagy taktikai húzást bevállalva kiszállt a második fordulóban Karácsony mögül, és Kálmán Olgát, az ATV híres ex-izzasztóját dobta be a köztudatba, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a rendszerellenes megnyilvánulásaival sokkalta könnyebb lesz azonosulni. Azonban, van egy olyan apró hiba, amivel a DK valószínűleg számolt, de mégis a lehető legjobban el akarja azt hallgatni. Ez a probléma a matematika. 

Kálmán Olga egy okos, művelt, a politikában pedig rettentően járatos nő. Az ő személye garancia a profizmusra, a televíziós pályafutása során rengeteg emberrel és szavazóval került kapcsolatba, ezért az ismertsége megkérdőjelezhetetlen. Bár magát független jelöltként határozza meg, akit a DK csak támogat, de elismeri, hogy Dobrev Klára kérésére vállalta a megmérettetést. Ez ugye kicsit paradoxon, de lendüljünk túl rajta. 

Budapesten kb van 800.000 választópolgár. Ennek a fele nem szavazott, tehát - 400k, a maradék 400nak meg a fele fideszes. Tehát, újabb -200k. Marad 200ezer, akiktől szavazatra számíthat, de ugye az összeset biztos nem kapja meg. Kálmán Olga személye pedig ma vállalhatatlan egy jobboldali szavazó számára. A DK-t ez persze nem érdekli, de Olga jelölésével nagy esélyt ad a Fidesznek a hatalomba való maradására, noha Olga biztos, hogy győzni szeretne, hiszen pártállásáról sosem volt senkinek se kétsége, sőt, még a jobboldalon is kivívott egyfajta tiszteletet. A jelölése szerintem nem több, mint egy politikai reklám a DK-nak, hiszen a szavazói a legidősebbek az országban, és ők nézték Olga műsorát a legtöbben. Ezzel pedig a DK megint cserbenhagyta a fiatalokat, a középosztályt és a jobboldali szavazókat. Ha Kálmán Olga megnyeri az előválasztást, és ő kerül a kihívó székébe, akkor a parázs viták mellett (szakmailag nincs Tarlós alatt) sajnos az várható, hogy el fogja veszteni a választást. Ez pedig a momentumos jelöltről ennyire tisztán nem mondható el. 

Így áll most a paletta, tényleg kérdés, hogy ki fogja nyerni az előválasztást. A másik, sokkal fajsúlyosabb kérdés, hogy borítja-e valaki az ellenzéki megállapodást, és a nyertes vajon minden párt támogatását élvezni fogja-e? Én ez utóbbira nem vennék mérget, de ez egy másik bejegyzés története :)

(update: A bejegyzés megjelenése után kb 10 perccel Karácsony Gergely sajtótájékoztatójában első helyen nevezte a zöld témát mint tárgyalandót)

Domokos László, az Állami Számvevőszék papíron független elnöke egy igen érdekes interjút adott a Világgazdaságban. Amikor a tartalma igazán átjött, akkor nem is igazán fogtam fel először, hogy mit is szeretne a kedves úriember. 

Nos, az interjú legsúlyosabb része a következő volt:

"nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem közvetlenül a dolgozónak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak"

Tehát, ha jól lehet érteni, akkor a főnök csak úgy ne emelgesse a fizetésedet, mert ki tudja mire költöd, inkább utalja el az állambácsinak, aki majd erre mint valami kis tartalékodra fog vigyázni. Eddig sem volt kérdés, hogy ma a felső részen lévők lopnak. Ráadásul elég pofátlanul. De az állambácsi egyik szervének a Bossa éppen kitalálta, hogy mi lenne, ha az (éppen) emelkedő fizud egy részét majd ők faszán elkezelgetik, mert náluk sokkal jobb helyen van.

MIVAN?!

A fizetések nagy része elmegy megélhetésre, erről már írtam itt, van ahol ez a teljes bevétel 70%-a is lehet. Egy rohadt bérlakásprogram nincs, nagyjából napról napra azért melózol, hogy tudj hol aludni meg enni valamit. A családok több mint ötven százaléka nem tud elmenni nyaralni, mert rohadtul nincs miből. Olyan 27%-os ÁFÁT, meg 16%-os SZJA-t fizetsz öcsém a boltba, hogy a német sápad helyetted bele. Aztán ezek után ha nőne a fizetésed (és itt szarnak az inflációra, mert unortodoxia van), akkor te csak spórolgassál szépen az állammal. Amikor legutoljára ilyet csináltál, tudod mi lett belőle?

Segítek: Lenyúlták a nyugdíjad!

Úgy einstandolták az életed munkájával összekuporgatott pénzed, hogy egy ilyenért a Pásztor fiúk még évszázadokig álldogálnának a füvészkerti tóban. Ezek után, ha a gazdaság kicsit megpörög, és az EU-s pénzek csökkenni fognak, akkor is kell a bevétel a tolvajkasszába, és erre remek forrás lenne a növekvő béred növési hányada. Lehet, hogy az emberek nagy része nem tud a pénzzel bánni. Ez egy, a kormány hibája, aki baszik a pénzügyi ismereteket kötelező tárggyá tenni (ha az lenne, nem tudták volna ellopni a léd, mert észreveszed hogy mire készülnek, és nem X-elsz rájuk), kettő, rohadtul semmi köze ahhoz, hogy mire baszod el azt, amiért megdolgoztál. Ha te erkölcstan-tanárként a kurvákra szórod a léd, egészségedre, megdolgoztál érte, azt csinálsz vele amit akarsz, de álljon már meg a halottasmenet, hogy ezt is eldöntsék odafennt helyetted. Ez ugyanis nem kétharmad kérdése, hanem egyszerűen nettó pofátlanság. 

Tudjuk, hogy a kormánynak nincs bőr a képén. A demokrácia álarcát tettetve tárgyalgatott az MTA-val, amit majd kedden be fog darálni, emiatt például egy kutató komoly pénzzel lelépett a no-go zónás svédekhez, annyira parának tartja az itthoni helyzetet. Írt erről egy patent levelet, angolul tudók előnybe. Ez is a svéd egyetem honlapján van fenn, mert itthon nincs szabad sajtó, ahol megjelenhetne. Nincs fenntartható egészségügyünk, pedig az orvosi kamara már rég jelezte, hogy baj van. Az oktatásban az iparkamara elnöke szerint a diplomások sokan vannak. Csóri dél-koreaiak, akik ezt máshogy gondolják és ott a diploma a favorit, a saját katonáikat küldték ide menteni a menthetőt. Mi hova tudnánk ilyen esetbe embert küldeni? Megmondom: Az M1-be sorosozni. Gratulálok.

Ameddig ilyen birka nép vagyunk, hogy mindezt hagyjuk, és a sok "fiatal demokrata" bűnözéséhez asszisztálunk, addig mindezt rohadtul meg is fogjuk érdemelni. '90 óta elszabotáljuk a rendszerváltást, egy ügynökakta se nyilvános, de azt mindenki tudja, hogy Ahmed H be akart törni hozzánk. Fasza.  Ha leváltják őket valaha, és nem kerülnek börtönbe, akkor addig nem is lesz igazi rendszerváltás, és beleragadunk a múlt rendszer bűzlő mocskába

Bár szép lassan lecsengett az EP-választási mizéria, és minden visszatért a régi kerékvágásba, a sors tett arról, hogy újra és újra rádöbbenjünk arra, hogy kishazánkban a dolgok még mindig nem mennek úgy, ahogy kellene. Vagyis de, papíron igen, de egyre több jel mutat arra, hogy a szabályok csak úgy patópál-féleképpen vannak összecsapva, és ez bizony idővel vissza fog köszönni.

1. A Magyar Orvosi Kamara szerint tarthatatlan az egészségügy helyzete. Az a szerencse, hogy olyan párt, hogy MOK nincsen, ezért nem lehet összekeverni a nyilatkozatot, és nem lehet rájuk vágni a Sorosbérenc stigmát se. Az az orvosi kamara, ahol a legjobb magyar orvosok vannak, és  tökéletesen rálát az egészségügyre (jobban, mint a miniszter, aki papírokat lát, és nem élő képet), és ha azt mondja hogy baj van, akkor baj van. Kérdés, hogy lehet ezt a tízparancsolat-kásler éra alatt eladni. Egy magára valamit is adó ország a saját kamarájának végre hihetne, és lehet, hogy a ráköltött 5% körüli GDP-arányt fel kéne tornázni mondjuk 10%-ra, és akkor talán el lehetne mondani, hogy nem Közel-Ázsiában, hanem mégis csak Európában gyógyulunk. Miközben ez az összeg természetesen messze elmarad az uniós átlagtól, addig előfordul, hogy van, akit egyszerűen nem támogatnak a gyógyulásba, és van egy csomó gyógyszer, amit nem ad alapból mindenkinek az állam (ugye, HPV-oltás...). Ezek olyan dolgok, aminek nem ma, nem holnap, hanem évek múlva lesz eredménye. A világon a legtöbben Magyarországon halnak meg arányaiban a rák miatt az OECD adatai szerint. Valamit nagyon szarul csinálunk, veri a harangot az orvosi kamara, a kormányinfón meg elhangzik, hogy majd nagyot nyernek az önkormányzatin Budapesten, de erről egy szó sincs.... beszarás. 

A múltkor lehetett olvasni újra szegény csávóról, aki alatt kettétört a vidámparki cucc, hogy éppen kilakoltatás fenyegeti őket, mert az édesanyja meló helyett 0-24-be ápolja. Kiakasztó, hogy egy szabálytalanság miatt ide jutó családnak nem segítenek, mert ugye, napról napra tovább lehet tolni a problémákat....

2. Handó Tünde, az OBH elnökhelyettese törvényt módosíttatna azért, hogy ne lehessen őt perelni. A magyar bírói társadalom eléggé megosztott a kérdésben, hogy egyáltalán jogosan van-e ott, ahol van. Ugye, pedig nekik kéne a legjobban ismerni a jogot, és beletörik a bicskájuk. Természetesen ne lennénk itthon, hogyha az ügynek nem lenne politikai vonatkozása, még ha csak annyi is, hogy a kedves hölgy Szájer József felesége, aki mondjuk 10 éve Brüsszelben van, de na, mégis csak kellemetlen lenne, ha a kedves nej buktázna egy nagyot. Ami mindenesetre a színfalakon túl mutat, hogy van egy ilyen gond, az elég para, hogy egy ország a saját bírói rendszerét se tudja normálisan megalkotni, és fenntartani. Az meg még nagyobb, hogy a tetején csücsülő ürge még nagyobb hatalmat, és számonkérhetetlenséget akar. Azt mondjuk megértem, hogy irigylésre méltó Domokos elvtárs pozíciója, csak éppen kevésbé demokratikus.  Az új, közigazgatási bíróságokat éppen visszavonták, de ez inkább tudható az előző cikkben említettek miatti helyezkedésnek, mint tényleges visszavonulásnak.

3. Elég szomorú eset történt, bár már mindenki tudja, hogy elsüllyedt a hajó a Dunán, és sokan meghaltak. Az, hogy a mentés alig halad, az kevésbé emberi hiba, a Duna vízállása 2x nagyobb, mint kéne. Ami viszont furcsa, az a reagálás rá:

- A főpolgármester szerint lehet, hogy nem kéne ennyi  luxushajónak horgonyozni a Dunán, mert elég sűrű a víz, ráadásul a nagy dögökkel veszélyes a manőverezés. Ez eddig miért nem jutott eszébe?

Talán keveset sétálgatott Budapesten, hogy csak most csapott bele a megvilágosodás? Szerencsétlen hajó pont a megvilágosodás előtt egy nappal süllyedt el....

- Hirtelen felülvizsgálnak minden BKV hajót, hogy megfelel-e a szabálynak. Eddig voltak kivételezések?

Ha minden évben van felülvizsgálat, akkor miért éppen most kell megismételni? Januárban más eredmények jöttek ki, mint most?

- A hajósok szerint érlelődött régen a tragédia. Kérdem én, miért nem tettek ellene? Hogy lehet érvényben olyan szabályozás, ami magában hordozhatja egy baleset esélyét? Hol vannak azoknak az embereknek a felmondási papírjai, akiknek jogkörük volt arra, hogy ezt a szabályrendszert kidolgozzák?

Csóri koreaiak, náluk a legutóbbi hajókatasztrófába a kormány bukott bele. Nem is igazán érthetik, hogy itthon ez miért nem így történik. Az elnökük persze nyomás alatt tart minket, hiszen náluk ez elég éles politikai problémát jelent,  és pedig úgy, hogy ott van nekik a kimdzsongun is.

Úgy tűnik, itthon azért, hogy normálisan menjenek a dolgok, ahhoz tragédiának kell történnie. Addig, ameddig nincs semmi baj, addig a kutyát nem érdekli, hogy biztonságban van-e az országban, lényeg, hogy valahogy menjenek a dolgok, aztán lesz valami. Azok, akik ez ellen tehetnének, 9 éve vannak hatalmon, és még az ország fele is elhiszi nekik azt, amit kérdeznek. Én azt kérdezném, hogy 9 év miért nem elég arra, hogy egy normális országot összerakjunk, kéremszépen?!

Ugye, hétvégén lezajlott az EP-választás, amiről ugye beszámoltam, hogy is nézett ki a szavazóhelyiség másik oldaláról. Miután az egész EU-ban lement a választás, elméletileg tudható, hogy milyen összetételű lesz az új EP, és kik azok, akik jóval nagyobb szóval juthatnak be a pozíciókra, és természetesen az is látható, hogy nekünk milyen kilátásaink vannak..

• A legtöbb voksot az EPP tagpártjai szerezték, amely egy részt győzelem, viszont mindenképpen rá fognak szorulni a többi párt támogatására, és a többiekhez képest való előnyüket is bebukták. Ez azt jelenti, hogy a többi pártcsalád jóval többet tudja csuklóztatni az EPP-t, és ezt szemrebbenés nélkül meg is fogják tenni. Összesen 39 széket buktak, ami 3x nagyobb szám, mint ahány képviselőt a Fidesz delegál kintre.
• Nagyot nyertek a Liberális Demoraták (ALDE), akik viszont 37 hellyel vannak bentebb, mint az előző ciklusban. Ez leginkább Macronnak köszönhető, aki a francia liberálisokat berepítette a parlamentbe, rögtön a legerősebb szereplővé vált a történetben. Az ALDE a mérleg nyelvévé vált az EU-s döntéseket illetően. 
  
  
• Az EPP-hez hasonlóan az S&D se dicsekedhet az eredményével. Bár hasonló arányban vesztett képviselői helyeket, mint az EPP, de ezt nem győztes pozícióból tette, tehát annyira nem fájdalmas számukra, így is a második legerősebb formációnak számítanak.
  
  
• Salvini és Le Pen koalíciója is befutott, noha utóbbi nagyot nyert, EP szinten mégis egy elszigetelt kis folt maradtak. Valószínűleg teljesen ki fognak rekedni a partra, miután a többi államban elmaradt az áttörés, ezért a képviselőik száma nem nőtt nagyra.
  
  
• A többiek pedig szimbolikus győzelmekkel és veszteségekkel zárták a választást, de náluk sem lesz nagy  a változás, viszont szalonképes partnerei lehetnek a nagyoknak, amire viszont Le Penék nem lesznek alkalmasak.

És most jövünk mi: 

13 fideszes mandátum van, 4 dk-s, 2 momentum mellé fért be egy MSZP és egy Jobbikos mandátum. Nos, ez egyértelmű Fidesz fölény, de mit jelent az országnak, ki hova fog beülni? 

Miután ezeket még nem hozták nyilvánosságra, ezért megy a helyezkedés mindenhol, de néhány dolog azért kezd körvonalazódni: 

• A Fidesz jelenleg a Néppárt felfüggesztett tagja.
  
  Ami nagy baj a számukra, hogy bár ők valóban nagyot nyertek, meg Le Pen is, és Salvini is, de kettejükkel nem fogja megváltani a világot, ezért taktikailag hasznosabb lenne, ha bennmaradnának a Néppártban. A probléma, hogy a Néppárt számára ez a tagság nagyon terhes, hiszen Macron pártjából már elhangzott a kijelentés, hogy az EPP és az ALDE közötti együttműködés egyik feltétele a Fidesz kizárása. És miután az EPP nagyon érdekelt a csúcsjelölti rendszer megtartásában (ugye, mint legerősebb párt, ezért ide ők delegálnak), viszont az ALDE számára ez nem létkérdés, ezért előre látható, hogy a kizárás a legvalószínűbb opció.
  
  Királycsinálóként pedig olyan helyzet elé állíthatják a Néppártot, amely számára nem marad más választás, mint kizárni a fideszeseket a frakcióból. Ami, ha megtörténik, akkor azt jelenti, hogy 13 magyar képviselő zuhan ki az európai döntések közvetlen alakításából. Tehát, valójában a Fidesz teljes megsemmisülése várható külpolitikai téren, ha ez bekövetkezik, mert onnantól semmilyen beleszólása nem marad, hanem kizuhan Le Penék szintjére, ami, valljuk be, sokkal szarabb mint legutóbb volt. 
  
  
• Az MSZP az S&D tagja, de para, hogy a mandátumuk száma 1 lett, és azért meg megindult a pártharc, hiszen Újhelyi mellett Tibibá' (Szanyi) is szívesen maradna Brüszelben. Az országnak előbbi jobb lenne, hiszen munkássága és arca sokkal ismertebb, hiszen aktív odakinn, de ez akkor értékelődne fel, hogyha tényleg #expelfidesz lenne, hiszen egyedüli képviselő maradhatna a második legerősebb frakcióban. 
  
  
• A Momentum az ALDE tagja, már Verhofstadt is komolyan kampányolt mellettük, ide is utazott miattuk, és twitteren is tolta a párt szekerét. Bár ez itthon nem látszott, de ez azt jelenti, hogy a Momentum egy meghatározó tagja lehet a pártcsaládnak, és az ALDE helyzete miatt a pozíciójuk is remek. 
  
  
• A DK-elnök, Gyurcsány Ferenc is ide szeretne beülni, de ez még egy nagy kérdés, hiszen most az S&D-ben vannak a tagjaik, úgyhogy ez még taktikai blöff is lehetne. Az biztos, hogy az ALDE-nak nincs szüksége rájuk, ők hazai szinten egyértelműen a Momentumot favorizálják. Kérdés, hogy hova tudnak a DK-sok helyezkedni, rájuk még nem írnék előre semmit. 
  
  
• A Jobbik eddig független volt, ráadásul vállalhatatlan tagokkal, ideértve a KGBélát, meg a Morvait. Szerencsére előbbit inkább a börtön fenyegeti, utóbbi meg végre az ország nagy örömére nyugdíjba vonult, ezért bárhova is tudnak helyezkedni, akkor az a pártnak nagy győzelem lenne. Itthon egy kicsit most megroggyantak, kérdés, hogy mit találnak ki az önkormányzatiig. 

Tehát, ha minden úgy alakul, ahogy kinéz, akkor Magyarország nagy vesztese lesz a mostani EP választásnak. El fogunk veszíteni 13 tűzközelben lévő képviselőnket, helyette 13 partszélre sodródott. Nyertünk kettőt biztosan, akik párttól függően, de talán pozícióhoz juthatnak, valamint kérdés, hogy a szocialista pártcsaládban végülis egy, vagy öt képviselőnk lesz. Ha egy, akkor az is kérdés, hogy ki lesz az, és az is, hogy mi lesz a másik néggyel.

Nos, hogy néz ez ki, mit gondoltok? 

A cikk írásának pillanataiban születik meg a hivatalos eredmény a mai EP választáson, ahol is majd, kiderül, hogy pontosan milyen arányokkal küldjük be az EP-be a képviselőinket. Azt már tudjuk, hogy Európán belül nagyot nyert a baloldal, és hogy körülbelül 50 képviselői különbség lesz az EPP és az S&D között. Ez természetesen a legfontosabb, hiszen függetlenül a hazai eredményektől, itt egész Európa választ, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen összetételű lesz az Európai Parlament. 

De nézzük meg egy kicsit a hazai szférát, mert ugye, ez mindenkit jobban érdekel, és talán közelebbről is érint (jobban nem biztos). Miután én, mint cikkíró nem régen fejeztem be a választáson való megfigyelést, így első kézből tudok beszámolni egy csomó tapasztalatról, ami kintről nem biztos, hogy látszik. Lássuk:

1. A Fidesz nyert, országosan kb 50% körül lesz. Ahol én voltam,ott nem érte el ezt az arányt, de szintén toronymagasan nyerte, egyáltalán nem látszódott, hogy bárki is fel tudná veni vele a versenyt. A miértről kicsit később.

2. Nagyot nyert a DK. Valószínűleg a második legerősebb képviseletet küldi ki az EP-be, ami egyfelől nem rossz,másfelől viszont tragédia. Egy biztos, hogyha van nyertese ennek a választásnak, akkor a Fidesz után a DK volt az. Azt nem tudom, hogy mindez a teljes népességben történt változás miatt, vagy esetleg a jó mozgósításnak köszönhető, de valószínűleg második helyen zár majd a hivatalos végeredményben. Tragédiának viszont tragédia, hogy a két legerősebb magyar arány az EP-ben az Orbán-Gyurcsány tandem lesz.

3. Szintén nyert a Momentum, nagyot durrantott, a semmiből verte meg az összes DK-n kívüli ellenzéki pártot, messze a legfiatalabb szavazóbázissal. Ha így folytatja, a Momentum lehet az az erő, amely komoly alternatívát jelent a jövőben. Hiányolok a párttól néhány elég fontos dolgot (zöld témák, nemzeti témák),amelyekben kicsit tökösebbnek kellene lennie, de az biztosan látszik, hogy az EU profil 30 alatt nagyon menő. Külföldön állítólag tarolt a párt.

4. Szégyen és gyalázat az LMP teljes szereplése. Bár vállalható politikusaik vannak, például Demeter Márta, vagy Ungár Péter, a láthatatlan elnökkel működő, belső ellenzék által széttépett párt nem tudta megemészteni Széll Bernadett és Hadházy Ákos támogatását. Totális kapituláció, ilyen vereségből az MDF se állt fel. Nagy kár, hogy a zöld erőt Magyarországon így gázolták el, szerintem ebben Sallai Róbert Benedek személyes felelőssége vitathatatlan. Ha nem lép fel a saját pártja ellen, és nem nyírja azt ki, bármi lehetett volna, programjuk nem volt rosszabb, mint a Momentumé. Nagy kár, hogy a párt nem vetette ki magából azonnal és véglegesen a balhé után. Az LMP teljes elnöksége lemondott a szereplés láttán. 

5. Az MSZP szörnyű előjelet kapott az önkormányzati választások előtt. Nem elég, hogy a DK agyonverte, ráadásul kiderült, hogy a párt országos mozgósítása is csak árnyéka régi önmagának. Leginkább a Fidesz szatelitpártja legyen, de egyéni támogatottsága nem elég egy választás megnyerésére. Világossá vált, hogy Budapestet egy MSZP által jelölt polgármester nem tudja megnyerni. Ebből következik, hogy Karácsony Gergely pártjának jelöltje, Jávor Benedek az MSZP listán indulva szinte tuti, hogy nem jut be az EP-be. Tehát, az MSZP-PM együttműködés nem eredményes. Ha pedig ez után nem történik valami nagyon gyors és radikális dolog, mint az LMP-nél, akkor könnyen lehet, hogy a szocialistáknak egy újabb Tarlós érát lehet Budapesten köszönni. 

6. A Jobbik felszalámizása is megtette a hatását. Bár a Mi hazánk nevű fantazmagóriát természetesen tönkreverte, de mégis nagyon látszik az a pár százalékos visszaesés, ami 10 % körére vágta vissza a pártot. Bár innen még lehet építkezni, de nagyon nehéz úgy a jobboldalon pozicionálni, hogy egyik oldalról a Fidesz, a másik oldalról meg a Mi hazánk  (Fidesz 2.0) szaggat. Kérdés, hogy a Jobbik karizmatikus politikusai (leginkább Jakab Péter), mit tudnak felmutatni az országgyűlési választáson. Egy biztos, most azt, hogy a Jobbik a legerősebb ellenzéki párt, azt nem lehet kijelenteni. 

7. Az MKKP szavazataránya az általam is látogatott körzetben közel azonos szinten volt az LMP támogatásával. Ami amúgy tök jó lenne, ha télleg lenne értelme rájuk szavazni. Viszont, valószínűleg a legátláthatóbb magyarországi párt, kár, hogy ilyenkor nagyon fájnak azok a szavazatok, amik rájuk mentek (pl az LMP-vel bejutottak volna!)

Szóval, a nagy választási csalásos hiedelmekkel ellentétben, nem voltak olyan esetek, amelyeknél biztosan ki lehetett jelenteni, hogy csalás történt. Olyanok voltak, ahol nagyon durva agitáció történt a szavazás előtt, például a bentlakásos idősotthonok, ahol előre tudták a benn fekvők, hogy kikre "kell" szavazni. Ezt ugye, kivédeni nem lehet, saját akarattal kért mozgóurnát, csak a kérdés, hogy erre ki és miért kérte. Noha a helyzet jogilag támadhatatlan (hiszen, mivel cselekvőképes, szavazhat), de morálisan duplán ciki, ráadásul aki egy ilyet tesz egy időssel, annak törjön le a karja. 

A mozgóurnás csalások sem voltak divatosak, hiszen a pártdelegáltak közül a legélesebb ellentétek mentek ki az ilyen helyzetek kezelésére (pl Mi hazánk - DK - Fidesz), tehát ott a legkisebb simlisségre is lehetett ugrani. Az agitáció, mivel nem volt kampánycsend, folyamatos volt, engem 2x hívtak, hogy menjek szavazni, és mind bal, mind jobboldalról betalált a telefon. Úgy gondolom, hogy az országos médiafölény totálisan kedvezett a fidesznek, aki a legjobb eredményeket valószínűleg a legszegényebb területeken éri majd el, a többi helyen azért jócskán visszafogottabb eredményeket érnek majd el. Az egyértelmű, hogy a legprofibban szervezett csapat volt az övék, akik akár tisztán, akár szürkén, de tökéletesen manipulálták és mozgósítottak mindenkit, akit csak tudtak, ezzel duzzasztották az amúgy előzetesen elég alacsonyra várt részvétet ( a cseheknél csak 25% ment el, nálunk majdnem 50% lesz ugyanez) és növelték jelentősre a kormánypárt előnyét. Egy biztos, hogy a Momentum, dacára a sajtóból való kimaradásának, a fiataloknál brutálisan beletaposott, egyáltalán nem biztos, hogy rosszabbul mozgósít, mint a Fidesz. Ha így folytatja, akkor az ellenzék megkerülhetetlen szereplőjévé fog válni.

Másik oldalról az MSZP szinte becsukhatja az  ajtót, se önállóan, se csapatban nem képes maga mögött támogatói réteget építeni. A szavazói az 50+-os korosztály, ami 10 év múlva 60+ lesz, tehát úgy tűnik, hogy a lassú haláltánc már zajlik, kérdés, hogy mikor üt majd be a legnagyobbat. 

Még a munkáspárt is kapott pár szavazatot, de az igazából szóra se érdemes. Kérdés, hogy tudtak 20ezer szavazatot gyűjteni, hogy egyáltalán elindulhassanak a választásokon. De ezt valószínűleg a kutya se fogja forszírozni. 

Alapvetően a választás demokratikus volt, viszont az eredmény megfelel az utcán található plakátok arányainak, és megállapítható, hogy ezek a plakátok nem voltak egyenes arányban kinn, valakinek lejtett a pálya.